Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-25 / 47. szám

6 KÖZÉRDEK 1905. november 25 hogy mikor e hó 14-én Schauberéknál lako­dalom volt s a násznép együtt volt, az ab­lakon keresztül egy darab téglát bedobott a lakodalmasok közé. A tégla Méhn Mártonnét megsebesítette, a betört üvegtáblának egy szilánkja pedig Katzenberger Mártonná szemébe repült. A furcsán beköszöntő legényt feljelentették. — Gyilkossággal vádolt csavargó. Gyu- ricza József lakhely nélküli csavargót, a ki özv. Laki Lajosné volt gerjeni lakos meg­gyilkolásával és házassági szédelgés közben elkövetett többrendbeli lopással van gyanú­sítva, a faddi csendőrség elfogta és a szék szárdi ügyészségnek átadta. Gyuricza ellen a pécsi törvényszéknél is van lopás miatt eljárás. — Árva J. könyvkereskedésére felhív­juk a n. érd. közönség figyelmét (Szekszárd, Dr. Hangel-féle ház), hol szükségletét bárki jutányos árak mellett fedezheti. Igen nagy raktár levélpapirosokban, képes levelező lapokban és eredeti solingeni zsebkések­ben. Zenemű újdonságok zongorára, hege­dűre és czimbalomra igen nagy választékban. — Csőd. Uglár János szekszárdi építő mester ellen a szekszárdi kir. törvényszék, mint csődbíróság, a hitelezők kérelmére a csődöt elrendelte. — Ismeretlen verekedő. Ózsák-pusztán Sánta János napszámos őcsényi lakost f. hó 17-én igy előtte ismeretlen ember úgy elverte, hogy Sántát kórházba kellett szállítani. — Torkos suhanczok. Bérdi György simontornyai lakos 11 éves Lajos és 9 éves József nevű fiai a simontornyai szőlőhegy­ben többek présházának ablakát betörték, a présházból gyümölcsöt és szőlőt loptak s a hol találtak, a borból is jó nagyokat ittak. A kis sulianczokat a bíróságnak feljelentették. Borszék. Ha Székelyföldiin jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogd világ van, Megejt htpes vizű Borszéknek forrása, Mely már Atillát is vendégül traktálta. Itt pedig Tolnában, bikavér honában, Borivóktól népes, venyigés világ van, Melynek lángborából — ha megtelik gyönggyel A magyar népiélek ösereje tör fel . . . Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . Dunaföldvái*. Egy áldozatkész áldozópap. Duna- földvár község, tekintve lakosságának számát s gyönyörű fekvését, közműve[ődésileg és gazdaságilag hátra van maradva. Nincs kö­zépiskolája, kereskedelme, ipara pang, a lakosság közt a szegénység és eladósodás ténye tapasztalható. Nagy vesztesége a köz­ségnek az, hogy kevés tehetős, jóakaró és áldozatkész embere van s a néhány is elis­merés helyett az illetékes körök hideg közö nyére lelvén, áldásos jótékonyságát tovább nem gyakárolja. De van a községnek jelenleg egy Me­cénása, Biró Imre róm. kath. plébános, kinek áldozatkészsége közismert dolog. Az érde­mekben őszülő áldozópapnak alig repül el feje felett egy napja, hogy községe javára valamit ne tenne. így nemrégiben Dunaföld- váron egy csinos lakház került árverés alá. Az árverésen megjelent Biró Imre róm. kath. plébános is s árverezni kezdett, de a jelenlevők előtt mindjárt ünnepélyesen ki­jelentette, hogyha a lakház az övé lesz, ő azt a polgári leány iskola részére, vagy más kulturális czélra engedi át. E kijelentésre természetes, hogy az árverezők az árveréstől elálltak s a ház 11,000 koronáért Biró Imréé lett, illetve az ő révén a községé avagy a kultúráé. A nagy s nemes adomány a község anyagi és szellemi vagyonának elő­mozdítására jelentékeny hatással lesz s szép fekvésénél fogva iskolai czélokra alkalmas is. Biró Imre nemcsak ily alakban, de másként is szivén hordja községe boldogságát. Szive egész melegével karolja fel a kis iskolás gyermekeket. A szegény tanulókat ruhával, a jobb módúakat ajándékkal látja el. A községi képviselő-testületi gyűléseken a község erkölcsi, szellemi és anyagi elő­meneteléért küzd. Mint iskolaszéki elnöknek különösen a tanítók szeretete jut neki osz­tályrészül, mint plébánost nemcsak a kath. hívők, de az egész község lakosságának osztatlan tisztelete környezi s mint tűzoltó páter, az önkéntes tűzoltók egyik vezető férfia, a tűzoltóság megbecsültetését vívta ki. S ha van férfiú, ki tiszta és nemes lelke­sedéssel mások javáért fárad, ki saját bol­dogságát ez utón keresi és találja meg: úgy Biró Imre az! Most amikor ezen legújabb nemesszivü adománya szélesebb körökben úgyszólván észrevétlen maradt, elgondoltam, hogy mind­ezt mégis nyilvánosságra hozom. írásomnál ugyan százszorta szebben beszél a nemes adomány s adakozójának nagyságát hirdetni fogja örökké. Tudom hogy az „öreg plébá nos ur“ a kitüntetéseket nem várja, de nyilvánosságra hoztam az esetet azért, hogy nemes áldozatkészsége ez utón is nyerjen köszönetét és soraim befejeztével arra kérem a Mindenhatót, hogy Biró Imre plébános urat Dunaföldvár községe javára erő és egész­ségben még igen soká éltesse! S ez lesz jóságának, nemességének s nagyságának legszebb jutalma! Budapest, 1905. november 15. Fehér Sándor m. kir. államvasuti tiszt. Bonyhád. — Népgyülés Bonyhádon. A bonyhádi kerület függetlenségi érzelmű polgárai f. hó 19-én abból az alkalomból, hogy Wéber János, a kerület képviselője beszámolóját tartotta, uépgyülést hívtak össze. A nép- gyülésen a polgárok nagy számban gyűltek össze és a lelkesedés igen nagy volt. A nép- gyülésen a kerület képviselőjének felkérésére Boda Vilmos a szekszárdi, Csángi Sándor a dárdai és Thalg László, a kaposvári ke­rület képviselői is megjelentek. A képviselők a "VVéber-kastélyból délelőtt 11 órakor érkez­tek Bonyhádra. A vendégeket és a kerület képviselőjét a község határán dr. Kanczler Antal üdvözölte igen szép, feltűnést keltő beszéddel. A bandériumos menet ezután a Szentháromság-térre vonult, hol Csík József elnök lelkes beszéddel nyitotta meg a nép- gyülést. Az elnöki megnyitó után Wéber János tartotta meg köztetszés közt beszá­molóját. Utána Thalg László beszélt kato­násan (nyug. ezredes) ifjú lelkesedéssel a jelen állapotokról, majd Csángi Sándor és Boda Vilmos, mindeuik szónok a nehéz idő­ben összetartásra kérte a polgárokat. A népgyülés Wéber János indítványára Appo- ngit és Kossuthot táviratilag üdvözölte, dr. Kanczler A. indítványára pedig a Fehérváry- kormánynak bizalmatlanságot szavazott. Ez­után Csik József rövid szavakkal berekesz­tette a népgyülést, amely csendes lefolyású és méltóságteljes volt, bár a szocialisták né­hány abczuggal igyekeztek a rendet meg­zavarni. A népgyülés után a Hanstein-féle vendéglőben társasebéd volt, hol a fehér asztal mellől nem egy tüzes hazafias beszéd hangzott el. Paks. Jubileum. A mai világban, mikor hi­vatalos kezdeményezésre a gyorsan élő nem­zedék minden kis dolgot meg szokott ünne­pelni, a jubileumok sokat veszítettek jelen­tőségükből. Ettől a hivatalos ünnepléstől eltérő, az igazi erény és érdem méltatása volt az a társadalmi utón kezdeményezett jubileumi ünnepség, amelyet Paks és környé­kének intelligenciája dr. Kohn Gábor vár­megyei tb. főorvos tiszteletére rendezett azon alkalomból, hogy dr. Kohn Gábor 50 éves, eredményes orvosi működését betöltötte. Az ünnepelt tiszteletére f. hó 22-én a Bálint-féle vendéglőben rendezett közvacsorán helyből és vidékről mintegy 70-en jelentek meg; emelte az ünnepség fényét a szép számmal megjelent csinos hölgyközönség is, kiket a férfi sereggel együtt az őszinte szeretet és tisztelet hozott össze. A lelkes hangulat szá mos fel köszöntőben nyert kifejezést. Az első felköszöntőt Haggmássg Károly kir. köz­jegyző mondotta, meleg szavakban üdvözöl­vén a negyvennyolezas nagy idők élő alak­ját, aki 50 év óta fejt ki lelkes és fáradsá­got nem ismerő munkálkodást az emberiség érdekében. Utána Horváth Sándor ev. fő­esperes mondott magas szárnyalásu beszédet. Felszólaltak még Paraté György igazgató, ki az iskolaszék lelkes tagját éltette, majd dr. Stern Adolf bölcskei orvos, aki az olcsón gyógyító orvost üdvözölte humoros beszéd­ben, "továbbá dr. Strausz Adolf dunaföldvári orvos és Fördős Géza paksi ügyvéd. Dr. Kohn Gábor meghatottan mondott köszönetét a nem várt ünnepeltetésért. A közvacsorát tancz követte, amely világos reggelig tartott. Az ünnepeltet többen táviratilag és levélbelileg üdvözölték, köztük gróf Széchenyi Sándor főispán és gróf Bengovszkg Rezső ország- gyűlési képviselő. A SZOMSZÉDBÓL. A „Pécsi Lóverseny-Egylet“ vasár­nap tartotta igazoló választmányi és nlap- szabályszerü őszi rendes közgyűlését. A tagok feltűnő nagy számban jelentek meg. Várme­gyénk Appongi Géza gróf, -Uőry Hugó, Sztankovánszkg János által volt képviselve. A nagy érdeklődésnek oka az volt, hogy Perczel Dezső és Fejérváry Imre báró tisztségeikről leköszönt elnökök helyei voltak betöltendők, egyben pedig a most kilépett tagok helyett, uj tagok választásával egyide­jűleg, az egylet újjászervezése. E czélból az egylet, az eddigi négy szomszédos vármegye területén kívül, ezután Fehér, Bács-Bodrog és Verőcze megyékre is kiterjed, alkalmat adván a lótenyésztés iránt ottan érdeklő­dőknek is a P. L. E. tagjai sorába beléphetni. A közgyűlés egyleti elnöknek id. Jeszenszky Ferencz orszgy. képviselőt és ügyvezető al­elnökivé pedig Forster László h. h. száza­dost választotta meg. A jövő évi lóversenye­ket is két napra tervezik; az idejét még nem határozták meg. Az 1907-ben rende­zendő pécsi országos kiállitás ideje alatt is nagyobb szabású versenyeket fognak tartani s úgy intézik, hogy a kiállitás valamely ünnepségének alkalmát használják föl a versenyek megtartására. Muzeum, köziutézetek ügyei. Múzeumi felolvasások. A múlt vasárnapon folytatta Wosinskg Mór felolvasási ciklusát. Ezen érdekes és tanulságos felolvasásban azt a kérdést fejte­gette, hogy honnan származik az ember. Különösen sokat foglalkozott Darvin tanának czáfolatával. Kimutatta az ember és majom testalkata és csontváza közötti, valamint az emberi léleknek és az állati párának a különbségét. Elősorolta az ember azon képességeit, melyeknek nyoma sincs meg az állatoknál mint 1) a tanulásra való ké­pesség, 2) az emberiség előrehaladása a szellemi fejlődés terén (az állatnál változat­lan), 3) az önuralom, önelhatározás, 4) a beszéd es Írás, ezeknek nyoma sincsen az állatnál és 5) a vallás. Kimutatta, hogy az állat mindig ter­mészetszerűen mindent testi czélokra, táp­lálkozási és nemi ösztönből tesz, az ember ellenben természetellenesen is, vagy pedig szellemi, sőt természetfölötti czélokra is mű­ködik, mint a tudománynál és vallásnál. Van tehát lelke, mely az anyag hatalmán felül áll s igy nem származhatott az állatból. Ezután régészeti leletek segítségével bizonyítja, hogy a legrégibb emberi ereklyék a mai emberrel egészen azonos típust mutat­nak és hogy fejlődés az emberen legelső megjelenése óta a mai napig nem történt. Darvin tanainak tarthatatlanságát még modern külföldi, különösen Wirhow nyilat­kozataival erősiti. Befejezésül a bibliának az ember te­remtésére vonatkozó részleteit ismertette, a melyeket nem szó szerint, hanem szimboliku­san értelmezendőnek tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom