Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-23 / 51. szám
4 KÖZÉRDEK 1905. deczember 23. holdanként csekélyebb, mint a kisbirtoké ? Vagy miért drágább ma a parasztbirtok, mint a nagy üzemben álló uradalmi földek V Mind, mind olyan jelenség, a mely amellett érvel, hogy a mezőgazdasági üzemben a kis üzem előbbre áll a nagy üzemnél. S hogy a mezőgazdasági fejlődésnek, az evolutionak nem áll útjában a kisbirtok, hanem egyenesen annak a kisebbedésével jár! Angol nemzetgazdászok által a jövedelem csökkenésére és emelkedésére vonatkozó törvényekből egyenesen következik az, hogy hogy a mezőgazdasági üzemek egg bizongos nagyságtól kezdve a haszon csökkenéséről felállított törvénynek hódolnak. Mig tehát az ipari üzemekben önmagától következett be az üzemek eentralisatiója, az előbb említett természeti erőkből kifolyólag, addig a mezőgazdasági üzemekben az előbb említett törvényből kifolyólag ugyancsak magától következett be és folytatódik nap-nap után a földtulajdon megoszlása ! Továbbá, mig az ipari üzemekben az erők szabad érvényesülésének útjában mi sem állt, addig a mezőgazdasági üzemben a kis üzemeknek a nagy üzemek által történő felszívását, az erők rendezetlen kihatásait megakadályozza egy ellenirányú erő : a népesség szaporodása. Hogy tányleg beigazolva lássuk állításunkat, ime egypár számadat : Németországban volt 1882-ben 1895-ben 981407 1016318 kisparasztbirtok 24991 25061 nagyüzem A kisparasztbirtokok száma tehát 34832-vel emelkedett két év leforgása alatt! Észak Amerika Egyesült Államaiban a mezőgazdasággal önmaga foglalkozó földművesek száma i880-től 1890-ig 2 98 millióról 3*27 millióra emelkedett! Hasonlóak a viszonyok .Franczia- országban! Ha nálunk vizsgáljuk a helyzetet, ugyancsak látjuk, hogy a kisparasztbirtokok száma évről-évre szaporodik. Nem akarok stat. adatokkal előállani, —Rácz Gyulának most megjelent könyvéből, kivehetjük, — csak egyetlen egy esetre akarok rámutatni, ami ebben az évben talán a legnagyobb föld tulajdon megoszlás volt az országban. Fejérmegyében Zichy János gróf birtokaiból 6400 holdat parczelláztak ki a telepit- vényesek között. F ej érni egy ének ezen a leggazdagabb vidékén egy nagy község létesült, templommal, iskolával és óvóval! Nem szükséges rámutatnunk arra a haszonra, ami ebből földalakulásból az országra háramlik, nemcsak gazdaságilag, hanem egyszersmind társadalmilag és nemzeti szempontból is. A földtulajdon megoszlása, történjék az akár az említett természetű törvényeknek a kifolyásaképen, vagy társadalmi intézkedés következtében, egyaránt üdvös és hasz nos a földet mivelő népekre és nemzetekre. A széleskörű parczellázás fontos j gazdasági és nemzeti programmunk ; maradjon is az, amig Amerikába induló honfitársainkat sikerül egy-egy darab hazai röghöz lekötnünk. Vajta 1905. deczember 19. Kirchner József gépészmérnök. Szekszárd város jegyzőinek ügye. Az e hó első felében megtartott képviselőtestületi ülés határozatából kiküldőit bízott- ! ság kidolgozta a város szervezési szabály- rendeletét és a tanácskozás ügyrendjét. Va- lószinü, hogy a karácsonyi ünnepek alatt minden képviselőtestületi tag kézhez kapja azokat és igy a legközelebbi ülésre már teljesen kialakult véleménnyel jöhet határoza- { tot hozni. Városunk jövőjének és fejlődésének fundamentumát rakták le a szabályrendelet szerkesztői tervezetükbe, a nagy felelősség tudatában a képviselőtestületi tagoknak higgadt Ítélkezéssel és mindenekelőtt a közügy igaz szolgálatától átitatva kell a határozati javaslat felett dönteni. Mikor a szervezési szabályrendelet és az ügyviteli szabályzat § tömegéből a jegyzők ügyét emelem ki, nem személyi okok vezetik toliamat, hanem a közügyek szolgálatában is szeinelőtt tartandó méltányosság és igazság érzete. Tudom azt, hogy a közérdeket, a város közérdekét szolgálom akkor, midőn papírra vetem e sorokat, mert Szek- szárd városának első és legfontosabb érdeke I nem néhány száz forintnak a megtakarításában domborodik ki, hanem abban, hogy a városi élet minden tisztviselője ügybuzgalomtól áthatott törekvő férfi legyen, ne pedig letört ambitiójuak, akiket közönyössé tesz minden iránt az élet kenyéréért való küzdelem, akiknek testére és lelkére ólom súlyként nehezedik a nehéz megélhetés mindennapi gondja. A szervezési szabályrendelet tervezet egyik pontja kimondja, hogy Szek.szírd város jegyzői tekintettel megnövekedett munkakörükre, telekkönyvi ügyekkel, mint magánmunkálatokkal, nem foglalkozlia nak. Á szabályrendelet ezen rendelkezése teljesen helyes, nem szólhat ellene senki, aki előtt a város ügyének rendes menete lebeg, mert a város egyetemének és egyes polgárainak fontos érdeke az, hogy ügyeik ellátói, mint a jegyzők is, — magánmunkálatok miatt ne legyenek távol órákig hivataluktól és a magánmunkálatoktól elfoglalva, ne legyenek kénytelenek hivatalos ügyeiket elhanyagolni, avagy felületesen elvégezni. A nagy haladás előtt álló városunknak egész emberekre van szüksége, akiknek egész tevékenységüket, fizikai és szellemi erejüket a város ügyeinek becsületes ellátá"- sára kell forditaniok. Ámde ezen rendelkezésnek szoros összefüggésben kell lenni ugyancsak a szervezési szabályrendelet azon pontjával, amely a jegyzők fizetését állapítja meg. Az igazat megvallom, hiába kerestem a kapcsolatot e két szakasz között, de egy sajátságos körülmény azonnal szemembe ötlött, mégpedig az, hogy mikor a jegyzőket eltiltja a szabályrendelet a tekintélyes mellékjövedelmet hajtó telekkönyvi magánmunkálatoktól, és ugyanekkor a főjegyző fizetését 2000, az aljegyzők fizetését 1600—1600 koronában és a főjegyző, valamint adóügyi aljegyző jövedelmét még 3600 Q]-öl föld használatában (hivatalos becsű 72—72 K.) ál lapítja, a főjegyzőét a községi főjegyző fizetésével szemben semmivel sem emeli, a két aljegyző jövedelmét pedig leszállítja azon 300 és 200 kor. korpótlékkal, amelyet azok a Tisza féle törvény alapján az államtól kaptak, mert ezen törvény a kis és nagyközségek jegyzőinek fizetés kiegészítésére vonatkozik, a városiakéra azonban nem. Higgadt ítélkezésem szerint a szabály- rendeletnek a jegyzői fizetésekre vonatkozó része nem állhat meg és nem hiszem, hogy Szekszárd város képviselőtestülete bármelyik tagjának czélja lehessen az, hogy a magánmunkálatok elvonásával, a korpótlékok elvesztésével a jegyzők jövedelmét a régi községi keretben élvezett fizetésnél is kevesebbre apassza. Ha a várossá alakulás folytán nő a jegyzők munkaköre, ha ez fizikai és szellemi erejüket sokkal inkább igénybe veszi, mint a községi élet, akkor lehetetlen, hogy a megélhetésre semmiesetre sem alkalmas 2000, avagy 1600 ko- | rónára apasztassék jövedelmük, mikor mind- i annyian családos emberek, mindenikre bizonyos társadalmi kötelezettségek nehezednek és mindeniktől fokozott tevékenységet várunk és követelünk városunk érdekében. Nekünk, kik a képviselőtestületnek tagjai vagyunk, feltétlen jogunk, hogy a városi jegyzőket az őket nagyban igénybe vevő telekkönyvi ügyek vitelétől eltiltsuk, de e jogunkat kiséri egy morális kötelesség is, hogy a megélhetés nehézségeibe ne döntsük ezen tisztviselőket, akik ártatlanok abban, hogy községünk várossá fejlődött és akik évtizedekig becsülettel szolgálták községi életünket. Mert kérdem tisztelt képviselőtestületi tagtársak, nem vissza tetsző, a tisztviselőkre deprimáló volna-e a képviselőtestület azon határozata, mely a régi, ismert tisztviselők jövedelmét leszállítja akkor, midőn j • egy újonnan rendszeresített állást, a rendőr- kapitányét. mely fontosabb nem lehet mint a jegyzői, a közel múltban 3000 koronával javadalmazott. Az a remény, hogy a mostani zűrzavarból kibontakozó és száz meg száz gazdasági kérdésnek és a közjogi kérdések egész halmazának megoldására összehivandó ország, gyűlés, majd rendezi a városi jegyzők fizetését és javítja azok helyzetét is, mint a községiekét a Tisza kormány alatt, vájjon elég erős lesz-e ahhoz, hogy ne kedvetle- nedjenek el jegyzőink, a megélhetés felmerülő mindennapi kívánalmait el lehet-e odázniók ezen messze távolban lebegő csalóka reménnyel. Tudom és biztos vagyok abban, hogy a város közügyének menetére előnyös, hogy a jegyzők a telekkönyvi magánnninkálatok- tól, a mely idejüket nagyon igénybe veszi, eltil- tatnak, de erős a hitem és meggyőződésem, hogy képviselőtagtársaim bármely társadalmi osztályhoz tartozzanak is, nem zárják el magukat ezen gondolattól, melyet a közügyek ridegségébe is beviendő méltányosság és igazságérzet diktál, hogy jegyzőinket elvont jövedelmükért kárpótlás illeti meg. Ha van aszfalt korzónk, derengő fényű villanyvilágításunk, lesz mindenfelé köves utunk, tán ártézi kutunk is, ugyan miért lennének mindezen üdvös dolgok mellett a u egélhetés nehéz gondjától terhelt jegyzőink A szent ünnepek közelednek, . . gondolkozzunk és érezzünk s. VARMEGYE. — Lemondás a bizottsági tagságokról. Kovács Sebestyén Fmdre, a törvény- hatósági bizottságnak egyik legtevékenyebb és szakavatottabb tagja, a különböző bizottságokban elfoglalt összes tagságairól lemondott. — Példáját hallomás szerint mások is követik. Lapunk előfizetési ára : egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre . 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt egész évre előre beküldik, 5 koronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, olcsó díjszabással közöljük. Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: a „HÖZÉEDEK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. * HÍREK. Előfizetőinknek, olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepet kívánunk. — A főrendiház uj alelnöke. A főrendiház alelnökévé, a mint már régen jeleztük, a király gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. volt főispánunkat nevezte ki. A kinevezési okmányt a főrendiház 19-iki ülésén olvasták fel s a főrendek nevében Csáiky Albin gróf főrendiházi elnök üdvözölte az uj alelnököt, kinek kineveztetését a főrendiház a legnagyobb szimpathiával fogadta. — Garay János testvére. Garay Antal nyug. tiszttartó, költőnknek, Garay Jánosnak testvére a múlt szombaton töltötte be életének 83. évét. A derült kedélyű, fiatalos lelkületű öreg urat számosán üdvözölték részint levélben, részint pedig személyesen. A
