Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-09 / 49. szám
4 KÖZÉRDEK 1905. deczember 9. hónapra % részt, a harmadik hónapra V» fizetést kap a rendőr, ha azontúl is beteg, illetve szolgálatképtelen: elbocsáj tandó. Szol gálatközben saját hibáján kivül megsérült, felgyógyulásig teljes fizetését, munkaképtelenség esetén fél fizetését huzza. Ha szolgálat közben saját hibáján kivül szerencsétlenség által, vagy erőszakosság által meghal, családja egy évi fizetését kapja segélyül. Az ilyen segélyre jogosultságot a rendőrkapitány elnöklete alatt a képviselőtestület által kiküldendő bizottság állapitja meg. II. Ruha és felszerelés. Ennek felsorolását lapunk tere nem engedi meg, csupán csak annyit említünk fel, hogy nyári, téli és őszi ruházat van felsorolva általában a székesfővárosi rendőrség és a m. kir. csendőrség ruházata és jelzéseiből összeállítva; a fegyverzet: kard és forgópisztoly. III. Lakás : A nőtlen rendőrök a városházán kapnak elhelyezést az őrszobában, a katonai rend szerint, a nős rendőrök saját személyükben szintén élvezhetik a lakás kedvezményt, de családtagjaik részére se lakbért, se természetben lakást nem igényelhetnek. A 12. §. a rendőr esküjéről szól. 13. §. A rendőrlegénység csak rendőri szolgálatra alkalmazható. 14. §. A rendőrlegénység a rendőrkapitány vagy helyettese parancsnoksága alatt áll. 15—22 szakaszok a fegye lem, függelem, parancsadás, tisztelgés és őrszoba rendjéről szólanalc, melyek a rendőrségnek egymás fölé és alárendeltségére, belső katonai rendjére vonatkoznak. 23. §. Polgári ruhában a rendőr csak a rendőr- kapitány engedőimével jelenhetik meg, szolgálaton kivül nyilvános mulatságban azonban csak polgári ruhában vehet részt, de akkor sem szabad magáról megfeledkezni s szem előtt kell tartania, hogy hivatalos közeg. Szolgálat közben bárhol jelenik is meg, föve- gét és oldalfegyverét nem teheti le. 24. §. A rendőrlegénység büntetése: 1. dorgálás, 2, három napig elzárás, 3. lefokozás, 4. el- bocsájtás. A rendőrkapitánynak csupán a lefokozás és elbocsájtásra vonatkozó határozatai felebbezhetők a város polgármesteréhez, akinek határozata végérvényes. A 25. §. a rendőrlegénység működési köréről s az őrmester teendőiről szól, aki egyúttal a rendőrök közvetlen vezetője s az oktató tiszt utasítása szerint vezeti a rendőri szolgálatot. A 27—29. szakaszok a szakaszvezető, tizedes és a legénység feladatairól szólanak s teendőik részletesen fel vannak sorolva. A 30. §. az őrszem-szolgálatról (nappali) szól, melyben általános körvonalakban az őrszemnek a közrend és csend fenntartására vonatkozó kötelességei vannak felsorolva. A 31-ik ■zakasz az éjjeli őrjáratról szól. A 32-ik szakasz pedig a rendőrök külső megjelenéséről, magatartásáról, szolgálatban és azonkívül; melyből kiemeljük azt, hogy a rendőr magatartása katonás, nyugodt, udvarias legyen; heszédmodora rövid és értelmes. Mindenkit illedelmesen kell megszólitaniok s ha bárki, tőlük útbaigazítást vagy segélyt kér, ameny- nyiben az szolgálati akadályokba nem üt közik s tehetségükben áll, kötelesek a kérésnek készséggel eleget tenni s ezért a város helyi viszonyait alaposan ismerniük kell. Megszólításokat, figyelmeztetéseket feltűnés nélkül kell tenni, kiabálás, fenyegetés, kézzel érintés, durvaság, heveskedés, feleselés kerülendő ; ha a rendőrközegek magukat egészen nemes feladatuknak szentelik, a közönség meggyőződik, hogy a rendőrség szükséges és nélkülözhetlen támasza a társadalomnak. Megvesztegethetlenség, részrehajlatlanság, szigorú igazságszeretet s egyéni becsületesség azon tulajdonságok, melyekkel a rendőrnek birnia kell. Minden rendőr köteles társát figyelmeztetni ha az szabályellenesen jár el, iszákosság, kártya, adósság csinálás, rossz hirü mulató helyek látogatása, rosszhirü egyénekkel való ismeretség szigorúan tilos. Tűzi vagy egyéb veszedelem alkalmával a rendőr — ha nincs őrszemen — azonnal köteles megjelenni a helyszínén rendfokozatára való tekintet nélkül. 33. §. Valamely eseménynek, magánosok viszonyainak illetéktelen egyénnel való közlése és tárgyalása szintén tilos. 34. §. Ajándékot sem megtett szolgálat után, sem pedig teendő szolgálatért elfogadni nem szabad. Ezek volnának röviden összefoglalva azok a rendelkezések, melyeket Molnár Lajos rendőrkapitány szabályrendelet alakjában összefoglalt. Sajnáljuk, hogy a mintegy két nyomtatott ivre terjedő szabályrendeletet lapunk szűk kereténél fogva egész terjedelmében nem adhatjuk; de egyrészt a teljes szöveget a képviselőtestület tagjai úgyis megkapják tanulmányozás végett, másrészt az előadottakból is meggyőződhetik a közönség, hogy rendőrkapitányunk figyelme a legaprólékosabb részletekre is kiterjedt. A szabályrendeletben foglaltakhoz kevés a mondani valónk. Alakilag és tartalmilag vannak egyes részletek, melyek ismétlődnek ; ezek alkalmas helyükre csak egyszer lennének beillesztendők s vannak egyes részletesebb, mondhatnék, subjektiv szövegek, melyek tán inkább a külön kiadandó szolgálati utasításokban foglalhatnának helyet. A rendőrtisztviselők ruházatának szinét sem tartjuk egészen szerencsésnek — eltekintve a fekete szinnek a sárga gombokkal való egyesítésétől, a mi egy kissé tán nem is magyaros, — de maga a fekete kelme különösen nyáron kellemetlen, sőt terhes és a mellett a tisztán tartásra is kényelmetlen; inkább tán mint a legénységé, de finomabb kék posztóból valót ajánlanánk, melyen a sárga gomb sem annyira szemet szúró. Mind- azáltal ezen csekélységek leszámításával, melyen a felülbíráló bizottságnak lesz feladata esetleg változtatni, az er-^sz szabály- rendeletről csak elismeréssé szólhatunk, amely a közönség részéről ép y, mint az eddigi igazán nyomorúságos rendőrségünk részéről szokatlan, de a közönség részéről annál inkább várva-várt rendet lesz hivatva behozni és állandósítani, s hírlapírói kötelességünkhöz híven, melegen ajánljuk a képviselőtestületi tagoknak tanulmányozásra. Ezzel kapcsolatosan reá mulatunk arra is, hogy senki emberfia sem képes valami eredményt fölmutatni, ha arra való eszközzel nem rendelkezik, még akkor sem, ha világra szóló lángész, igy vagyunk mi rendőrkapitányságunkkal is, midőn azt kívánjuk, hogy tisztességesen szervezett személyzet nélkül, egyetlen szál rendőrkapitány csináljon rendet 15000 lélekkel biró városban ; ez egyszerűen nevetséges kívánság lenne úgy a városi hatóság, mint általában a közönség részéről. A rendőrkapitányt feltétlenül el kell látni az alantasabb segédszemélyzettel, az alsóbb rendfokozatu rendőrtisztviselőkkel, mert a rendőrkapitánynak első feladata a rendőri bíráskodás, ami magában véve is rengeteg írásbeli teendőket ró reá s ezek mellett a rendőrökre való tényleges felügyeletet ellátni egyszerűen képtelen s tőle azt is megkívánni úgy, amint azt a rend és pontosság s a közönség igénye követeli, egyszerűen túlságos. Másrészt közállapotaink is olyannyira elvadultak, aminőt bátran mondhatjuk, messze vidéken, sőt állíthatjuk egvetlen dunántúli városban sem találhatunk. Ezeknek orvoslására feltétlen szükségünk van a szabályrendeletben foglaltak szerint alaposan szervezendő rendőrségre, még pedig minél előbb itt, a forgópisztolyok és bicskák szabad használatába annyira begyakorolt duhajok hazájában. Tisztességes rendőrt pedig csak tisztességes fizetéssel lehet felfogadni, minélfogva sem a város hatósága, sem a közönség nem zárkóz- hatik el saját jól felfogott érdekében, az anyagi áldozatoktól. Ám emelődjön a városi pótadó, de szívesen fizetjük, ha tudjuk, hogy bennünket, vagyonúnkkal ezen áldozat kész ségünk fejében egy jól szervezett, fegyelmezett és hivatásának magaslatán álló rendőrség védelmez az utczabetyárok és éjjeli bitangok ellen. Hja az első tisztességes berendezkedés költségei elől épugy nem térhetünk ki, mint az iparos a szerszámok beszerzésétől, kiki a maga mestersége szerint. íme itt álljon egy kis statisztika néhány magyarországi r. t. városról: Déva 6888 lélek pótadó 35°/o, Léva 8606 lélek 32°/o, Losoncz 9530 1. 42%, Fehér- templom 9840 I. 63%, Beszterczebánya 7330 1. 36%, Kaposvár 12544 1. 62%, Kisújszállás 12527 I. 30°/#, Gyöngyös 16123 1. 90%, Nyitra 14000 1. 48%, Eperjes 14447 1. 5ü%, Érsekújvár 13132 1. 37%, Pápa 17426 I. 56'8%, Rimaszombat 6039 I. 41% pótadóval. Ezenkívül több apróbb városok, mint Kézdivásárhely 4700 lélek, Szilágy- somlyó 4649 1. Lőcse 7000 lélek, Szászváros 5458 1., Szászrégen 5620 1., Besztercze 9109 lélek számmal és valamennyi még a legkisebb is a rendőri szolgálat pontos és rendes teljesítésére a rendőrkapitány mellett legalább még egy alkapitánnyal és egy rendőri Írnokkal rendelkezik. Ahol alkapitány nincs, ott van fogalmazó, a nagyobb helyeken pedig, melyek Szekszárddal hasonló lélekszámúja! bírnak, mind a négy rendőrségi tisztviselőt megtaláljuk. Jóllehet mi most kezdjük magunkat rendessé tenni, de a legénység oktatására, külső szolgálatbeli parancsnokságra és még a sokoldalú és eléggé tömeges rendőri bíráskodás irodai teendőire egyetlen embert szoi’i- tani nem lehet és nem szabad. Ellenkező esetben minden a régi marad s mi közönség pedig a duhaj bicskásokkal szemben szintén övezzük fel magunkat tüszővel és rakjuk körül késekkel, meg forgópisztolyokkal, mert Szekszárdon az ember maholnap csak ilyen herczegovinai harczi készenléttel vonulhat ki bármiféle ügyes bajos dolgaira. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 2-án d. u. 2 órakor dr. Hír ling Ádám polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott, melynek tárgysorozatát múlt számunkban már közöltük. A tárgyalásra kitűzött fontos ügyek megvitatására szép számmal gyűltek egybe a képviselőtestület tagjai, ami joggal várható is volt, amikor a város szervezkedésének alapvető munkája: a szervezkedési, a polgárok nyugalmát és a közrendet biztosítani hivatott csendháboritásról szóló, úgy a piaczi sérelmek orvoslására készült vásári és piacz- rendészeti szabályrendelet, a városi vagyon legtekintélyesebb része, a Szekszárd Szálló bérbeadásának jóváhagyása, menedékház építés, iskolaszék választás és a város sokszor járhatlan utczáinak kikövezése került tárgyalás alá. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be olvasóinknak. 1. A gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bodnár István és Székely József kérettek fel. 2. A város által fenntartott állandó menedékházaknak az iskolaszék által előterjesztett 1904/905. tanévi költségelőirányzatát a 3%-os pótadóból származó 2988 kor. bevétellel, 3464 kor. kiadással s e szerint mutatkozó 476 kor. fedezetlen hiánnyal, az 1905/906. tanévi költségelőirányzatot pedig ugyancsak a 3% os pótadóból származó 2988 kor. bevétellel, 3544 kor. kiadással s 556 kor. fedezetlen hiánnyal a képviselőtestület megállapította s a 3%-os ovodai pótadó kivetését elhatározta. A költségelőirányzatban felvett kiadásokból a város a 3 állandó menedékházat, u. m. a bátaszéki utczait, a felső utczait és az újvárosit tartja fenn. 3. A „Szekszárd Szálló“ bérbeadása tárgyában a tanács azt javasolta, hogy a szálló Perler Keresztélynek, mint a megtartott árverésen légtöbbet Ígérőnek, (ajánlata 8101 koronára szól) adassék bérbe. Ezzel szemben dr. Leopold Kornél, tekintve, hogy a szálló nagymérvű tisztátalan- sága különösen a kereskedelmi utazók lapjában ellene közzétett nyilatkozatok folytán, a szállodától a vendégeket elriasztotta, ami a szálló hasznosítását megnehezíti s igy értékét csökkenti s tekintve, hogy a várost a vendéglő megépítésénél, nem az üzleti szempont vezette, hanem az, hogy mint vármegyei székhelyen a vidékiek legalább egy kényelmes és az igényeket kielégítő szállódét leljenek, indítványozza, hogy a bérlet Tóth Gyula szekszárdi lakos, volt vendéglősnek adassék át, az általa ígért 8100
