Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-30 / 52. szám
2 közérdek 1905. deczember 30. {világhírű jogászai, ékesen szóló papjai, koszorús írói lesznek a magyar fiatalságnak, de gazdálkodásra termett férílai nem ! Szomorú, rettentő' vonása ez nemzeti életünknek! Édes nemzetem! Ez a föld, a melyen élnünk kell, a világ legtermékenyebb, leggazdagabb földjeinek egy része! mily nagy lesz a mi gyalázatunk és bukásunk mértéke, ha ezen megélni nem tudunk, ha majd arról egy napon elsöpör bennünket a világ- verseny áradata, hogy' á’adja helyünket arra alkalmasabbaknak! Nemzetem ifjúsága! Kedveljétek és karoljátok fel a produktiv pályákat is. Csak ennek a hatalmas kifejlesztése visz bennünket az eró's, vagyonos, független nemzetek soraiba! S miért pusztul még a magyar földbirtokosság? Miért néplelenednek el a nemesi kúriák? A termelvémjek értékesítésének szervezetlensége miatt! Az a búza, árpa, kukoricza, komló stb. nem kerül a földesur kezeibó'l egyenesen a fogyasztóhoz a piaczra. A kereskedelem közbeékelte az ó' hatalmas szervezetének ezreit, az országot, világot bejáró ügynököket. Ezen inproduktiv erőknek versenye szabja, emeli, vagy sülyeszti az árakat, harácsol el minden hasznot a termelőtől. Hogy eshetett le a tavalyi 400 •—-450 koronás komló ár ebben az évben 80 —120 komára? Vájjon hogyan zárja le újévi számadásait a gazda, a kinek komlószüretje volt minden reménye az elmúlt évben? Bizony ebből a szervezetlenségből kifolyólag, a míg sok szorgalmas, törekvő gazda, korán kél, későn nyugszik, lót-fu* és szalad, nehéz gondokkal küzd, addig számtalan közvetítő vagyonban, jólétben, pompában dus- kálkodik, százezreket proíitiroz a gazda termelvényeiből és csak a hajszála se őszül bele! Ez a hazai földesuraink helyzetének szomorú képe. S most. végezetül hivatkozom a természeti törvények kérlethetlen logikájára, A mily kérlejhetlen a viz a légbuborékkal szemben, mert a felszínére dobja, a mily természetes, hogy a salak az érczek lölé száll, a mily rettenetes a viz a tűzzel szemben, ép oly rettenetes, ép oly kérlelhetlen ez a föld velünk szemben, ha egvszer erőt- lenségünket és elpuhultságunkat látja. Mert elsöpör, mert elhagy veszni a gazdasági élet versenyében mindenkit és mindent, aki és ami nem áll az uj idők kultúrájának szolgálatában ! Vajta, 1905 decz. 27. Artézi kút. Sietek válaszolni a „Közérdek*1 előbbi számában dr. Kramolin ur által „Városiasodás“ czim alatt közölt lelkes czikkre. Vízvezeték és csatornázás legtöbb és életbe vágó érdeke közönségünknek, ezt senki oly meggyőzően mint egy egészségügyi szakember, nem igazolhatja. Város atyák! nem furdalna-e mindnyájunkat a lelkiismeret, ha tovább is igy hagynánk és pusztulni engednénk éven- kint vagy 20t) lelket, a kiknek pedig a természet rendje szerint még nem kellett volna meghalniok. 200 lélek saját családunkból, gyermekeinkből, a kiknek azért kell meghalni, mert azzal a megmérgezett kén esős, salétromos talajvízzel itatjuk őket! Pedig meg kell még azt is emlitenem, a mi, ez irányban teljesen tájékozatlan közönségünk előtt: hogy a vízvezeték és csatornázás létesítése ma már nem is pénzkérdés, legalább nem olyan pénzkérdés, mely a polgárság pótadóterheit érintené, természetesen az esetben, ha szolid alapon, kellő körültekintés és előtanulmányok alapján létesítjük. Dr. Szentpáli István. Mfskolcz városa polgármesterének jelentéséből veszem ki a következőket: Alig van város, mely a vízvezeték létesítésének költségeit a vizdÍjakból teljesen ne fedezze; hazánkban is alig akad 2 város: Pécs és Pápa, mely a vizdíjakon kivül e czirnen még 5°/# os pótadót is vet ki. Ellenkezőleg hány város van (p. u. nálunk Arad) ahol a város botorul kiengedte a kezéből és magán vállalkozók nyerészkedési ezélra létesítették a vízvezetéket Azon városokban, hol a vízvezetéket és csatornázást házilag létesítették, a fizetendő vizdijak igen csekélyek. A házbér után vannak rendesen kiróva. Kassán például 5°/o, Nagyváradon 5°/o, Miskolczou 4 1/a és azontúl még csaponként pár korona. Ipari czélokra, hogy ipart teremtsen a város, néha potom áron adják a vizet. Miskolczon egy köbméter viz ara 16 fillér. Micsoda jótéteménynek vehetné a selyemgyár, a gőzfürdő, a villamos telep, az iparosok, a gözmalmo- sok, ha egy krajezárért kapnák a lágy, ásványi alkatrészektől ment ártézi viz hektó- literjét ! Avagy az a hivatalnok, a ki 500 kor. házbért fizet, nem ürömmel fizetné e évenkint a 27 kor. vizdijat, ha akár a földszinten, akár az emeleten ott volna a konyhájában a vízvezeték csapja, még pedig egészséges, tiszta vízzel! Teljesen egyetértek dr. Kramolin rural, igenis, meg kell csinálnunk a vízvezetéket és csatornázást. Csakhogy lassan és biztosan. Nagy körültekintéssel és nagy gondossággal kell eljárnunk. Minden városnak kellett erre legalább 5 de 10 esztendő is, mig kiforrta magát egy alapos és jól átgondolt terv és az a köztudatba is átment. Pótadó ne legyen belőle az elsietéssel. Azért én jelen soraim czimétil ismét az ártézi kutat teszem és először csak egy ártézi kutat kérek, azt is csak próbául. Ma sikerül, mehetünk tovább egész a vízvezetékig. De 7 kutat 350,000 koronáért, a mint Kramolin ur véli, nem fúrnék, (az államvasuta- kon 200-at fúrtak meg 700,000 koronáért) Ily drága ártézi kutakat nem használhatnánk. Itt valami tévedés csúszott be, tisztázzuk tehát. Egy hírlapi czikk keretében csak át- nézetesen adhatja az ember az adatokat, részletezésre nincs tér. Az államvasüti 200 kút közt vannak nagy kaliberűtek és kis kaliberüek, egész a séta páleza vastagságáig. Én elég hibásan a nagy kaliberüek árát vettem átlagnak, holott részletezve igy állt a dolog: Van 20 nagy méretű kutjuk 22—49 czentimeter lyukbőséggel, persze lefelé mindég sziikiilve, egész 5—6 czentiméterig. Ezek kerülnek folyóméterenkint 76 koronába. A többi két osztályba sorozható. A közepes méretűek 10 czentiméter lyukbőséggel kerülnek átlag 38 koronába es a legkisebbek, 4—7 czentiméter lyukbőséggel 16 koronába folyóméterenként. De ezeu utóbbiakkal 231 méternél i&élyebbre nem hatoltak. Az adatokat Mellinger Vilmos máv. mérnök értekezéséből vettem. Szolgálhatok vele. Tehát a mi esetünkben, ha 1U czentiméter lyukbőséget veszünk és lemegyünk 300 méterre: számíthatunk 10.0M) korona körül. 400 méternél talán 15,000 koronára. De hogy tényleg annyi lesz-e, ki tudná azt ? Lehet, hogy kevesebbel is vizet kapunk, a technika is fejlődik, a fúrás most olcsóbb, aztán meg az államvasutaknál alkalmazott vörösfenyővel bélelést mi bátran mellőzhetjük. A kü-.ségek által furatott ártézi kutak közül felsorolok néhányat: a szomszédban Pécs 7 kutat furatott 20.000 korona költséggel, a legkisebb ad 40, a legnagyobb 280 köbméter*vizet, igaz, hogy csak 55—159 méter mély'ek. Baja 2 kutat furatott 22,693 költséggel, 351 és 500 méter melyek, de a kettő együtt csak 120 köbmétert ad. Zilált 2 kutat furatott, — ezen város fdyan formán fekszik a nagy magyar alföld /túlsó szóién, mint mi, az innensőn; a két kútja került csak 11.000 koronába, adnak összesen 576 köbméter vizet, mélységük 24jl és 400 méter. Szeged az ártézi kutak l*tzája, nagyon szerencsés helyzetben van, amennyiben 250 méter mélységben biztosan megkapják az ártézi vizet. A város belterületén van a városnak 17 kútja, magánosoknak pedig több mint 40. Nemcsak az ipartelepek, hanem a nevesebb iparosok udvarában is ott van az ártézi kút, sőt egy 'valamire való kertész sem sajnálja a 4—500 korona költséget és megfuratja a „sétapáleza“ vastagságú ártézi kútját. Éppen a vizbeszerzés módjára nézve nagyon sokat tanulhatunk/ Szegedtől. A 30 év előtti Szeged életéből kell egy ránk nézve igen tanulságos esetet elő/toznom, melyet ott én is, mint városi mérnök átéltem. A szegedi gőzmalomnak adott a város hosszabb lejáratú vizszolgáltatási engedélyt, maga nem mert bele vágni. A gőzmalom létesített is a belváros élénkebb részén így magas nyomású vízvezetéket és némi I csatorna hálózatot. Eleinte tiszta, szűrt vizet adott, a viz ára volt: akója 2 kr. (teln/t 4 annyi, mint most Miskolczon). A viz nagyon kelt, nem tudott eleget adni, elromlott a szűrője is, később nem is szűrte, csak agy szivajyuzta tel a szabad Tiszából a závaros vizet. Mindegy volt: akkor is kelt, akkor sem tudott elég vizet adni. Szóval I a gőzmalom gyönyörű üzletet csinált. Mikor aztán letelt a gőzmalom kiváltságos joga: eszméletre tért a város és nem hosszjbitotta meg az engedélyt, hanem saját kezelésbe vette és kellőleg kifejlesztette a vezetéket, kellően szűrt vizet azonban a város áe tudott előállítani! Kísérleteztek minden irfnyban, mesterséges ülepítő medenczékkel, jíavics, homok szűrőkkel, utánozták a káposztás megyeri természetes vízszűrő durva /tömök és kavics ágyazatát, majd a legújabb/ rendszerű Pifke féle szabadalmazott asbesj szűrő szerkezetet rendezték be. Mind hiába/ Pár napig tiszta vizet kaptak aztán, tele lett iszappal a szűrő. Az örökös tisztogatás, a drága asbest lapok kicserélése elvisellietlen üzemköltséggel járt, végre — ott hagyták a Tiszát, szűrő telepet, mindent és ártézi kutakból fogják ellátni összes, 6300 köbméter napi vízszükségletüket! E ezélra nem is ssámitanak többre, mint csak 5 ártézi kút ■ fúrására. Persze ezek nem köTiidoímegsegek, nurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti ceomagoláat. F. HofTmann-La Roche & Co. Basel (Slijc). i ßß Roefte“ Kapható #nroai rendeletre a gyrtgysrertirak- bao. — Ára tivegenkmt 4.— korona.
