Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-30 / 52. szám

2 közérdek 1905. deczember 30. {világhírű jogászai, ékesen szóló pap­jai, koszorús írói lesznek a magyar fiatalságnak, de gazdálkodásra termett férílai nem ! Szomorú, rettentő' vonása ez nem­zeti életünknek! Édes nemzetem! Ez a föld, a melyen élnünk kell, a világ legtermé­kenyebb, leggazdagabb földjeinek egy része! mily nagy lesz a mi gyaláza­tunk és bukásunk mértéke, ha ezen megélni nem tudunk, ha majd arról egy napon elsöpör bennünket a világ- verseny áradata, hogy' á’adja helyün­ket arra alkalmasabbaknak! Nemzetem ifjúsága! Kedveljétek és karoljátok fel a produktiv pályákat is. Csak ennek a hatalmas kifejlesz­tése visz bennünket az eró's, vagyonos, független nemzetek soraiba! S miért pusztul még a magyar földbirtokosság? Miért néplelenednek el a nemesi kúriák? A termelvémjek értékesítésének szervezetlensége miatt! Az a búza, árpa, kukoricza, komló stb. nem kerül a földesur kezeibó'l egyenesen a fogyasztóhoz a piaczra. A kereskedelem közbeékelte az ó' hatal­mas szervezetének ezreit, az országot, világot bejáró ügynököket. Ezen inproduktiv erőknek verse­nye szabja, emeli, vagy sülyeszti az árakat, harácsol el minden hasznot a termelőtől. Hogy eshetett le a tavalyi 400 •—-450 koronás komló ár ebben az év­ben 80 —120 komára? Vájjon hogyan zárja le újévi számadásait a gazda, a kinek komlószüretje volt minden re­ménye az elmúlt évben? Bizony ebből a szervezetlenség­ből kifolyólag, a míg sok szorgalmas, törekvő gazda, korán kél, későn nyug­szik, lót-fu* és szalad, nehéz gondok­kal küzd, addig számtalan közvetítő vagyonban, jólétben, pompában dus- kálkodik, százezreket proíitiroz a gazda termelvényeiből és csak a hajszála se őszül bele! Ez a hazai földesuraink helyze­tének szomorú képe. S most. végezetül hivatkozom a természeti törvények kérlethetlen lo­gikájára, A mily kérlejhetlen a viz a lég­buborékkal szemben, mert a felszínére dobja, a mily természetes, hogy a salak az érczek lölé száll, a mily ret­tenetes a viz a tűzzel szemben, ép oly rettenetes, ép oly kérlelhetlen ez a föld velünk szemben, ha egvszer erőt- lenségünket és elpuhultságunkat látja. Mert elsöpör, mert elhagy veszni a gazdasági élet versenyében mindenkit és mindent, aki és ami nem áll az uj idők kultúrájának szolgálatában ! Vajta, 1905 decz. 27. Artézi kút. Sietek válaszolni a „Közérdek*1 előbbi számában dr. Kramolin ur által „Városia­sodás“ czim alatt közölt lelkes czikkre. Víz­vezeték és csatornázás legtöbb és életbe vágó érdeke közönségünknek, ezt senki oly meg­győzően mint egy egészségügyi szakember, nem igazolhatja. Város atyák! nem furdal­na-e mindnyájunkat a lelkiismeret, ha tovább is igy hagynánk és pusztulni engednénk éven- kint vagy 20t) lelket, a kiknek pedig a ter­mészet rendje szerint még nem kellett volna meghalniok. 200 lélek saját családunkból, gyermekeinkből, a kiknek azért kell meg­halni, mert azzal a megmérgezett kén esős, salétromos talajvízzel itatjuk őket! Pedig meg kell még azt is emlitenem, a mi, ez irányban teljesen tájékozatlan közön­ségünk előtt: hogy a vízvezeték és csatorná­zás létesítése ma már nem is pénzkérdés, legalább nem olyan pénzkérdés, mely a pol­gárság pótadóterheit érintené, természetesen az esetben, ha szolid alapon, kellő körülte­kintés és előtanulmányok alapján létesítjük. Dr. Szentpáli István. Mfskolcz városa polgármesterének jelentéséből veszem ki a következőket: Alig van város, mely a víz­vezeték létesítésének költségeit a vizdÍjakból teljesen ne fedezze; hazánkban is alig akad 2 város: Pécs és Pápa, mely a vizdíjakon kivül e czirnen még 5°/# os pótadót is vet ki. Ellenkezőleg hány város van (p. u. ná­lunk Arad) ahol a város botorul kiengedte a kezéből és magán vállalkozók nyerészke­dési ezélra létesítették a vízvezetéket Azon városokban, hol a vízvezetéket és csatornázást házilag létesítették, a fizetendő vizdijak igen csekélyek. A házbér után vannak rendesen kiróva. Kassán például 5°/o, Nagyváradon 5°/o, Miskolczou 4 1/a és azontúl még csaponként pár korona. Ipari czélokra, hogy ipart teremtsen a város, néha potom áron adják a vizet. Miskolczon egy köbméter viz ara 16 fillér. Micsoda jótéte­ménynek vehetné a selyemgyár, a gőzfürdő, a villamos telep, az iparosok, a gözmalmo- sok, ha egy krajezárért kapnák a lágy, ás­ványi alkatrészektől ment ártézi viz hektó- literjét ! Avagy az a hivatalnok, a ki 500 kor. házbért fizet, nem ürömmel fizetné e évenkint a 27 kor. vizdijat, ha akár a föld­szinten, akár az emeleten ott volna a kony­hájában a vízvezeték csapja, még pedig egész­séges, tiszta vízzel! Teljesen egyetértek dr. Kramolin rural, igenis, meg kell csinálnunk a vízvezetéket és csatornázást. Csakhogy lassan és biztosan. Nagy körültekintéssel és nagy gondossággal kell eljárnunk. Minden városnak kellett erre legalább 5 de 10 esztendő is, mig kiforrta magát egy alapos és jól átgondolt terv és az a köztudatba is átment. Pótadó ne legyen belőle az elsietéssel. Azért én jelen soraim czimétil ismét az ártézi kutat teszem és először csak egy ár­tézi kutat kérek, azt is csak próbául. Ma si­kerül, mehetünk tovább egész a vízvezetékig. De 7 kutat 350,000 koronáért, a mint Kra­molin ur véli, nem fúrnék, (az államvasuta- kon 200-at fúrtak meg 700,000 koronáért) Ily drága ártézi kutakat nem használhatnánk. Itt valami tévedés csúszott be, tisztázzuk tehát. Egy hírlapi czikk keretében csak át- nézetesen adhatja az ember az adatokat, részletezésre nincs tér. Az államvasüti 200 kút közt vannak nagy kaliberűtek és kis kaliberüek, egész a séta páleza vastagságáig. Én elég hibásan a nagy kaliberüek árát vet­tem átlagnak, holott részletezve igy állt a dolog: Van 20 nagy méretű kutjuk 22—49 czentimeter lyukbőséggel, persze lefelé min­dég sziikiilve, egész 5—6 czentiméterig. Ezek kerülnek folyóméterenkint 76 koronába. A többi két osztályba sorozható. A közepes méretűek 10 czentiméter lyukbőség­gel kerülnek átlag 38 koronába es a legki­sebbek, 4—7 czentiméter lyukbőséggel 16 koronába folyóméterenként. De ezeu utóbbi­akkal 231 méternél i&élyebbre nem hatoltak. Az adatokat Mellinger Vilmos máv. mérnök értekezéséből vettem. Szolgálhatok vele. Tehát a mi esetünkben, ha 1U czenti­méter lyukbőséget veszünk és lemegyünk 300 méterre: számíthatunk 10.0M) korona körül. 400 méternél talán 15,000 koronára. De hogy tényleg annyi lesz-e, ki tudná azt ? Lehet, hogy kevesebbel is vizet kapunk, a technika is fejlődik, a fúrás most olcsóbb, aztán meg az államvasutaknál alkalmazott vörösfenyővel bélelést mi bátran mellőzhet­jük. A kü-.ségek által furatott ártézi kutak közül felsorolok néhányat: a szomszédban Pécs 7 kutat furatott 20.000 korona költség­gel, a legkisebb ad 40, a legnagyobb 280 köbméter*vizet, igaz, hogy csak 55—159 méter mély'ek. Baja 2 kutat furatott 22,693 költséggel, 351 és 500 méter melyek, de a kettő együtt csak 120 köbmétert ad. Zilált 2 kutat furatott, — ezen város fdyan formán fekszik a nagy magyar alföld /túlsó szóién, mint mi, az innensőn; a két kútja került csak 11.000 koronába, adnak összesen 576 köbméter vizet, mélységük 24jl és 400 mé­ter. Szeged az ártézi kutak l*tzája, nagyon szerencsés helyzetben van, amennyiben 250 méter mélységben biztosan megkapják az ártézi vizet. A város belterületén van a vá­rosnak 17 kútja, magánosoknak pedig több mint 40. Nemcsak az ipartelepek, hanem a nevesebb iparosok udvarában is ott van az ártézi kút, sőt egy 'valamire való kertész sem sajnálja a 4—500 korona költséget és megfuratja a „sétapáleza“ vastagságú ártézi kútját. Éppen a vizbeszerzés módjára nézve nagyon sokat tanulhatunk/ Szegedtől. A 30 év előtti Szeged életéből kell egy ránk nézve igen tanulságos esetet elő/toznom, melyet ott én is, mint városi mérnök átéltem. A szegedi gőzmalomnak adott a város hosszabb lejáratú vizszolgáltatási engedélyt, maga nem mert bele vágni. A gőzmalom létesített is a bel­város élénkebb részén így magas nyomású vízvezetéket és némi I csatorna hálózatot. Eleinte tiszta, szűrt vizet adott, a viz ára volt: akója 2 kr. (teln/t 4 annyi, mint most Miskolczon). A viz nagyon kelt, nem tudott eleget adni, elromlott a szűrője is, később nem is szűrte, csak agy szivajyuzta tel a szabad Tiszából a závaros vizet. Mindegy volt: akkor is kelt, akkor sem tudott elég vizet adni. Szóval I a gőzmalom gyönyörű üzletet csinált. Mikor aztán letelt a gőz­malom kiváltságos joga: eszméletre tért a város és nem hosszjbitotta meg az engedélyt, hanem saját kezelésbe vette és kellőleg ki­fejlesztette a vezetéket, kellően szűrt vizet azonban a város áe tudott előállítani! Kísér­leteztek minden irfnyban, mesterséges ülepítő medenczékkel, jíavics, homok szűrőkkel, utánozták a káposztás megyeri természetes vízszűrő durva /tömök és kavics ágyazatát, majd a legújabb/ rendszerű Pifke féle szaba­dalmazott asbesj szűrő szerkezetet rendezték be. Mind hiába/ Pár napig tiszta vizet kap­tak aztán, tele lett iszappal a szűrő. Az örö­kös tisztogatás, a drága asbest lapok kicse­rélése elvisellietlen üzemköltséggel járt, végre — ott hagyták a Tiszát, szűrő telepet, min­dent és ártézi kutakból fogják ellátni összes, 6300 köbméter napi vízszükségletüket! E ezélra nem is ssámitanak többre, mint csak 5 ártézi kút ■ fúrására. Persze ezek nem kö­Tiidoímegsegek, nurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti ceomagoláat. F. HofTmann-La Roche & Co. Basel (Slijc). i ßß Roefte“ Kapható #nroai rendeletre a gyrtgysrertirak- bao. — Ára tivegenkmt 4.— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom