Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-04 / 9. szám

1905. márczius 4. KÖZÉRDEK 5 majsamiklósvári, ifj. Cz. Kis Péter bátai, Paul Henrik hidegkúti, ifj. Iván Pál tamásii és Hohnenvald Adolf zombai lakosoknak a kivételes nősülést megengedte. — A mi hires vasútállomásunk. A szek­szárdi vasútállomás nyomorult volta, szégyen- teljes állapota és rendjének mivolta köztudo­mású dolog, mely ellen eddig hiába küzdött a közönség még a miniszternél is. De ami ! most szerdán este a megérkezett vonatból való kiszállás alkalmával történt, talán egy kicsit több a soknál! Ugyanis a kiszálláskor, , a megérkezett vonat előtt egy bosszú teher­vonat állott közvetlen az állomás-épület előtt; ezt a hosszuvonatot a kiszálló közönségnek meg kellett kerülnie, hogy kijuthasson a pá­lyaudvarból ; mikor a közönség a vonat há­tuljához ért, ahelyett, hogy a tehervonat Bu­dapest irányában elindult volna, egyszerre hát­rafelé tolatták s a vonat mögött kifelé igyekvő közönség közül egy éltes nőt, szerencsés véletlen­ből a sínpáron át röpített, egy másik utas pedig csupán testi erejének köszönheti, hogy az egyik ütközőt megkapva hirtelen lábra állhatott és félre ugorhatott, különben a kerekek alá kerül A sikoltozásra és lármára megállóit ugyan a tehervonat, de a közönség most már a két vonat között nem mert mozdulni hátrafelé, mert félt a tolatástól, előre felé meg, mert félt, hogy minden pillanatban megindulhat a mozdony; igy vesztegelt a közönség hosszú ideig, mig végre egyen- ként a tehervonat kocsijai közt mászkált ki a pályandvarból, kitéve magát annak a veszedelemnek, hogy a pályarendező szívességéből elinduló teher vonat kere­kei alá kerül vagy legjobb esetben az ütkö­zőkön Tolna -Mözsig nyargalhat. — A közönség feltétlenül elvárja azt az intézkedést, hogy kiszálláskor élete biztonságban legyen s ne kelljen veszteglő meg tolató kocsi sorokon életveszcdelemmel keresztül kasul gázolnia, mint most, midőn Isten különös őrzőkegyelme volt, hogy két emberélet nem esett áldozatul a forgalom lebonyolítására évek óta szűknek ] bizonyult pályaudvaron. — Az uj tizkoronás bankjegyek forga­lomba kerültek s a milyen finom a kidolgo­zásuk, ép olyan szecessziósa kiállításuk. A ban­kók tulajdonképeni alapszine kék s két mezőre vannak osztva A baloldali nagyobb négyzetes mezőben az egyik oldalon magya­rul s a magyar koronával, a másik oldalon németül s a két fejű madárral olvasható a szokásos fölirás : Az osztrák-magyar bank e bankjegyért bárki kívánságára azonnal fizet a bécsi és budapesti főintézeteinél tiz korona törvényes érczpénzt. Bécs, 1904. január 2-án. A magyar oldalon van a szám, a német ol­dalon a sorszám zöld betűkkel. A kisebb téglalap alakú mezőben kék keretben kör formában igen szép, ideális leány fej látható, bár a két oldalról hajába kötött fehér szalag elmaradhatott volna. A rajz általában rend­kívül komplikált, ezerszeresen komplikáltabb, mint a régi lila szinü tizkoronásokon, a melyeknek szine határozottan legszebb az összes bankjegyek között. Az uj tiz koronás szine a régi tizes szolidságával szemben fel­tűnően rikító. Mert ha kék is az alapszine az uj tízesnek, a betűs mezőn a kékből ki- virit a piros, mint a hajnal hasadása s itt-ott zöldes hangulat is mutatkozik. Az első tekin­tetre azt a hatást kelti, mintha a szivárvány­nak minden szine megvolna az uj bankón. Szélessége olyan, mint a régi tiz koronásé, de hosszabb. Papirosa finomabb, de nem j valószínű, hogy sokáig kibírja a nagy forgal- [ mat, a minek az ilyen kis bankó alá van vetve. Egyébként az nem nagyon fontos, hogy milyen, inkább az lenne kívánatos, hogy minden magyar zsebében százszor annyi la­pulna, mint amennyi szokott lapulni. — Ajándék a múzeumnak. Dicenty Lajos szekszárdi törvszéki irodaigazgató, egy régente a Budavár bevételénél elesettekért tar­tott gyászistentiszteleten a koporsóra kifüg­geszteni szokott, selyemre nyomott gyászhir­detést ajándékozott a mu eumnak. A selyem­kendőn az azon időben élt jelesebb férfiaink alakjai is láthatók. — Csinos asztalos munka Theisz Lő- rincz szekszárdi asztalosmester egy díszes előszobafogas és esőernyő tartó állványt ké­szített a székely bálványdúczos, nyeregtetős nagykapuk mintájára. A kapu szívesre meg pávaszemesre kivágott verőczéje, itt az eső­ernyő tartó eleje; a kapu felső széles ivhaj- ' lása alá, itt a fogas kampóit erősítette ; a bálváuyfák beégetett és festett magyar diszi- tésüek, az ivhajlás is hasonlókép : e fölött j három négy szögű mezőben az agárdi és sárközi női és férfi fejviseletek vannak megörökítve színezett, beégetett arczképekben; e fölött nyugszik a székely kapukon is tipikus te­tőzet. Az állvány a muzeum emeleti folyo­sóján két hétig lesz kiállitva; érdemes a megtekintésre ; de örvendetes is hogy mégis csak van Szekszárdon ügyes iparos ki a mű- izléssel is szeret foglalkozni. — A kereskedelmi alkalmazottak ügye. A kereskedelmi alkalmazottak kérelmet in­téztek főnökeikhez, hogy adjanak alkalmat arra, hogy magukat képezhessék s igy a kereskedelmi élethez elengedhetetlenül szük­séges szakképzettségre és nagyobb intelli- gentiára tehessenek szert. Mint értesültünk e tárgyban a főnökök vasárnap ülést tarta nak és többen azt fogják indítványozni, hogy vasárnaponként 8 órakor zárják az üzleteket és i z alkalmazottak e napokon délelőtt látó- 1 gassák a kereskedelmi élet fellendítésére irá- j nyúló tanfolyamot. — Hírek a Dunáról. Azon félelmetes jégtorlódás, mely a télen sokónkat ijesztge- i tett — a tartós lágy idő folyamán lassanként j szétmállott, elolvadt, mint a czukor Ami még j maradt belőle, az m. hó 28-ikán virradóra ! megszökött 320 ctm vízállás mellett. Rögtön j megindult a gőzhajózás, az árufelvételt a D. ! G. társulat megnyitotta. Most meg az lesz a baj, hogy nagyon is kicsiny a viz! A jég í elhúzódása után le apadt 130 címre a Duna. — Adományok a szekszárdi népkony­hára. A népkonyhára adakozott Szék szárd nagyközség elöljárósága 2 méter tűzi fát és Adler N. János 10 koronát. Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál s. k. — Márczius idusa. A sajtószabadság kivívásának emlékünnepét szokásszerüen az idén is megünneplik országszerte mindenütt. Szekszárdon, a mint értesülünk, a főgimná­ziumi ifjúság önképzőköre fog ez alkalommal ünnepi előadást rendezni; s a polgári olvasó­kör is elhatározta, hogy helyiségében társas vacsorát rendez márczius tizenötödikének megünneplésére. — Jubileum. Nagy György Szekszárd birája bíráskodásának tiz éves jubileumát ülte meg február 18-án. A tiz éves jubileum al­kalmával a városi elüljárók és barátai üdvö­zölték a népszerű és köztiszteletben álló bírót. — Uj dalegyesület. Dombóváron dalár­dát fognak alakítani, a melynek vezetését Parti József dombóvári tanító vállalta ma­gára. — Áthelyezés. Bacher Károly vasúti állomási felvigyázót Pellérdről Szekszárdiba, Latzó István felvigyázót Szekszárdiból Nagy- Doroghra, és Weltner Manó állomási felvi­gyázót Naay-Doroghról Pellérdre helyezték át. — Élönyulak szállítása vármegyénkből. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. vm. fő­ispán nagydoroghi birtokáról Gudera Károly bécsi vadkereskedőnek 116 drb. élőnyulat szállított az uradalomi tisztség. — írnok választás, Ocsényben a meg­üresedett Írnok-végrehajtói állásra Mihálo- vics Sándor pérdi lakost választották meg. — Egy kocsi levél. A szekszárdi selyem­tenyésztési felügyelőség udvarából valósággal kocsirakománynyal viszik postára a leveleket mostanában; a selyemtenyésztésnek ilyen propagandát csinálni csak Bezerédj képes, mert azok a csomagok az évi jelentéseket rejtik magukban minden vármegyéről külön- külön s ezekből a jelentésekből minden vár­megyének csak egy kicsit is érdemes polgára kap egy példányt; képzelhető, hogy hány százezer példányban jut szét a magyar selyem­tenyésztés múlt évi eredményéről szóló jelen­tés csak itt Magyarországon is. — Tolvaj a vasúton. A napokban Lei- tersdorfer Ignácz szekszárdi vállalkozó a a Szekszárd—sárbbogárdi vonalon utazott Sár- bogárd felé. Téli kabátját, melyben a Wert­keim szekrény kulcsai is voltak, a szakaszban felakasztotta és igy kényelembe helyezkedve, kissé elszunnyadt; mire felébredt a téli ka­bátnak hült helye volt s kénytelen volt visszautazni Szekszárdiba. — A dunaszentgyörgyi református IV-ik tanitói fizetésnek 800 koronára kiegészítésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évre 500 korona, — a következő évekre pedig 400 korona államsegélyt utalványozott. — Közeledik húshagyókedd. Farsang utolsó napján sokan szeretnének még egyszer a hosszú böjt előtt egy kis füstölt hússal jóllakni s.ha a sors nekik nem adott, van másnak, — gondolják magukban, — és a gondolat tetté válva, a füstölt húsok el-el tűnnek egy-egy éjszakán a gazda kamarájá­ból; Szekszárdon már nem is igen újság az ilyenféle, no de a mözsiek se panaszkodhat­nak. Múlt hó 21-én özv, Szászi Jánosné mözsi lakos házának tűzfalát Botos Ferencz kisszékelyi illetőségű egyén kibontotta, aztán a lyukon át a padlásra, innen a kamarába szállt alá s onnan 2 drb. sonkát, egy tábla szalonnát, egy disznósajtot és több apró füs- tülthust elemeit; ugyanekkor a pinczeajtón levő lakatot egy szénahuzó kampóval lefeszí­tette s.mivel elemelhető kisebb hordót nem talált, két nagy hordó bort — ugylátszik mérgében, — a földre kieresztett; összesen mintegy 220 korona kárt okozott; az ügyész­ségnek feljelentették. — Biró és elöljáró változás. A Pincze­hely községben lemondás folytán megürese­dett községi bírói állásra Bognár Gábor helyettes bírót, ennek helyébe Nagy Mihály József esküdtet, ennek helyébe esküdtté Szent- györgyi Rudolfot választották meg. — Az italmérési engedély elvonása. A pénzügyminiszter elvi jelentőségű határozatot hozott, melynek értelmében azoktól a korcs- márosoktól, a kik adótartozásaikat több éven át nem fizetik, az italmérési engedélyt el kell vonni. — Gyújtogatás. A múlt hó 24-én Tamá­siban a szőlőhegyen egyszerre gyuladt ki Kurdi György présháza és Csaj ági József­nek a hegyen levő háza. A gyújtogatás bo- szuból történt, s mint a csendőrség kiderí­tette, Csajéigi házát Jak ab a Józsefné, Kurdi tanyáját pedig Jakubáné Teréz nevű tizen­négy éves leánya, anyja biztatására gyújtotta fel. A bűnös cselekményt a leány beismerte, az anya azonban tagadja. — Nem sikerült hamis lóvásár. Bő­röczki Farkas Kálmán medinai lakos hires lókupecz, ki már többször volt lopás gyanúja miatt letartóztatva, febr. 24-én azzal állitott be Köhler Jakab kishidja-pusztai lakoshoz, hogy lovakra van szüksége s az övét is jó pénzért megveszi. Az árt 240 koronában megállapították s a jártatokat át is Íratták. Megállapodás szerint Farkas foglalóul 20 ko­ronát fizet, 160 koronát a következő nap, a többit pedig a gyönki vásárkor. A 20 ko­rona foglalót Medinán Ígérte átadni, hangoz­tatván, hogy neki már 6 lova van, mely megér 680 irtot. Midőn azonban Medinára megérkeztek, Farkas a fizetés helyett a lova­kat egy ismerőséhez elvezette, ott az istállóba bezárta, a fizetést pedig a következő napra Ígérte. Mikor Köhler megtudta, hogy Farkas­nak nemhogy 6 lova, de még csak egy fillérje sincs, a lovakat erőszakkal visszavezette. — Megcsípett tolvaj. Nagy Lázár buda­pesti és Bogdán Ilona dunaföldvári lakosok­nak a Munaföldvári Felső-Öreghegyen levő présházukat feltörték s előbbitől 32 korona értékű burgonyát, utóbbitól pedig körülbelül 18 drb nemesitett nyulat loptak el. A csizma­nyomok Tolnai János lakásához vezettek. — Drága szállás. Nagy Imre duna- szentbenedeki paprika áruló múlt hó 10-ére virradóra Schmidt János gépész és K. Boros Róza kétes hirü czigány nő társaságában Szalui György nagydorogi korcsmárosnál mulatott. Éjfél tájban K. Boros Rózát fel­kérte Nagy Imre, hogy adna neki éjjeli szállást, a melyért 1 k. 60 fillért hajlandó fizetni. Boros Róza adott is neki szállást s Nagy Imre a szoba földjére lefeküdt. Kis idő múlva Schmidt is bement hozzájuk s Nagy­nak egy zacskóban levő 20 koronáját elvette, azután pedig Nagyot kidobta. A csendőrség a nyomozást mindjárt megejtette, Schmidt

Next

/
Oldalképek
Tartalom