Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-25 / 47. szám
6 KÖZÉRDEK 1905. november 25 hogy mikor e hó 14-én Schauberéknál lakodalom volt s a násznép együtt volt, az ablakon keresztül egy darab téglát bedobott a lakodalmasok közé. A tégla Méhn Mártonnét megsebesítette, a betört üvegtáblának egy szilánkja pedig Katzenberger Mártonná szemébe repült. A furcsán beköszöntő legényt feljelentették. — Gyilkossággal vádolt csavargó. Gyu- ricza József lakhely nélküli csavargót, a ki özv. Laki Lajosné volt gerjeni lakos meggyilkolásával és házassági szédelgés közben elkövetett többrendbeli lopással van gyanúsítva, a faddi csendőrség elfogta és a szék szárdi ügyészségnek átadta. Gyuricza ellen a pécsi törvényszéknél is van lopás miatt eljárás. — Árva J. könyvkereskedésére felhívjuk a n. érd. közönség figyelmét (Szekszárd, Dr. Hangel-féle ház), hol szükségletét bárki jutányos árak mellett fedezheti. Igen nagy raktár levélpapirosokban, képes levelező lapokban és eredeti solingeni zsebkésekben. Zenemű újdonságok zongorára, hegedűre és czimbalomra igen nagy választékban. — Csőd. Uglár János szekszárdi építő mester ellen a szekszárdi kir. törvényszék, mint csődbíróság, a hitelezők kérelmére a csődöt elrendelte. — Ismeretlen verekedő. Ózsák-pusztán Sánta János napszámos őcsényi lakost f. hó 17-én igy előtte ismeretlen ember úgy elverte, hogy Sántát kórházba kellett szállítani. — Torkos suhanczok. Bérdi György simontornyai lakos 11 éves Lajos és 9 éves József nevű fiai a simontornyai szőlőhegyben többek présházának ablakát betörték, a présházból gyümölcsöt és szőlőt loptak s a hol találtak, a borból is jó nagyokat ittak. A kis sulianczokat a bíróságnak feljelentették. Borszék. Ha Székelyföldiin jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogd világ van, Megejt htpes vizű Borszéknek forrása, Mely már Atillát is vendégül traktálta. Itt pedig Tolnában, bikavér honában, Borivóktól népes, venyigés világ van, Melynek lángborából — ha megtelik gyönggyel A magyar népiélek ösereje tör fel . . . Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . Dunaföldvái*. Egy áldozatkész áldozópap. Duna- földvár község, tekintve lakosságának számát s gyönyörű fekvését, közműve[ődésileg és gazdaságilag hátra van maradva. Nincs középiskolája, kereskedelme, ipara pang, a lakosság közt a szegénység és eladósodás ténye tapasztalható. Nagy vesztesége a községnek az, hogy kevés tehetős, jóakaró és áldozatkész embere van s a néhány is elismerés helyett az illetékes körök hideg közö nyére lelvén, áldásos jótékonyságát tovább nem gyakárolja. De van a községnek jelenleg egy Mecénása, Biró Imre róm. kath. plébános, kinek áldozatkészsége közismert dolog. Az érdemekben őszülő áldozópapnak alig repül el feje felett egy napja, hogy községe javára valamit ne tenne. így nemrégiben Dunaföld- váron egy csinos lakház került árverés alá. Az árverésen megjelent Biró Imre róm. kath. plébános is s árverezni kezdett, de a jelenlevők előtt mindjárt ünnepélyesen kijelentette, hogyha a lakház az övé lesz, ő azt a polgári leány iskola részére, vagy más kulturális czélra engedi át. E kijelentésre természetes, hogy az árverezők az árveréstől elálltak s a ház 11,000 koronáért Biró Imréé lett, illetve az ő révén a községé avagy a kultúráé. A nagy s nemes adomány a község anyagi és szellemi vagyonának előmozdítására jelentékeny hatással lesz s szép fekvésénél fogva iskolai czélokra alkalmas is. Biró Imre nemcsak ily alakban, de másként is szivén hordja községe boldogságát. Szive egész melegével karolja fel a kis iskolás gyermekeket. A szegény tanulókat ruhával, a jobb módúakat ajándékkal látja el. A községi képviselő-testületi gyűléseken a község erkölcsi, szellemi és anyagi előmeneteléért küzd. Mint iskolaszéki elnöknek különösen a tanítók szeretete jut neki osztályrészül, mint plébánost nemcsak a kath. hívők, de az egész község lakosságának osztatlan tisztelete környezi s mint tűzoltó páter, az önkéntes tűzoltók egyik vezető férfia, a tűzoltóság megbecsültetését vívta ki. S ha van férfiú, ki tiszta és nemes lelkesedéssel mások javáért fárad, ki saját boldogságát ez utón keresi és találja meg: úgy Biró Imre az! Most amikor ezen legújabb nemesszivü adománya szélesebb körökben úgyszólván észrevétlen maradt, elgondoltam, hogy mindezt mégis nyilvánosságra hozom. írásomnál ugyan százszorta szebben beszél a nemes adomány s adakozójának nagyságát hirdetni fogja örökké. Tudom hogy az „öreg plébá nos ur“ a kitüntetéseket nem várja, de nyilvánosságra hoztam az esetet azért, hogy nemes áldozatkészsége ez utón is nyerjen köszönetét és soraim befejeztével arra kérem a Mindenhatót, hogy Biró Imre plébános urat Dunaföldvár községe javára erő és egészségben még igen soká éltesse! S ez lesz jóságának, nemességének s nagyságának legszebb jutalma! Budapest, 1905. november 15. Fehér Sándor m. kir. államvasuti tiszt. Bonyhád. — Népgyülés Bonyhádon. A bonyhádi kerület függetlenségi érzelmű polgárai f. hó 19-én abból az alkalomból, hogy Wéber János, a kerület képviselője beszámolóját tartotta, uépgyülést hívtak össze. A nép- gyülésen a polgárok nagy számban gyűltek össze és a lelkesedés igen nagy volt. A nép- gyülésen a kerület képviselőjének felkérésére Boda Vilmos a szekszárdi, Csángi Sándor a dárdai és Thalg László, a kaposvári kerület képviselői is megjelentek. A képviselők a "VVéber-kastélyból délelőtt 11 órakor érkeztek Bonyhádra. A vendégeket és a kerület képviselőjét a község határán dr. Kanczler Antal üdvözölte igen szép, feltűnést keltő beszéddel. A bandériumos menet ezután a Szentháromság-térre vonult, hol Csík József elnök lelkes beszéddel nyitotta meg a nép- gyülést. Az elnöki megnyitó után Wéber János tartotta meg köztetszés közt beszámolóját. Utána Thalg László beszélt katonásan (nyug. ezredes) ifjú lelkesedéssel a jelen állapotokról, majd Csángi Sándor és Boda Vilmos, mindeuik szónok a nehéz időben összetartásra kérte a polgárokat. A népgyülés Wéber János indítványára Appo- ngit és Kossuthot táviratilag üdvözölte, dr. Kanczler A. indítványára pedig a Fehérváry- kormánynak bizalmatlanságot szavazott. Ezután Csik József rövid szavakkal berekesztette a népgyülést, amely csendes lefolyású és méltóságteljes volt, bár a szocialisták néhány abczuggal igyekeztek a rendet megzavarni. A népgyülés után a Hanstein-féle vendéglőben társasebéd volt, hol a fehér asztal mellől nem egy tüzes hazafias beszéd hangzott el. Paks. Jubileum. A mai világban, mikor hivatalos kezdeményezésre a gyorsan élő nemzedék minden kis dolgot meg szokott ünnepelni, a jubileumok sokat veszítettek jelentőségükből. Ettől a hivatalos ünnepléstől eltérő, az igazi erény és érdem méltatása volt az a társadalmi utón kezdeményezett jubileumi ünnepség, amelyet Paks és környékének intelligenciája dr. Kohn Gábor vármegyei tb. főorvos tiszteletére rendezett azon alkalomból, hogy dr. Kohn Gábor 50 éves, eredményes orvosi működését betöltötte. Az ünnepelt tiszteletére f. hó 22-én a Bálint-féle vendéglőben rendezett közvacsorán helyből és vidékről mintegy 70-en jelentek meg; emelte az ünnepség fényét a szép számmal megjelent csinos hölgyközönség is, kiket a férfi sereggel együtt az őszinte szeretet és tisztelet hozott össze. A lelkes hangulat szá mos fel köszöntőben nyert kifejezést. Az első felköszöntőt Haggmássg Károly kir. közjegyző mondotta, meleg szavakban üdvözölvén a negyvennyolezas nagy idők élő alakját, aki 50 év óta fejt ki lelkes és fáradságot nem ismerő munkálkodást az emberiség érdekében. Utána Horváth Sándor ev. főesperes mondott magas szárnyalásu beszédet. Felszólaltak még Paraté György igazgató, ki az iskolaszék lelkes tagját éltette, majd dr. Stern Adolf bölcskei orvos, aki az olcsón gyógyító orvost üdvözölte humoros beszédben, "továbbá dr. Strausz Adolf dunaföldvári orvos és Fördős Géza paksi ügyvéd. Dr. Kohn Gábor meghatottan mondott köszönetét a nem várt ünnepeltetésért. A közvacsorát tancz követte, amely világos reggelig tartott. Az ünnepeltet többen táviratilag és levélbelileg üdvözölték, köztük gróf Széchenyi Sándor főispán és gróf Bengovszkg Rezső ország- gyűlési képviselő. A SZOMSZÉDBÓL. A „Pécsi Lóverseny-Egylet“ vasárnap tartotta igazoló választmányi és nlap- szabályszerü őszi rendes közgyűlését. A tagok feltűnő nagy számban jelentek meg. Vármegyénk Appongi Géza gróf, -Uőry Hugó, Sztankovánszkg János által volt képviselve. A nagy érdeklődésnek oka az volt, hogy Perczel Dezső és Fejérváry Imre báró tisztségeikről leköszönt elnökök helyei voltak betöltendők, egyben pedig a most kilépett tagok helyett, uj tagok választásával egyidejűleg, az egylet újjászervezése. E czélból az egylet, az eddigi négy szomszédos vármegye területén kívül, ezután Fehér, Bács-Bodrog és Verőcze megyékre is kiterjed, alkalmat adván a lótenyésztés iránt ottan érdeklődőknek is a P. L. E. tagjai sorába beléphetni. A közgyűlés egyleti elnöknek id. Jeszenszky Ferencz orszgy. képviselőt és ügyvezető alelnökivé pedig Forster László h. h. századost választotta meg. A jövő évi lóversenyeket is két napra tervezik; az idejét még nem határozták meg. Az 1907-ben rendezendő pécsi országos kiállitás ideje alatt is nagyobb szabású versenyeket fognak tartani s úgy intézik, hogy a kiállitás valamely ünnepségének alkalmát használják föl a versenyek megtartására. Muzeum, köziutézetek ügyei. Múzeumi felolvasások. A múlt vasárnapon folytatta Wosinskg Mór felolvasási ciklusát. Ezen érdekes és tanulságos felolvasásban azt a kérdést fejtegette, hogy honnan származik az ember. Különösen sokat foglalkozott Darvin tanának czáfolatával. Kimutatta az ember és majom testalkata és csontváza közötti, valamint az emberi léleknek és az állati párának a különbségét. Elősorolta az ember azon képességeit, melyeknek nyoma sincs meg az állatoknál mint 1) a tanulásra való képesség, 2) az emberiség előrehaladása a szellemi fejlődés terén (az állatnál változatlan), 3) az önuralom, önelhatározás, 4) a beszéd es Írás, ezeknek nyoma sincsen az állatnál és 5) a vallás. Kimutatta, hogy az állat mindig természetszerűen mindent testi czélokra, táplálkozási és nemi ösztönből tesz, az ember ellenben természetellenesen is, vagy pedig szellemi, sőt természetfölötti czélokra is működik, mint a tudománynál és vallásnál. Van tehát lelke, mely az anyag hatalmán felül áll s igy nem származhatott az állatból. Ezután régészeti leletek segítségével bizonyítja, hogy a legrégibb emberi ereklyék a mai emberrel egészen azonos típust mutatnak és hogy fejlődés az emberen legelső megjelenése óta a mai napig nem történt. Darvin tanainak tarthatatlanságát még modern külföldi, különösen Wirhow nyilatkozataival erősiti. Befejezésül a bibliának az ember teremtésére vonatkozó részleteit ismertette, a melyeket nem szó szerint, hanem szimbolikusan értelmezendőnek tart.
