Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-11 / 45. szám
1 9Ü5. november 11. KÖZÉRDEK 3 helyiségekből áll, és a fizetett lakbér összege jegyeztessék fel, illetve a lakbér összege minden egyes tisztviselő által sajátkezüleg irassék be, s úgy e körülmény, mint azon körülmény igazolására, hogy az ily módon feltüntetett lakbérek összege a valóságnak tényleg megfelel, végül annak igazolására, hogy Szekszárdon XI., X., IX., VIII., VII. és VI. fizetési osztályba sorozott tisztviselőket rangjuk szerint megillető lakások elegendő mennyiségben nincsenek — helyhatósági bizonyitvány szereztessék be. Waldmann Antal Dr. Pesthíj Pál indítványát ellenzi, mert sokan vannak a tisztviselők közül, akik nyomasztó anyagi körülményeik következtében rangjuknak megfelelő lakást nem tartanak. Tóth Henrik mérnök a felterjesztésben kiemelendőnek tartja, hogy Szekszárdon megfelelő számú tisztességes lakás nincs, gyaaran a tisztviselő vagy apró szobácskák- ban kényszerül lakni, vagy drága áron házat szerezni. Dr. Pesthy Pál indítványozza, hogy a tisztviselők kétségtelen jogos kérelmének támogatására a főispán, alispán és a törvényszék elnöke keressék fel. Tihanyi Domokos kedvezőtlen egészségi állapotát tekintve kéri, hogy a bizottságból hagyassák ki, indítványozza, hogy a bizottság elnöki tisztségére Fink Kálmán kir. tanácsos kéressék fel. Mindezek után Wigand János értekezlet! elnök határozatilag kimondotta, — hogy az elhangzott indítványok figyelembe vételével — a minisztériumhoz felterjesztendő kérelem megszerkesztésére Fink Kálmán elnöklete alatt Waldmann Antal és Schneider Jánosból álló bizottság küldetik ki és a bizottság tagjai felkéretnek, hogy kellőleg kidolgozott felterjesztést f. hó 19-ére készítsék el, amikor is ugyancsak a főgimnázium torna termében a tisztviselők újabb értekezletre jönnek össze. A tisztviselők az értekezletről az elnök éltetésével oszlottak szét. VÁRMEGYE. A vármegye közgyűlése. E hó 7-én mozgalmas közgyűlése volt Tolnavárraegye közönségének. Egész kis országgyűlés, t. i. abból az időből, a mikor még volt — országgyűlés Az az, hogy mozgalmasságát tekintve beillik ez akkorára is, amikor ismét lesz — országgyűlés. Kezdetben azt hittük, hogy a régi megszokott alakok gyér számához lesz ismét szerencsénk. Az újabb időig ugyanis olyan, monoton, egyhangú lefolyásuak szoktak lenni közgyűléseink, hogy a gonosz nyelvek szerint az álmatlanságban szenvedők oda szoktak járni — aludni. Most is még 10 órakor is alig egy-két bizottsági tag kopogtatta végig a faburkolatos terem padlózatát. Lassan gyülekeztek a vidékiek, néha-néha egy-egy helybeli hallgató surrant fel a karzatra s bizony-bizony aggódás fogott el ben nünket hogy a bizottsági tag urak kint rekedtek valahol a közdűlő utak feneketlen sártengerében. Node mégis megérkeztek a derék, jó falusiak. (Bocsánat, de már minket is elfog a nagyzási hóbort, mióta rendezett tanács lettünk, azért írjuk igy.) Elfoglalták helyeiket s a karzat is megteheti hallgató közönséggel. A szépnem is igen szépen volt, képviselve. Nem egy arezon pirulni láttunk a kíváncsiság mellett némi kis izgatottságot is. Lesz-e valami . . . ! Lassan az ellenzék vezető férfiai is beszállingóztak. Rátkay László, Szabó Károly, Schwetz Antal elfoglalták szokott helyüket, a zöld asztal végét, a hol az újságírók is össze szoktak bújni, hogy a közgyűlésből semmit se halljanak. Igazán gondolat olvasók ők. Az előadók és szónokok mozgó szájaiból kell kitalálni a gyűlés lefolyását, olyan rossz a helyük. Fölebb ugyanezen asztal mellé telepedtek a főszolgabirák és a vármegye főbb tisztviselői. A főispáni széktől balra az előadók rendezgették irataikat, mig végre úgy Vili óra után megnyílott a főispáni lakosz tályból a közgyűlési terembe vezető szárnyas ajtó 8 grót Széchenyi Sándor főispán zajos éljenzés között lépett a terembe s utána a vármegye birtokos urai, kik tőle jobb kézre foglalták el helyeiket a zöld asztal mellett. Megszólalt az elnöki csengetyü s a főispán megnyitotta a közgyűlést. Mindjárt , egy kis névszerinti szavazással kezdődött a í tanácskozás, mert első tárgyul a vármegye j költségvetése volt felvéve s a pótadót név- : szerinti szavazással kellett eldönteni. Egy- egy ilyen névszerinti szavazás a közgyűlésnek gyönyörű s lélekemelő érdekessége. Hát még, ha hat is van egy nap, akkor fogcsikorgatva ujjong minden bizottsági tag. De hát törvény a törvény, ha ma nincs is törvény. Az utána következő jelentéseken, mint valami kellemes kis zöldelő oázison, fáj- ! dalom, nagyon is hamar keresztül siklott a karaván, az az a közgyűlés; a központi járási szolgabirót is kikiáltották, aztán megint következett egy kis névszerinti ! szavazás; ami ismét félórát rabolt el az el- j lenzéki tagok szomorúságára. Hegyibe meg i következett a közigazgatási bizottságból kilépő tagok helyeinek betöltése titkos szavazással. No erre már borongós hangulat lepte j meg azokat, akik csupán azért uszták meg a vidéki sarat, hogy parázs szónoklatokat hallhassanak. Vágyakodásuk elé még egy pár választás, egy halom miniszteri rendelet, meg egy csomó bizottsági előterjesztés tolakodott, mint valami bevehetetlennek látszó torlasz, de a derék előadói kar azon is keresztülvágta magát s délután egy óra felé megérkeztünk a körlevelekhez. Szerencse, hogy nagyobb részével angro végeztünk, mert a közgyűlés még most is tartana. Tolnavármegye ugyanis a vármegyéknek az alkotmány védelme tárgyában küldött körlevele mellett már előzőleg állást foglalt. No most következett valahára a tárgy- sorozat várva várt pontja: Somogy és Zemplén vármegyék körlevele. Feszült figyelemmel hallgatták az állandó választmány javaslatát, amely szép szelíden csak sajnálkozott a fölött, hogy a király nem tudott megegyezni a koaliczióval. Se hideg, se meleg; langyos viz, mondták az ellenzékiek, erősebb mosdató kell nekünk, amelyik forró is, savas is, hadd égessen. Szabó Károly, az alsónyéki református pap nagy tűzzel, de azért kellő tisztelettel a király személye iránt, indokolta meg indítványát, mely úgy szólott, hogy a vármegye mondja ki, hogy a bécsi burgban történt fogadtatásban a magyar nemzet megalázását látja s e felett hazafias megbotránkozásának ad kifejezést, az ellenzéki vezéreknek pedig köszönetét nyilvánít maguktartásáért. No ennek volt sava is, meg forró is volt; csak egy kicsit túlságosan forrázott; igyekeztek is lehűteni a kellő hőmérsékletre ; különösen pedig üőry Pál alispán vonta ki a maró savat felszólalásával, mellyel sikerült a „megalázás“ és megbotránkozás helyébe az állandó választmány sajnálkozása mellé a „mély“ szócskát beillesz teni, amit az ellenzék is elfogadott, természetesen az ellenzéki vezérférfiaknak mondandó köszönet benhagyása mellett. Erre aztán kitört a zugó kiáltás, hogy egyhangúlag fogadjuk el. De hát ez, minden átmenet nélkül még sem történhetett meg, szavazásra került a sor, a melynek az eredménye az ellenzék várakozásán J felüli volt, mert az állandó választmány I javaslatával szemben Szabó Károly indítványát Dóri] Pál alispán módosításával nagy í szótöbbséggel fogadták el. Az idő már fél kettőre járt, az elnöklő főispán az idő előrehaladottságánál fogva fel függesztette az ülést délután négy órára. A teremből való kivonulás alkalmával az ellenzék hangadói a nem remélt győzelem mámorában már bent a teremben rágyújtottak a Kossuth nótára s úgy vonultak ki és le a lépcsőkön. Útjuk egy kis diadalmenet volt kifelé. A karzatról gyöngéd női kezecskék fehér kendő lobogtatással verték a taktust a hazafias melódiához, Deák, Ballal, Vizsolyi Gusztáv s más letűnt nagyságok pedig behúzták festett fejeiket, a régi főispán is meg csóválta a fejét s a sok uj főispánjelölt reménnyel tekintett a prezumtiv uj főispánra : no ezek után már csak visszalép . . . Az uj főispán vissza is lépett a — főispáni lakosztályba. Délután négy órakor lámpa világitás mellett folytatódott a közgyűlés szürkén, unot ; tan s a visszamaradt ügyeket hamarosan, alig fél óra alatt letárgyalták. A közgyűlés lefolyásának részletei egyébként a következők: 1. A tárgysorozat megkezdése előtt gróf i Széchenyi Sándor főispán dr. Schall Kálmán \ gyönki orvost tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki. Ezután következett a vármegye 1906-ik | évi költségvetése, melynek keretében a tiszti j ügyész mellé egy irodavezetői állást szerveztek 2200 kor. fizetés és 420 kor. lakbér- itletménnyel. 2. Az alispán, a közigazgatási bizottság és számonkérőszék jelentését tudomásul j vették. 3. A központi járás második szolga- biiói állására — mivel időközben dr. Hagyni ás sy Zoltán a pályázattól visszalépett, — az egyedüli jelöltet, báró Fiáth Elemér vm. tb. aljegyzőt egyhangúlag megválasztották. 4. A gyámpénztári pénzkészleteknek pénzintézeteknél történő elhelyezése egy kis vitát idézett elő, mert több vidéki pénzintézet kérvényt nyújtott be, hogy ezeket a pénzkészleteket aránylagosan megosztva, a vidéki pénzintézeteknél is helyezzék el. Az állandó j választmány a pénzintézeteket kérelmükkel elutasítani javasolta a kezelés gyakorlati kivitelének nehézkessége miatt s azt javasolta, hogy 200.000 korona az országos hitelszövetkezetnél, a többi pedig a Szekszárdi takarék- pénztárnál és a Tolnamegyei takarék és hitelbanknál megosztva helyeztessék el. Bart(d Béla az összes mintegy 1.500,000 koronát kitevő gyámpénztári készletet az országos hitelszövetkezetnél kívánja elhelyezni, mert a bizottság minden tagja szavatol a pénzért s ő legbiztosabbnak látja a hitelszövetkezetet, melynek állami garancziái vannak. Ilátkay László és Bodor György szintén nem fogadják el az állandó választmány javaslatát s azt kívánták, hogy a vármegyei vidéki pénzintézetek is részesüljenek az elhelyezés jótéteményében. Dőry Pál alispán kifejtette, hogy az összes pénzkészleteknek a hitelszövetke- j zetnél való elhelyezése a kezelés szempontjából teljesen czélszerütlen, ami pedig a vidéki pénzintézeteket illeti, már a múlt év- j ben is kérvényeztek, de akkor és most is az ! állandó választmány azért utasította el őket, I mert első a biztonság s hogy az árvapénzek nem arra valók, hogy kisehb pénzintézeteket azokkal felsegéljenek, de a kezelésre nézve is fontos, hogy a készletek minden pillanatban hozzáférhetők és szükség esetén azonnal folyósithatók legyenek. A névszerinti szavazásnál 66 szóval 30 ellenében az állandó választmány javaslatát fogadták el. 5. A köz- igazgatási bizottságból az év végén kilépő tagok helyeinek betöltését titkos szavazással döntötték el — az egyik szavazatszedő küldöttség tagjai voltak: elnök Kovács Sebestyén Endre, tagok: Bernrieder János, Kurz Vilmos, jegyző : Szévald Oszkár ; a másiké : elnök Sztankouánszky János, tagok: Per- j czel József, Dőry Hugó, jegyző: dr. Szenl- \ királyi Mihály. Beadtak 105 szavazatot, ; melyből Török Béla 84, Forster István 84, Bernrieder József 82, Jeszenszky Andor 81, Perczel Dezső 57 szavazatot kapott s , igyr a közigazgatási bizottságba beválasztattak. 6. Az igazoló választmány tagjaiul a főispán kinevezte: Orffy Lajost, Sass Lászlót, Kurcz Vilmost, dr. Hirliny Ádámot, a köz- igazgatási bizottság részéről; Tóth Károlyt, Leopold Sándort, dr. Mayer Gyulát és dr. Fent Ferenczet a törvényhatósági bizottság részéről pedig megválasztották. 7. A tiszti ügyészt helyettesitő ügyésznek Török Bélát, a paksi borellenőrzőbizottságbaSc/mtíd/Ferencz paksi lakost, a simontornyai és dombóvári járás mezőgazdasági bizottságba Bévárdy Lajost, Lndvig Józsefet és Bán Istvánt választották
