Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-14 / 41. szám
1905. október 14. KÖZÉRDEK 7 levelek írásáért megállapított 50 fillér dijat teljesen törölni, mert azoknak díjazására igényt nem tartunk. 8. Indítvány a községi pénztár kezelés és számvitelről szóló szabályrendelet némely szakaszának módosítása tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozatként kimondja, hogy kérvényt intéz Tolna vármegye tekintetes törvényhatósági bizottságához az iránt, hogy a községi pénztári kezelés és számvitelről szóló vármegyei szabályrendeletet akként módosítsa, hogy a községi szémadások beterjesztésének határideje minden év május 31-ére legyen kitűzve, mert az uj év tájékán minden évben beálló munka torlódás mellett a községi számadást február végéig közszemlére kitenni, betárgyalni és beterjeszteni merő képtelenség, lehetetlen. 9. Pestmegyei jegyzői egylet indítványa a vármegyei számvevőség és pénztár kezelés ! visszaállítása iránt. A közgyűlés a Pestmegyei jegyzői egylet indítványát egész terjedelmében helyesli, azt magáévá teszi és pártoló véleménynyel I felterjeszteni határozta mégis az indítvány indokolását még kibővitendőnek tartja a gyám- pénztárak kezelésének kérdésével. Ugyanis a gyámpénztárak kezelése az uj rend mellett oly nehézkes, hogy a gyámpénztári adósok sorban visszafizetik kölcsöneiket, a minek következménye, hogy Tolna vármegye árvái a megyei kezelés mellett élvezett 5'4°/o helyett ma csak 4'4°/o kamatot kapnak, a mely kamat, ha az adósok visszafizetése oly arányban szaporodik mint eddig, a közel jövőben 4°/o alá fog szálni. 10. Szvidniki (Sáros megye) körjegyző kérelme anyagi segélyért. A tűzkárt szenvedett szvidniki körjegyző kérelmét, hogy részére az egyleti pénztárból segély adassék, a közgyűlés — tekintettel az egyleti pénztár nagyon is szerény anyagi viszonyaira — nem teljesíthette, mégis határozatként kimondja, hogy az elnök szerezzen magának meggyőződést a kár nagyságáról és a károsult vagyoni viszonyairól és ha a segélyezés szükségét látja, indítson gyűjtést a károsult javára az egylet tagjai között. 11. Országos központi jegyzői egylet folyó évi jubiláló közgyűlésére meghízottak kiküldése. A közgyűlés az országos központi jegyzői egylet ez évi közgyűlésére az »egylet I képviseletére Kerbolt István egyleti elnököt, úgy a saját költségén Utazó Niefergall Nándor dunaföldvári jegyzőt, egyleti tagokat, küldi ki. Ugyanezen alkalommal a jubiláló közgyűlés ünnepély rendező bizottságának azon kérelmét, hogy a jubileum ünnepség költsé- j geire a Tolna vármegyei községi és körjegyzők egylete is adakozzék, a közgyűlés telje- j sithetőnek nem találta. 12. Ritter Béla kalaznói jegyző bejelentése az egyletbőli kilépésről. A közgyűlés a kilépést tudomásul veszi azzal, hogy a kilépő joga és kötelezettsége 1905 deczember 31-én szűnik meg. 13. Központi járási jegyzői egylet megalakulásának bejelentése. Egyleti elnök bejelenti, hogy Tolnavármegye központi járásában is a járási jegyzői egylet Purth Adolf hátai jegyző el nöksége alatt megalakult és igy most Tolnavármegye minden járásában van járási jegyzői egylet. A közgyűlés a bejelentést örvendetes tudomásul veszi. Egyébb tárgy nem lévén, a közgyűlés berekesztetett. Kmft. Klimes Antal s. k. Kerbolt István s. k. egyleti I. jegyző. egyleti elnök. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat választmányi ülése. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat választmánya — mint már említettük — Pakson, 1905. évi október hó 3-án a társulat hivatalos helyiségében Szilassy Aladár elnöklésével ülést tartott. Szilassy Aladár társulati elnök a megjelentek szívélyes üdvözlése után a jegyzőkönyv hitelesítésére ifj. Eötvös Károly és Kútai Endre választmányi tagokat kéri fel s napirendre való áttérés előtt ezen alkalomból, a midőn a közgyűlés bizalmából az elnöki széket első ízben elfoglalja, arra kéri a választmány minden egyes tagját és a társulat tisztviselőit, de különösen és első sorban a társulat volt nagyérdemű elnökét: ifj. Eötvös Károlyt, hogy őt, — mint a társulat ügyekben még járatlant és tapasztalat- lant, — elnöki tisztével járó feladatai teljesítésében támogatni sziveskedjenek. A maga részéről ígéri, hogy valamint eddig is igaz szeretettel viseltetett a társulat ügyei iránt, — ezentúl mint elnök még inkább arra fog törekedni, hogy a választmány és társulati tisztviselők támogatása és közreműködése mellett a társulat érdekeit tőle telhetőleg előmozdítsa. Madi Kovács István a választmány hálás köszönetét tolmácsolja, örömmel üdvözli az uj elnököt, biztosítja őt a választmány támogatásáról. Ezután Pekanovics Dániel társ. főmérnök h. igazgató olvasta fel évi jelentését, a melyet a választmány egész terjedelmében elfogadott s ebből kifolyólag a társulat irányában tanúsított és már sokszor tapasztalt szives jóindulatukért: Earagó Lipót miniszteri osztálytanácsos, valamint Dolecskó Mihály műszaki tanácsos, kerületi felügyelő és Wil thl József kir. főmérnök, miniszteri megbízott uraknak köszönetét és elismerését nyilvánítja. Ugyancsak a társ. főmérnök, h. igazgató felolvassa a belvízcsatornákra vonatkozó jelentését is s ennek folytán csatornaőri állás szervezését hozza a közgyűlésnek javaslatba s ez a csatornák kiépítése által szükségessé váló uj hidak és átereszek épitési helyének megállapítására bizottságot küld ki, melynek tagjaivá ifj. Eötvös Károly elnöklete alatt Jó Dömötör Károly és Daróczy Zoltánt választja meg. A társ. főmérnök, h. igazgutó bemutatja a választmány tagjaival már előzőleg nyomtatásban közölt 1906. évi költségelőirányzat tervezetét és annak indokolását. A választmány a bemutatott 1906. évi költségelőirányzatot némi módosítással elfogadja. Az elnök bemutatja a f. évi május hó 8-án tartott választmányi ülésből kiküldött bizottság által elfogadásra ajánlott nyugdíj- szabályzatot. Ifj. Eötvös Károly a bemutatott nyug- dijszabályzatot nagyon hiányosnak tartja s a választmány figyelmébe ajanlja a szomszédos szekszárd—hátai ármentesitő és belvizszabá- lyozó társulatnak nyugdijszabályzatát, mely az itteni viszonyoknak, csekély módositások mellett, teljesen megtelne. Az elnök indítványára ehhez képest a választmány a nyugdijszabályzat tárgyalását a mai ülés napirendjéről leveszi és visszaadja a bizottságnak. Társ. főmérnök, bemutatja a faddi holt Duna elzárásánál épitendő szoritógát által elfoglalandó terület biztosítása ügyében, a faddi közbirtokossággal, valamint Szikora András és társaival feltételesen kötött egyezséget. A választmány a bemutatott egyezségeket, a társulatra nézve terhes kikötések folytán, elfogadhatónak nem tartja és azokat jóvá nem hagyja, hanem megbízza a társ. igazgató főmérnököt, hogy az érdekeltekkel oly értelmű újabb egyezség létrehozását kísérelje meg, hogy azok a fent részletezett szolgalmi jogok kikötésétől elálljanak; ha pedig ez nem sikerülne, az esetben ellenük a bírói kisajátítási eljárást haladéktalanul indítsa meg. Ifj. Eötvös Károly terjedelmes s meggyőző okokkal támogatott beadványában azt indítványozza, hogy amennyiben a m. kir. földművelésügyi miniszter a bogyiszlói és várszegi szigeteket, valamint a domborii, faddi félszigetek árterületeit, egyöntetű árvédelem czéljából a paks—faddi dunavédgát társulathoz csatolta, de az ezen ügyben eljárt 5-ös bizottság határozata nem csak a felső érdekeltségre sérelmes, de sérti az a bogyiszlóiak érdekeit és sérti a tőke gyűjtésére kötelezett érdekeltségét is, mondja ki a közgyűlés, hogy az érvényben levő 5-ös bizottsági határozat, továbbra fenn nem tartható és egy újabb egyezségszerü 5-ös bízott sági határozatnak van helye. Ezért ezen újabb 5-ös bizottságot manap tartott közgyűlésében megválasztja és oly utasítással küldi ki, hogy a műszaki felvételen alapuló és 40—50000 koronába kerülhető osztályozás mellőzésével oly egyezségszerü megállapodást dolgozzon ki, a mely, a különböző érdekeltségeket egységes érdekeltséggé alakitsa át. A választmány az indítványt a felhozott indokoknál fogva a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja és a kiküldendő 5-ös bizottság tagjaiul Szilassy Aladár társ. elnök, továbbá Lintner János, Kikindai Aladár, ifj. Eötvös Károly és madi Kovács István közgyűlési tagok megválasztását hozza javaslatba. Társ. főmérnök, a Haypál László és társai által kérelmezett hid építése ügyében, Duna8zentgyörgyön, helyszíni szemlét tartott, a hid kiépítését tényleg szükségesnek tartja. A választmány ehhez képest javaslatba hozza a közgyűlésnek, hogy a szóban lévő hid kiépítését a csatornaépítési költségek terhére rendelje el. TANÜGYI HIIIEK. Tanítónő választás. A mázai községi [ tanitói állomásra Ebenstreit Irén választatott be. Tanító választás. Trapp János lado- mányi rk. tanító zalamegyei Felsőmihály- falvára választatott meg kántortanitónak. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Esküdtszéki tárgyalások a szekszárdi kir. törvényszéknél. Elitéit apagyilkos. A szekszárdi kir. törvényszék hétfőn, f. hó 9-én kezdte meg az esküdtszéki tárgyalásoknak ez évben utolsó cziklusát. Az első napon ifjú Gersei János paksi lakos bűnügye került tárgyalásra. I A tárgyalás elnöke Ágoston István kir. táblai biró, törvsz. helyettes elnök, bírák: Kövessy Ödön és Salamon Iván voltak; jegyző ifj. Boda Vilmos. A vádat Dr. Kozacsek József kir. alügyész képviselte, védőkül Dr. Gulyás József és Dr. Müller Ferencz szekszárdi ügyvédek szerepeltek. Ifjú Gersei István paksi lakos azzal volt vádolva, hogy édes atyját, idősb Gersei Jánost egy vasvilIával úgy ütötte fejbe, hogy az koponyatörést szenvedett s az ebből származott komplikácziók folytán nemsokára meghalt. A közvádló előadása szerint az eset úgy történt, hogy idősb Gersei János összeszólalkozott Latos Jánossal, az ifjú Gersei anyjáról való nagyapjával s azt meg- szurta. Az öreg jajveszékelésére aztán az ifjú Gersei vasvillára kapott és saját édes atyját fejbe vágta. Az ügyész Latos Jánost is részességgel vádolta Gersei megölésében; azt állítva, hogy ő pedig szurási sebet ejtett a haldokló Gersein. A másodrendű vádlottat azonban nem találták az esküdtek bűnösnek, igy a törvényszék felmentette, a gyilkos fiú azonban, a büntető törvénykönyv 301—306. §-ai alapján halált okozó súlyos testi sértésért négy évi fegyházat kapott. A gyilkos Dávidok. Dávid István és fia ifjú Dávid István őcsényi lakosok folyó év junius elsején régi haragosukat Nyéki Istvánt, a kocsmából hazamenet megölték, még pedig úgy, hogy az öreg Dávid hátulról nyakba és hónaljba szúrta, fia pedig botjával
