Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. febuár 18. werth Gusztávné, Molnár Mórné, Németh Zsigmondné (Nagy-Dorogh), Őrffy Lajosné, özv. Orosz Lajosné, Pataki Jákóné, Pick Béláné, Pirnitzer Antalné, Pirnitzer Manóné, Rácz Józsefné, Kaisz Józsefné, Rill Józsefné, Schloss Lajosné, Szabó Ferenczné, Szabó Mihályné, Szászy Endréné, Szeghy Sándorné, Szentkirályi Mihályné, Stockinger Jánosné, Stann Lajosné, Salamon Jakabné, Szondy Istvánná, dr. Spányi Leoné, Streit Béláné, Steinfeld Béláné, Szigethy N.-né, Tamaska Jánosné, dr. Török Ottóné, Varga Ferenczné, Vinkovits Vinczéné, Valló Albertné, Wigand í Jánosné stb. stb. Leányok: Angyal Inna, Angyal Gizella, Bogyay Karolin, Chlumszky Mimi (Bécs), Cservény Ilonka, Döry Natalia, Dezső Mariska, Diffinger Sarolta, Eisler Margit, Fülöp Valéria,Friedmann Ilonka, Friedmann Aranka, Fischl Jolán, Fischhof Etel, Glück Ella, Győrbiró Böske, Gyergyai Margit, Hoffmann Etel, Herczegh Mariska, Hradek Paula, I Klieber Böske és Gizus, Kellner Margit, Kovács Jolánka, László Vilma, Lindtner Vilma, j Lovinusz Vilma (Szászvár), Máthis Böske, j Mihalovits Ida, Mayer Gizi, Mehrwerth Böske, Mehrwerth Margit, Orosz Flóra, Ocskay Ilonka és Lidi. Pirnitzer Mariska, Rill Mariska, Raisz Lidi, Reichert Stefánia, Szabó Böske és Juliska, Szabó Blanka, Stann Mariska és Sári, Stockinger Mili, Salamon Frida, Sternfeld Frida, Sternfeld Ilonka, Szondy Lili és Margit, Schloss Ibolya, Spitzer Margit, Vinkovits Mariska, Wigand Eczi és Hedvig stb. Jegyüket megváltották: Strausz Sán- | dór 5 k., Háry Ede 3 k., Krammer Vilmos 3 k., dr. Kiss Ernő (Tamási) 10 k., Szepessy Kálmán (Bonyhád) 3 k., Anonymus (Báta- szék) 20 k., Tóth Károly 5 k., Bodnár István 3 k., John Ferencz (Temesvár) 3 k. Felülfizettek: Bogyai Karolin 1 k., Győrbiró Benő 1 k , Fischhof Jakab 1 k., Dezső Jakab 2 k., Salamon Jakab 1 k., Fischhof Mór 1 k., Stann István 2 k., Gyér- j gyai Dezső 6 k., Hirschfeld Ignácz 1 k., Dobos Adolf 2 k., Stockinger János 1 k., j Konkolyi Aladár l k, Leopold Lajos id. ! 4 k, dr. Steiner Lajos 2 k., Streit Béla \ 1 k., dr. Kramolin Gyula 4 k., Wosinsky Mór 5 k., Szabó Ferencz 6 k, Hoffmann Sándor 2 k., dr. Leopold Kornél 10 k., j Varga Ferencz 6 k., dr. Bartal Kornél 3 k., j Pataki Jákó 4 k., br. Fiáth Elemér 3 k., Brebovszky Eiemér 3 k., Schwirián József 3 k., Podhoránszky Géza 2 k., Ney Ákos 1 k., Jaczó István 1 k., Földes László 3 k., Wigand János G k., Valló Albert 6 k., Varasdy Lajos 4 k. Mindezekért hálás köszönetét mond az intézet nevében Wigand János igazgató. Muzeum, köziutézetek ügyei. Tolnavármegye muzeum bizottságának ülése. Tolnavármegye muzeum-bizottsága folyó hó 11-én tartotta ez évi első ülését, melynek tárgya, — mint azt előző számunkban je- leztük, — a muzeum 1904. évi gyarapodá- j sáról, beléletéről és állományáról szóló jelentés volt. A bizottsági ülésen jelen voltak: Wo- sinsky Mór elnök, Totth Ödön, Krammer János, Bodnár István bizottsági tagok és | Kovách Aladár a bizottság jegyzője. Az évi jelentés a múzeumnak az 1904. j évben minden irányban kifejtett munkásságára részletesen kiterjeszkedik; de nagy terjedelménél fogva lapunknak csak a következő számában hozhatjuk. A muzeum-bizottság egyébként ezt a jelentést egész terjedelmében elfogadta és a kinyomatás engedélyezése végett a vármegye alispánjához felterjesztette. A könyv alakban kinyomandó jelentés annak idején a megye- ! bizottsági tagok közt lesz kiosztva. BÍRÓSÁGI ügyek. Esküdtszékei tárgyalás. Elitéit gyújtogató. Az 1905. évi február hó 13-án megtartott esküdtszéki tárgya| láson dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt Kövessy Ödön és Salamon Iván szavazóbirák, úgy dr. Végess Ferencz kir. törvényszéki aljegyző, valamint Beke Ferencz kir. alügyész közvádló és Gulyás József ügyvéd, védő részvételével Hollósi Ferencz tolnanémedi lakos bűnügyét i tárgyalták. Hollósi Ferenczet a közvádló két rendbeli gyújtogatás bűntettével vádolta. — Vádlott a tárgyalás során töredelmesen beismerte, hogy 1904. év október hó 23-án a Timii Erzse által lakott házban levő ólat, 1904. év október hó 25-én pedig az id. Cs. Kovács János tulajdonát képező házat felgyújtotta, azt hozván fel mentségére, hogy mindkét alkalommal nagyon ittas volt, amihez járult azon körülmény, hogy az első alkalommal Timii Erzse őt magához beengedni nem akarta, a második esetben pedig, hogy az akkor Orbán János házában megtartott lakodalomban hívatlanul megjelenvén, onnét kiküldték, sőt ifj. Cs. Kovács János őt fojtogatta. A közvádló a szándékosan elkövetett két rendbeli gyújtogatás bűntettére kérte az esküdtek marasztaló verdiktjét, inig ezzel szemben a védő, vitatva azt, hogy az elmetehetség zavara már megállapitja a be- számithatatlanságot, az orvosszakértőknek a vádlott ép elmebeli állapotára Vonatkozó nyilatkozata ellenére, tekintve, hogy maguk az orvosszakértők is a vádlott igerlékeny- ségét és a sok szeszes itallal élés következtében beállott kóros idegességét konstatálták, — vádlottnak felmentését kérte. Az esküdteknek bűnösséget megállapító verdiktje alapján a kir. törvényszék vádlottat a 2 rendbeli gyújtogatás bűntettében bűnösnek mondotta ki és ezért a vizsgálati fogságban eltöltött időből három hónapot beszámítva, őt hat évi [egyházra és 10 évi hivatal vesztédre és politikai jogainak ugyanily időtartamú felfüggesztésére ítélte. Ezen ítéletben a felek megnyugodván, az jogé őssé vált. Fegyházra Ítélt bicska zó. Az 1905. ! évi február hó 14-én megtartott tárgyaláson 1 az előző napi tanács előtt, dr. Kozacsek József közvádló, László Lajos ügyvéd, védő és Vayner Andor ,kt. aljegyző részvételével Czinger Sándor dfüldvári lakos bűnügyét tárgyalták, akit a közvádló halált okozott súlyos testisértés bűntettével vádlott. A vádlott a tárgyalás során azt adta elő, hogy olyan részeg volt, hogy semmire sem emlékszik, de azért beismerte, hogy ő követte el a tettet, mivel különben nem mondataik. Ugyanis Tatár Mihály dunaföldvári lakossal, akit vacsoránál talált, este 7 órától 9-ig 2—3 üveg bort megivott, majd most nevezettel szivarért ment és útban vőfélyekkel találkozva, annyit ivott, hogy teljesen részeg lett. Ezzel szemben a nyomozás adataival igazolva lett, hogy a vádlott, miután Jankó Istvánt, csak úgy dföldvári szokás szerint, — minden ok nélkül megszurta, tovább menve, a kapujokban álló Monyik Istvánnak is szó nélkül neki ment és őt is úgy megszurta, hogy nevezett pár napra a szúrás után meghalt. Mivel Jankó István a tárgyalás során vádlott megbüntetését nem kívánta, azért ezen cselekményéért a vádlott ellenében az eljárást megszüntették, mert a sérülés 8 napon belül gyógyult és igy a magánvádló indítványától függött az eljárás folytatása, avagy tnegszüntetése. A közvádló a vádlottat a halált okozott súlyos testisértés bűntettében kérte bűnösnek kimondani, ezzel szemben László Lajos ügyvéd védenezének felmentését kérte, indokolván ezen kérelmét azzal, hogy a vádlott olyan ittas állapotban volt, hogy szabadakarata elhatározási képességgel egyáta- lán nem birt. Az esküdteknek bűnösséget megállapító verdiktje alapján a kir. törvényszék a vádlottat a halált okozott súlyos testisértés bűntettében bűnösnek mondotta ki és ezért a vizsgálati fogságban eltöltött időből három hónapot beszámítva, őt hat évi fegyházra ítélte. Ezen ítéletben a közvádló és a védő megnyugodott, ellenben a vádlott, — mert a kiszabott büntetést sokalta, — az ellen semmisógi panaszt jelentett be. Elmebeteg gyújtogató. 1905. év február hó 16-án az előző napi tanács előtt tárgyaltatott Stoján, helyesen Táján Erzsébet bűnügye. A jegyzőkönyvet dr. Végess Ferencz kt. aljegyző vezette, a vádhatóságot Krcsmarik Pál főügyész helyettes képviselte, a védelmet pedig dr. Steiner Lajos ügyvéd látta el. Egy alig 14 éves gyermek leány állott az esküdtbiróság előtt, akit a kir. ügyészség gyújtogatással vádolt. Vádlott az elnök kérdésére sírva tagadta tettét és magaviseletével igazolni látszott az orvosszakértők egybehangzóan kinyilvánított ama véleményét, hogy gyengeelméjű. Ezen vélemény folytán a közvádló vádját elejtette, indítványozta azonban, hogy vádlott 20 éves koráig valamely javító intézetbe küldessék. A védő ellenezte a közvádlónak ezen indítványát, mert a javító intézet az ép elméjű, de lelkületileg romlott egyének megjavítására való, de itt nem lelki romlottságról, hanem lelki betegségről van szó, melyet, — mint az orvosszakértök is konstatálták — javítóintézetben gyógyítani nem lehet. Mivel a bűnösség kérdésére nézve közvádló részéről indítvány nem tétetett, —- az esküdtek meghallgatása nélkül a kir. törvényszék visszavonult és az eljárást a vádlott ellenében megszüntette, közvádlót pedig azon indítványával, hogy vádlott javító intézetbe küldessék, elutasította. Ezen végzésben a felek megnyugodtak. Szándékos emberölés. 1905. év február hó 15-én Dr Selcz József kir. türv.- széki elnök elnöklete alatt, Kövessy Ödön és Salamon Iván kir. t. bírák részvételével tárgyaltatott Csonka István bűnügye. A jegyzőkönyvet Szunyogh Zoltán kir t. aljegyző vezette, a vádhatóságot Krcsmarik Pál főügyész helyettes képviselte, a védelmet dr. Kron Ferencz ügyvéd látta el. A közvádló azzal vádolta Csonka Istvánt, hogy ez, Simontornyán 1904. október hó 16-án este V48 óra tájban ölési szándékból, mely szándékát azonban nem előre fontolta meg, egy késsel Kömives Pétert nyakánál ügy megszurta, hogy ez, emiatt néhány perez múlva meghalt. Vádlott a tárgyalás során beismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy az okt. 16-iki vasárnap délutánján gróf Vimp/en szüreti mulatságot adott és ő az ott megivott uj bortól olyan ittas lett, hogy amidőn később ily állapotban haza felé tartott, a vele társaságban levők biztatására kihívta Kömives Pétert az utczára és azt ott megszurta, de ez csak véletlenül történt, mert sem megverni, sem megszűrni Kömivest nem akarta. Ezzel szemben a tanuk igazolták, hogy a vádlott Kömivest szónélkül azért szúrta nyakon, mert egy előbbi verekedésből kifolyólag haragosa volt és ez ellen boszut esküdött. A tanukként kihallgatott szülők a vádlott teljes ittasságát állították. A közvádló vádját fentartva, a vádlottat a szándékos emberölés bűntettében kérte bűnösnek kimondani. Ezzel szemben a védő azt vitatta, hogy legfeljebb a halált okozott súlyos testi sértés bűntettéről lehet csak szó, de ezen esetben is a nagymértékű ittasságát enyhitő körülményül kéri beszámitani. Csak virtuskodott de nem akart ölni! Minthogy azonban a fogházorvos örökölt terheltséget konstatált és az élvezett nagymérvű szeszes ital is a vádlott akarat elhatározásának szabadságát megszüntette, ennélfogva védenezének a btkv. 75. §-& értelmében való felmentését kérte. Miután az esküdtek a szándékos emberölés bűntettét megállapító kérdésre igennel feleltek, azért a kir. törvszék ezen bűntettben mondotta ki a vádlottat bűnösnek és őt a btkv. 92 §-ának az alkalmazása mellett hét évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanily időtartamú felfüggesztésére ítélte, a vizsgálati fogságból három hónapot beszámítva. Kötelezte továbbá, hogy özv. Kömives Péterné sértettnek kártérítés czimén 2000 koronát megfizessen. Ezen ítélet ellen a közvádló semmiségi panaszt jelentett be, mig a vádlott és védője azt megnyugvással tudomásul vették. Erős felindulásban elkövetett gyilkosság. 1905. év február hó 17-én a tegnapi tanács előtt tárgyaltatott Pekker Mihály bűnügye, akit a kir. ügyészség gyilkosság bűntettének elkövetésével vádolt.
