Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

1905. január 7. KÖZÉRDEK 7 Mosdóssy Imre szakavatott tollából megje­lent »A jó nevelés kis tükre« cimü mii, melynek ára 20 fillér. — Mint a neve­lésnek néhány szakaszba foglalt törvényét, igaz lelkiismerettel ánljuk a nevelők és szülők figyelmébe! Glatt Adolf, a bonyhádi rom. kath. is­kolának nagy reményekre jogosító tanítója meghívás folytán Magyarszékre költözött, vámegyénk benne egyik legnagyobb remé­nyekre jogosiló tanítóját vesztette el. _ TTIIDÉH. _______ Do mbóvár. Az év utolsó napján tartotta a keres­kedelmi kaszinó igen szép, palotaszert! uj haj­lékában a házfelavató ünnepséget, melyre a zord, hideg, viharos idő ellenére is igen nagy számú közönség gyűlt össze. A közönség a legjobb kedvben reggelig maradt együtt. Volt vacsora és utána táncz. A dombóvári szinpártoló egyesület dec. 3l-én tartotta meg Don/ Hugó elnöklé­sével választmányi ülését, melyen 34 uj tag je­lentette be belépését. Az évi közgyűlés ja­nuár hó 8-án lesz. Ó-Dombóváron a bor és hús fogyasz­tási adót 24,000 koronáért az ottani vendég­lősök bérelték ki. Eddig 18,000 K volt a bér. ___ To lna. Tolnán dcczember 30-án folyt le a me­gye-bizottsági tagválasztás, Bajó Pál h. fő­szolgabíró elnöklete mellett. A választáson szokatlan volt az érdeklődés, mert a négyszáz egynéhány választó közül, majd l.r>0-en éltek szavazat i jogukkal. Megválasztatott: Ihulay János 01, dr. Szily Géza 80, Simon hits Elemér 02 és llodnár István 54 szavazattal. A roncsoló toroklob járványkép lépett fel Tolnán, miért is a hatóság az ovoda és iskolák bezárását rendelte el. Dragics Imre dr. járási orvos, az el­rendelt óvó intézkedések felülvizsgálása al­kalmával azt a szomorú tapasztalatot sze­rezte, hogy több mint 120 gyermek fekszik e veszedelmes betegségben. Dunsföldvár. Fizetésemelés Dunaföldvár község kép- viselőtestestülete a községi állatorvos eddigi 900 korona fizetését 400 koronával 1300 koronára emelte, ebbeli határozatát jóváha­gyás vágett a vármegyéhez már felter­jesztette. ____BÍRÓSÁGI ÜGYEK.___ Fö lmentett tanitó. Götz Sándor volt szekszárdi plébános, bűnügyi feljelentést tett Hengl Boldizsár lánycsóki tanitó ellen. A pécsi püspöki szentszék e miatt az ügy be­fejezéséig fel is függesztette a tanítót állásá­tól. A pécsi kir. törvényszék vádtanácsa az ügyészség ez irányú vádját azonban vissza­utasította, oly megokolással, hogy Wetzl József, Slumpf György hamis tanuk, Götz Sándor vallomása pedig nem elegendő tám­pont a vád fentartására. Az ügyész felebbe zésére a kir. tábla helyben hagyta a vádta­nács határozását, igy a bevádolt tanitó rövid időn újra elfoglalhatja állását. TUDOMÁNY, IRODALOM. Több a becsvágyunk, minthogy állandóan egyes fővárosi lapok hir­dető táblái legyünk. E rovatban első sorban is a tolnavármegyei írók mű­veivel foglalkozunk, de az egész or­szág fontosabb irodalmi mozgalmait is figyelemmel kisérjük s alkalomad­tán hirt adunk a nevezetesebb iro­dalmi eseményekről. Őrangyal. Sántha Károlynak, Sárszent- lőrincz ev. lelkészének, a széles körben is­mert poétának «Őrangyala czimü kötete most jeb nt meg Ibik kiadásban, Budapesten, Hornyáii8/.ky Viktornál Nagy ritkaság költői műveknél, hogy ilyen nagy kelendőségnek örvendjenek. Talán két éve 20o0 példányban nyomták e szép kötetet, de azóta teljesen elfogyott, úgy hogy uj kiadást kellett belőle rendezni. A nagy kelendőséget meg is érdemli ez a külsőleg és belsőleg egyaránt szép köl­tői mű. Mély vallásos érzés szól minden so­rából, áhitatot, szelíd megnyugvást kelt a lelkekben. Különösen melegen ajánljuk ser­dülő leányoknak — ajándékul. A díszes könyv ára vászonba kötve 2 K, bőrbe kötve 6 korona. Kapható Hornyánszky Viktornál. Sántha Károlynak utóbb kiadott költemény . kötetéből is van még néhány példány s ez, magánál, az érdemes költőnél rendelhető meg 4 koronával. Az „őrangyal“ ima könyvből ' kivesszük a következő szép imát: »Hogyha gyönge váltam bú keresztje nyomja, Epedő lelkemnek égető a szomja : Óh Isten, zokszóra nem nyitom meg számat, Öledbe nyuyasztom én könyes orczámat. Erőtlenségemben Te vagy erőm nékem, Enyhületem van az Étet kútfejében, Béke, vigasztalás, a kútfőből buzog, Kik ebből meritnek, mily boldogok azok I Azért áldottál meg bú-bajjal szent Isten Hogy szomjas lelkem e forráshoz siessen ; Szerelmedből vagyon rajtam a fájdalom, Dorgáló kezedet én áldva csókolom.« Sántha Károly. Muzeum, közintézetek ügyei. A múzeum látogatottság». A múlt év folyamán, a rendes nyitási napokon a mú­zeumot 7506 egyén látogatta meg. Belépti­dijat fizettek százkilenczvenkilenezen. A szek­szárdi iskolák közül legtöbbször a gimnázium egyes osztályai látogatták meg a múzeumot. Több muzeuin-őr is eljött a berendezést ta­nulmányozni, s a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelősége részéről Semáyer Viliibald vizsgálta meg az intézet néprajzi osztályát. Ezenkívül az ország minden részé­ből érkeztek látogatók; a vendégkönyv ta­núsága szerint, a ki csak megfordul Szek- szárdon, nem mulasztja el a muzeum meg­tekintését. Fel Ili vás. Mint ismeretes a Tolnavár­megyei Muzeum ezélja összegyűjteni mindazt, a mi a vármegye múltjára, a vármegye kul­turális képének bármely módon való kiegé­szítésére, tökéletesbitésére vonatkozik. A mu­zeum egyes osztályai azt mutatják, hogy a múlt becses emlékeinek összegyűjtése kö­rül már eddig is sok történt, s az intézmény folytonos fejlődése a legszebb reményekre jogosít. Ezt a fejlődést óhajtaná az intézet igazgatósága előmozdítani azzal is, hogy a könyvtár számára összegyűjtse a vármegye valamennyi Írójának eddig megjelent ösz- szes munkáit s a hírlapok összes évfo­lyamait. Ezért a muzeum igazgatósága tisz­telettel kéri mindazokat a megyei Írókat, vagy bárkit, a kinek birtokában van vala­mely megyei iró bármely irányú s bármily csekély terjedelmű müve, szíveskedjék azt a múzeumba beküldeni, hogy itt méltó helyén, lehetőleg teljes gyűjtemény megőriztessék. A muzeum igazgatósága. FARSANG. A tolnai jótékonysági nőegyesület 1904. dec. 31-én a »Tolnai-Kör« helyisé­geiben — pénztára javára — teaestélyt ren­dezett, melyen Tolna intelligencziája majd­nem teljes számban vett részt; sőt a kör­nyékből is többen voltak, bál- az idő kelle­metlen volt. A fesztelen jó kedv csak a .hajnali órákban ért véget. A mulatság anyagilag is szépen sikerült. Az egyesület számtalan jótéteményben részesíti a helybeli szegényeket és ezen ne­mes cselekedetükért sok szegény áldja a jó szívű adakozókat. A dunafüldvári keresztény társas­kör múlt évi deczember hó 31 ik napján, saját helyiségeiben igen sikerült estélyt ren­dezett. A közvacsorával és tánczczal egybe­kötött mulatságon a helyi és vidéki intelli- gencziából mintegy 200-an vettek részt. Jáger János vendéglős ízletes vacsorája, a kitűnő borok és Kovács Pista czigánypritnás zene­kara jóizü, régi, szebbnél-8zebb mag.ar nótái egészen felvillanyozták a közönséget. A jó hangulat nemsokára felköszöntők alakjában is megnyilatkozott. Az első felköszöntőt So­mogyi Lajos a jelen volt hölgyekre mon­dotta. Színes, hasonlatokban gazdag beszéd­ben a hölgyeket éltette, akik lelki és testi szépségük, gyengéd nőiességük által hivatva vannak az élet nehézségeit enyhíteni és a valódi boldogságot biztosítani. Az általános tetszés- és helyesléssel fogadott köszöntő után még nagyon sokan felszólaltak, de mindannyi között leghálásabb közönségre talált Kövér Kálmán budapesti tanár egészséges humortól duzzadó, tréfás felköszöntője. A jelen volt agglegényekre emelte ő poharát. Lelkesen buzdította őket, hogy taszítsák el magoktól a rideg és sivár nőtlen életet és vegyék fel a hymen kellemes és r-Vsás lánczait. Mert különben megörpg.^nek és nem lesz, ki ka­bátjukra a leszakadt gombot felvarrná; ha betegek lesznek, aki herbateát főzzön nekik ; haláluk után nem lesz, aki megsiratja őket, vagy érdekes özvegyi gyászruhában kikiséije utolsó utjokra. Vacsora után reggelig tartó táncz következett. A négyeseket mintegy 50 pár tánczolta és a dunafüldvári közönség dé­delgetett kedvencze az örökké fiatalnak ma­radó, Rafael Leó helyettes anyakönyvvezető rendezte. Jelen voltak a lánykák közül, vi­dékiek : Búzás Emiké, Szabó Piroska, Bacsó Esztike, Vida Milike Budapestről; Györki Sárika, Keresztes Matildka, Nagy Mariska Székesfehérvárról; Vincze Margitka, Barna Matildka, Vadas Palika Bölcskéről; Szép Józsa, Leiner Etelka, Csapó Juliska Duna- penteléről; helybeliek: Bruzer Klárika, Cser- nusák Jankicza és Tériké, Doór Ilonka, Haan Erzsiké és Katicza, Galambos nővérek, Jéhn Margitka, Kurucz Erzsiké és Rózsika, Molterer Irmuska, Niefergall Irénke, Ostrich Stefiké és Mariska, Rotter Ilonka, Reitter Mariska, Stettka Mariska stb. stb. — Fiatal­ember csaknem kétszer annyi volt, mint a lány s igy a tánczmulatság a legjobban si­került. Mig a fiatalság a díszes teremben tánczolt, addig egy külön szobában az őre gebbek a boros poharak mellett vidáman alsóztak és visteztek. A mulatságnak reggel 8 órakor lett vége. Sylvcster-est a szekszárdi kaszinó­ban. Dr. Ery Márton, a kaszinó háznagya, a köréje csoportosult fiatalság kezdeménye­zésére, múlt hó 31-én nagyon sikerült estélyt rendezett a kaszinó helyiségeiben. Régen voltak ennyien együtt, mert már megszok­tuk a szekszárdi mulatságok nem nagy lá­togatottságát. A négyeseket 24 pár tánczolta. Nagyon sokan reggeli 5 óráig kitartottak. A jelenvolt hölgyek hiányos névsora a követ­kező. Asszonyok: Nits Istvánná, Dicenty Lászlóné, Dicenty Gyuláné, Kövessy Ödönné, Bodnár Istvánná, Szabó Ferenczné, Haidek- ker Beláné, Török Ottóné, Sonnevend Ema- nuelné, Klieber Györgyné, Marcsekényi Jó- zsefné (Bpest), Mathis Kálmánné, Várkonyi Ivánné (Külesd), Tóth Károlyné. őrft'v La- josné, Sass Lászlóné (Űzd), Török Béláné, özv. Orosz Lajosné, Vattay Miklósné, László Lajosné, Szondy Istvánná. — Leányok: Di­centy Paula, Marcsekényi Mariska (Bpest), Nászay Margit, Klieber Gizella, Klieber Bözsike, Várkonyi nővérek (Kölesd), Urba- nics Sári, Somogyi Paula, Tóth Bözsike, Orosz Flórika, Szondy Margit, Herczeg Mariska, László Vilma, Szabó Juliska, Lu- nova N., Adriányi Mariska. Egyletek és tápsalatok. Fizetésemelés. A szekszárdi Népbank választmánya f. hó 3-án elhatározta, hogy az intézet igen mostohán javadalmazott tisztviselőin k fizetését felemeli és Háry Ede igazgatónak, Tauszig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom