Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

1905. január 7.

KÖZÉRDEK

5

rendezésén, de ez oly szépen sikerült, hogy minta gyanánt szolgálhat.

Midőn a saint-germaim múzeumot tanulmányoztam, akkor már láttam Európa majd minden múzeumát, de ezek egyikében sem tanultam annyit, mint a saint-gerinainiban.

A párisi Louvre-ral hamarább végeztem, mint a saint-germaini múzeummal, igaz csak azért, mert a praebistoria lévén szorosabb szakmám, abból pedig többet találtam itt, mint a Louvre-ban, hol a szentpétervári Eremitage módjára csak a kincseket halmozzák össze, az őskor ködös homályának megvilágítását czélzó leleteket pedig szürkéknek tartják, s azért, hogy a csillogó kincseket el ne csúfítsák, be sem fogadják.

A Bertrand berendezte múzeum értékét nem annyira az összegyűjtött tárgyak képezik, hanem azok kiállításának tanulságos módja. Ebben az az irányelv vezérelte, hogy a múzeumban a nem szakértő nagyközönség minél többet tannljon, a kiállított tárgyak ne képezzenek csupán látványosságot, hanem tanulja meg a közönség azok készítési és használati módját is. E czélra az egyes kul- turszakokat plasztikus alakokkal élénkítette, melyek az eredeti tárgyakkal mutatják be azon kor életét, modellekben lakásrendszerüket s az eredeti ritust feltüntető sírokkal azok temetkezési módját. E rendszerben mutatja be a földvárakat, a római építkezést, castrumokat, a hadi felszerelést, sőt egész ostromokat, melyek megragadják a laikus figyelmét.

Ezt a szemléltető módszert sehol sem láttam Európa múzeumaiban s annyira tanulságosnak találtam, hogy én is ezt a módszert követtem a szekszárdi múzeum berendezésénél azon külömbséggel, hogy a nagyon költséges és túlsók helyet igénylő plasztikus alakok és modellek helyett apró részletrajzokat és festményeket alkalmaztam.

Behatóan ismerteti ezután B. régészeti kutatásait, a régészet terén vitatott theoriáit, Európa régészeivel szemben elfoglalt álláspontja kiterjeszkedik B. összes munkáinak ismertetésére és beható bírálatára.

Majd igy végzi: Nem elég a tudós méltatásához munkáinak ismertetése. Egyéni tulajdonai, lelkülete, jelleme adják meg szelleme termékeinek emelkedettebb értékét, a mint a virágnak szinpompáját, illatát hatványozottabban élvezzük, ha az a nap meleg verőfényében ragyog. Bertrand-ot mint embert, szilárd jellem, határozottság, páratlan szivjóság s tudományszaka iránt érzett meleg lelkesedés jellemezték. Nem elégedett meg kutatásaival, hanem minél tágabb körben igyekezett kutatása eredményét megismertetni, és pedig írásban úgy, mint szóval. Szava hatalmával talán jobban sikerült ez neki. Előadásai a L’école du Louvre-ban oly vonzók s oly lelkesek voltak, hogy mind nagyobb számban jelentkeztek hallgatói s tekintélyes iskolát teremtett maga körül A

gyévé, a hol semmi piszok meg nem történhetett.“

De e közben a fiatalok is kezdik bontogatni szárnyaikat. Bczerédj, a „tanítvány“, az 1834—36-iki országgyűlésen már a liberálisok egyik vezére s odahaza a Perczel- fiuk is erősen előrenyomulnak s ha Csapó, Augusz, Sztankovánszky nincs, Bezerédj politikai pályája talán éppen ő miattuk nem emelkedhetni még ragyogóbbá. Nekik s a nyomdokaikat követő fiatalságnak már nem volt eléggé radikális a Csapó és Bezerédj politikája s csakhogy őket megbuktassák, inkább szövetkeztek az ó-konzervativokkal, kik sehogy 6em tudták 1827-iki bukásukat elfeledni. Az alkalom kedvezőnek látszott, mert az úrbéri ügyeknek a jobbágyságra sok tekintetben kedvezően történt megoldása mozgolódást keltett az itteni kisnemesség körében s Bezerédj s a nádor által kapaczi- tált követtársa: Jeszenszky János között is ellentét támadt az adózás kérdésében s ezt a sok ellentétet csakis a Csapó Dániel bölcs mérséklete és nagy tekintélye tudta egy-két évig kiegyenlíteni. 1836-ban azonban Perczel Mór pártja kerekedett felül. Perczel Mór, mint maga is Írja, egyrészt, hogy a radikális eszméknek propagandát csináljon, másrészt, hogy a Dőryeken és Perczeleken

zajos tái'sadalmi élettől visszavonultan élt számos tagból álló boldog családi körben, de 1 itt is legnagyobb örömmel fogadta kiválóbb tanítványai látogatásait s a mint boldogitotta őt magát nemzete régészete körül kifejtett munkája, úgy nagy öröme tellett abban, ha ezek fogékony körében is terjeszthette szive s értelme fényét és melegét. Ezen, életrendjében is következetesen betartott conserva- tivismusával folytathatott csak ily tevékeny

! munkás életet 83 éves koráig.

*

Talán vétettem Bertrand akarata ellen, midőn emlékét ez alkalommal felelevenítettem, mert puritán jelleme még végrendeletében is megtiltotta, hogy temetésénél beszédet mondjanak fölötte. De a kegyeletnek, az elhunyt akaratánál is hangosabb parancsszava követelte, hogy ne hagyjuk jeltelenül emlékét akkor, midőn ő, ki egész életén át a múllak emlékét kutatta, most maga is kutatása sphaerájába jutott; most, midőn ő, ki kedvelt keltáinak sirmezőibői annyi soknak sírját bontotta fel, hogy emlékükre fényt derítsen, maga szaporította azokat egy gall sírral, melynek emléke azonban nem vár késő generatiók felderítésére, mert lelkes s fáradhatatlan munkája biztosította azt a feledés ellen.

Lapunk előfizetési

ára 3

egész évre . .

10 kor.

— fill.

fél évre . . .

5 „

negyed évre

2 „

50 „

Néptanítóknak,

ha az

előfizetési

pénzt egész évre előre beküldik, 5 koronáért küldjük a lapot.

A hirdetést mérsékelt árakon, olcsó díjszabással közöljük

Tisztelettel kérjük becses támogatásukat s az eló'fizetési pénzeknek czi- münkre leendő' szives beküldését.

Mély tisztelettel:

a, „KÖZEEDEK“

kiadóhivatala.

Hazudni nem szabad. Kevesebb szenzáczió, több igazság, vagyis mindig az igazság! E rova'ot egy rövid hét alatt még nem lehetett teljessé tenni, addig is inig rendes tudósítók állnak a lap szolgálatára, tisztelettel kérjük előfizetőinket, és jóakaróinkat, szíveskedjenek a fontosabb eseményekről, ha csak egy levelezőlapon is — értesíteni.

1827-ben esett választási sérelmet megboszulja az 1836-iki tisztujitáson megbuktatt a Csapó Augusz és Bezerédj triumvirátust, az úgynevezett: „insulánereket“. Csapónak már különben régebben megvolt a visszavonulási szándéka, csakis veje, Nemeskéri Kiss Pál fiumei gubernátor tanácsára, a „dekórumu kedvéért maradt eddig is. —- Magyari Kossá Sámuel lett I-ső, Dőry Gábor Il-od alispán, Perczel Imre, Dőry Sándor Perczel Móricz főszolgabíró. A régiekből csupán Sztankovánszky Imre maradt meg főjegyzőnek, mert ő reá Perczel Mór szerint — szükség volt.

Ettől kezdve mindjobban megerősödött a konzervatívok csapata.

Magyari Kossá Sámuel ugyan erős liberális érzelmű férfiú volt. Nyakas, dúsgazdag ; eredeti, csökönyös természettel. Hiányzott azonban nála az a nagy tekintély és közkedveltség, amelylyel Csapó úgyszólván játszva tudta elsimítani az ellentéteket. így alig pár évre kitört a viszály s beköszöntött Tolnában az a mozgalmas világ, amelyet „Kubinszki“- és „Pecsovics“-korszaknak szokás nevezni.

(Folyt, köv.)

— Személyi hír. gr. Széchenyi Sándor főispán e hó 6-án a képviselőválasztással kapcsolatos ügyek megbeszélése végett városunkban időzött. Ez alkalommal a szabad- elvüpárt is értekezletet tartott.

— Uj évi Üdvözlések. A vármegye tisztikara ez idén tizedizben tisztelgett uj év napján Dőry Pál alispánnál; a tisztikart Simont sits Elemér vm. főjegyző vezette. Udj vözlő szavaiban érintette, hogy, ha bár az őt nem rég ért nagy veszteségnek még súlyos érzése között a tisztikarnak igaz, őszinte érzelmeit bokrétába fűznie nem sikerült úgy, mint azelőtt, mégis abból a régi bokrétából egyet, a legszebb virágot átnyújtja: a tisztikarnak az alispán iránt való változatlan ragaszkodását és szeretetét. Boldog uj évet ! kivan a tisztikar nevében úgy az alispánnak, mint szeretett* családja minden egyes tagjának. Az üdvözlésre, mely mint máskor, úgy most is kerülte a merev, hivatalos szóözön egyhangúságát: az üdvözölt alispán hasonló meleg hangú beszédben válaszolt. — Viszonválaszában megemlékezett a múlt év veszteségeiről: mindnyájunk öregéről, Si- montsits Béla miniszteri tanácsosról, és másik kiválónkról, Fő rdős Vilmos tiszti ügyészről; megható szavai a tisztikar mindenegyes tagjának szivében, mély érzést keltettek. Ezután örömének adott kifejezést, hogy a Te- j remtő jóvoltából visszanyervén egészségét I ismét visszatérhet oda, hol a tisztikar ragasz- j kodása és szeretete volt mellette tiz éven ke- i resztül. Ugyan ezen alkalommal az alispán gróf Széchenyi Sándor főispánhoz a tisztikar nevében üdvözlő táviratot küldött, melyre főispánunk meleg hangon válaszolt s különösen kiemelte, hogy a tisztikarnak kifejezett ragaszkodására, a mai válságos helyzetben különös súlyt fektet. — A szekszárdi kir.

I törvényszék bírói és jegyzői kara Selcz Jó- zsef kir törvényszéki elnöknél szintén testü- j letileg tisztelgett. Vezetőjük : Ágoston István kir. táblabiró szép beszéddel tolmácsolta a bírói kar érzelmeit. A szekszárdi kir. járás- j biróságot Kiss Károly járásbiró vezette, az ügyészség szintén megjelent az elnöknél. A kezelő személyzet tagjai jókívánságát Di- czenty Lajos irodai igazgató tolmácsolta. Az elnök szívélyes szavakkal köszönte meg a megemlékezést. A in. kir. p. Ü. igazgatóságnál formaszerü tisztelgés nem volt, a tisztikar tagjai azonban valamennyien kifejezték jókívánságaikat Fink Kálmán pénzügyigazgató, úgyszintén Győrbiró Benő helyettes pénzügyigazgató előtt Wigand János főgimn. igazgatónál pedig a tanári kar Szabó Ferenez vezetésével tisztelgett.

— Uj palotahölgy. A király gróf sárvári és felsővidéki gr. Széchenyi Sándorné, szül jobaházi Dőry Natáliának, főispánunk nejének a palotahölgyi rangot és előjogokat adományozta.

— Lemondott ügyvéd. A pécsi ügyvédi kamara Haidekker Béla dr. szekszárdi ügyvédet, önkéntes lemondása folytán az ügyvédek lajstromából saját kérelmére törölte. Haidekker Béla keresett irodáját Török Ottó dr. szekszárdi ügyvédnek adta át.

Áthelyezés. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége Hangéi Andor mérnököt, Hangéi Ignácz vármegyei tiszti főorvos fiát a szekszárdi osztály mérnökséghez helyezte át.

— Elhunyt koronaügyész-helyettes. Szerény i Kálmánkoronaügyész-helyettes, e hó 5-én délelőtt ötvenhat éves korában meghalt üllői! úti lakásán. Pályáját ezelőtt harminczhat évvel kezdte meg, mint végzett jogász a budai ügyészségnél, irnoki minőségben. Vizsgái letétele után Szekszárdiba nevezték ki ügyésznek, majd főügyész-helyettesi rangban a budapesti főügyészséghez került. Innét a kolozsvári királyi ítélőtáblához tanácselnöknek nevezték ki, a királyi táblák decentralizációja alkalmával pedig 1900-ban győri főügyész lett. Ebben az állásban rövid ideig maradt, mert csakhamar koronaügyész-he- lyettesnek nevezték ki. Gyors emelkedését kitartó szorgalmának, nagy tudásának és mély igazságszeretetének köszönhette. Az utóbbi időben sokat betegeskedett. Három évvel ezelőtt súlyos operáción esett át s azóta egészségét nem tudta visszanyerni. Egyetlen leánya maradt, a ki Rexa árvamegyei fő-