Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-30 / 39. szám
1905. szept. 30. KÖZÉRDEK 7 \7TDÉK Paks. Paks halad! Paksi tudósitónk Írja: Folyó hó 27-én a paksi képviselőtestület rendes közgyűlése többek között tárgyalás alá vette, a villányvilágitás eszméjét is. Ezen a köz- ! egészségi s más tekintetből szerfelett hasznos | és praktikus világitó eszköz élénk megbe- 1 szélés tárgyát képezte, melynek eredménye, \ hogy o. képviselő testület kebeléből egy 5 tagú bizottságot küldött ki arra nézve, hogy tegyen jelentést a villányvilágitás bevezetésére, nevezetesen: hány előfizetőre van kilátás, hány lánggal s hogy egyáltalában elérhető-e rövid idő alatt, hogy a villany bevezethető legyen ? Paks e tekintetben nagyon szerencsés, mert hajtó erőnek a Dunát is felhasználhatja, ami úgyszólván felére redukálja az áram előállitásának költségeit. így semmi lényeges akadály nincs, hogy a szép terv Paks fejlődése érdekében mielőbb meg- valósúlást nyerjen. Muzeum, közintézetek ügyei. Felolvasás a múzeumban. Wosinskg Mór muzeumigazgató október 8-án este 8 órakor vetített képekkel felolvasást tart a muzeum képtártermében. Előadásra kerül Wosinskg Mór felolvasása: „A teremtés a Biblia s a modern tudomány tanai szerint.“ Belépő dij személyenkint 50 fiillér. A felolvasó terembe a muzeum baloldali ajtaján lehet bejutni. A muzeum egyesület választmányának ülése. A vármegyei muzeum egyesület választmánya okt. 1-én, vagyis holnap délután 5 órakor a muzeum nagytermében ülést tart. Az ülésen a szkioptikon kíséreté vei történő felolvasó előadások módozatait ellapitják meg. Ajándékok a múzeumnak. Az orsz. főfelügyelőség 2 kötet könyvet, Angyal Béla 1 kötet könyvet, Guitgán Ignácz 1 kötet könyvet és 1 drb. agyagedényt, Nagy Istvánná Dombóvárról 4 drb. ezüst érmet, 2 drb. pásztorfaragásu szivartartót, Nagy István egy karikás ostornyelet, Dobó Mátyás Dombóvárról 1 drb. zablát, 2 drb. érmet, 1 drb. fibula töredéket, 2 drb. ezüst gyűrűt, 1 faragott botot és pipaszárat, egy régi tájt pipát, Koznia János 3 drb. kagylót ajándékozott a múzeumnak. TUDOMÁNY, IRODALOM. Tiz elsőrendű iró 10 kötet müvét adja pompás diszkötésbeu a „Magyar Kereskedelmi Közlöny“, Budapest VII., Károly- körut 9. mindenkinek ingyen, csupán 12 krajczárt kér kötetenkint a bekötési táblába való beleillesztéséért, vagyis a 10 kötetnél 1 frt 20 kr., ha előfizeti a „Tolnai Világ Lapját“ félévre 4 frt helyett 2 frt 48 kr.-ért. Ez a 10 kötet mű rendkívül elegáns disz- kötésbe van kötve, s az egész 10 kötet egy védő tokban foglaltatik. Ezen 10 kötet mü bolti ára 15 forint. Itt felsoroljuk az írók neveit, valamint a müvek czimeit: Molnár Ferencz: Egy pesti leány története; Zöldi Márton Egy primadonna házassága; Thuri Zoltán: Sötétség; Heltai Jenő: Titokzatos herczegnő; Tolstoj Leó: A pénz átka; Dumas Sándor: őrült a trónon; Conan Doyle: A család réme; Szomaházi István: Asszonyi hosszú; Kóbor Tamás: Örök éjszakák; és Gaál Mózes: Rácz Márton regénye. — Nagyon ajánljuk t. előfizetőinknek ezen kitűnő lap előfizetését, a melyről bátran mondhatjuk, hogy igazi különlegesség rendkívül dús tartalmánál fogva. Előfizetések a Magyar Kereskedelmi Közlönyhöz küldendők, Budapest, VII., Károly-körüt 9. TANÜGYI HÍREK. Tanítók gyűlése. A tamásii vidéki róm. kath. tanitóegy- letnek gyűlése volt f. hó 28-án Hőgyészen, hol is Horváth János nagykónyii 47 évet szolgált tanító jábileumát ülte meg az egyesület. Először is Magyar Miklós egyesületi elnök az egyesület részéről üdvözölte, ajánlván őt az egyesület örökös tagjául. Indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Másodszor Tihanyi Domokos búcsúzott tőle, kifejtvén a fennebbi idő alatt szerzett érdemei közül j még azt is, hogy az ő idejében lett Kónyi község nagygyá, úgy hogy jelenleg márNagykónyinak í nevezik s örökös például hozta fel az egyesület tagjainak Jancsi bácsit, kit társai ezzel a névvel tüntettek ki. Végre Molnár Paula tamásii tanítónő búcsúzott tőle, oly szép koszorúba fűzött virággal, hogy bármily j delnőnek is diszére válhatott volna. Ekkor Streicher Péter hőgyészi es- peies szép szavak kíséretében átadta az ünne- | peltneka neki szánt emlékkönyvet, amelyet a tanítók János bácsija keresetlen szavakkal j köszönt meg, háláját tolmácsolva egyúttal az összes őt üdvözlőknek. Ezután megkezdődött a valódi gyűlés, melyen Szigeti József igen szépen ismertette a dr. Eben-féle számológépet. Végre Kindl Vilmos tartott igen érdekes előadást az iskolai könyvtárról, mely után elhatározták, hogy azt a tanuló iljuság 5—6-ik osztálya között osztják ki, de azok közül is csak a szorgalmasan tanulóknak és mindig magyarnyelvű könyvet, hogy azzal is némi vívmányt érjenek el. Ezután következett a társas ebéd, hol mintegy 80-an voltak jelen. Igen sok felkö- 'szüntőt mondtak. Tihanyi a jubilánst éltette, Magyar az egyesület összes tagjait, dr. Friihwirth pedig Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőre emelte poharát. A mulatság estig tartott és azzal oszlott szét, hogy ezentúl minden 40 évet betöltött és érdemekben megöregedett tanitónak hasonló Isten hoz- záddal mond végbucsuzót. Tanltóv&lasztás. A bátaszéki gör. keleti szerb iskolához liózsin Nesztort, a szemcse pusztai községi tanítói állomásra pedig Róder Kamilla oki. tanítónőt választották meg. Magániskola nyitás. Kohn Ármin oki. tanító Faddon magániskolát nyitott. A József Kir. Herczeg Szanatóriumába Tolnavármegyéből a következő tanítók, tanítónők léptek be: Schröder Laura Kurd- ról, Schröder Szidónia Csibrákról, Molnár István Decsről, Schossberger Gyula Gyánt- ról, Szülni Sándor Gindiicsaládról, Plirth Gyula és Wigand János Kalaznóról, Patay Pál Bátáról, Kanzler János és bittler Henrik Varsádról, Grün Jakab Paksról, Dely Gyula Bölcskéről és Krassovátz Jozefm Lengyelről. Adományt küldtek: Bauer János Tolnanémédiből, Matthesz Adolf Györköny- ből, Pápay Géza Bátaszékről és Bocskár Ferencz Alsónyékről. Többen buzgolkodásuk- ért díszoklevelet is nyertek már. A szakesi iskola ügye. Szakcs község elöljárósága, mint iskolafentartó már régebben segélyért folyamodott az ottani róm. kath. iskola részére, de a közig, bizottság elutasította a kérelmével. Most a szakesi rk. iskolaszéki elnök újból kérte az elutasító határozatnak megváltoztatását s a Mányok Ferencz és Csech Jolán fizetésének kiegészítése czéljából a község által beadott segélykérvénynek elfogadását azon okból, mert a szakesi róm. katb. iskolának fentartója Szakcs község s miután ott hitközség nincsen, de az iskolának bitfelekezeti költségvetése sincsen, az iskola javára segélyért csakis a község folyamodhatik. A közig. biz. a kérelmet teljesíthetőnek most sem találta: 1. Mert az 1893. évi 26. t. ez. végrehajtása tárgyában a m. kir. vallás- és közokt. miniszter által 10.000/1904. sz. a. kiadott utasításnak 17. §-a szerint, a hitfelekezeti iskolának csakis a hitfelekezeti iskolaszék kérhet államsegélyt. 2. Mert a 19.790/903. sz. a. kiadott vallás- és közokt. min. rendelet szerint felekezeti iskolák jogi élelemben vett fentartója csak a hitfelekezet lehet, az 1868. évi 38. t. ez. 11. §-a ugyanis világosan és félreérthetetlenül a hit felekezeteknek adja meg a felekezeti iskolák felállításának és fentar- tásának jogát, tehát község ilyet sem fel nem állíthat, sem fenn nem tarthat. 3. Végre, mert ha a szakesi r. kath. iskola fentartó- jául az iskolaszék a községet ismerné el, úgy az 1868. évi 38. t. ez. 25. §-a értelmében annak községi jellege is volna, mely esetben is nem a község, de a községi képviselőtestület vagy a községi iskolaszék volna hivatva segélyért folyamodni; miután pedig a szakesi róm. kath. iskola szellemi vezetését róm. kath. iskolaszék eszközli, ennek joga és tiszte az, hogy az 1. pontban hivatkozott okoknál fogva ő kérelmezzen. Egyben megkeresi a bizottság a pécsegyházmegyei főhatóságot, hogy miután a szakesi r. kath. iskolaszék elnöke maga beismeri, hogy az ottani iskolának hitfelekezeti költségvetése nincsen, az iskolaszéket ilyen költségvetés elkészítésére utasitsa. MULATSÁGOK. Mulatság a Kossuth szobor javára. A „Tolnai iparosok olvasó egylete“ f. évi szeptember hó 24-én szépen sikerült szüreti mulatságot rendezett. Az összes bevétel 202 kor. 60 fill., a kiadás 133 kor. 36 fill., maradt tiszta jövedelem 69 kor. 24 fillér. Mely ösázeg fele részben a Tolnán felállítandó Kossuth szobor javára, másik fele részben pedig az egylet könyvtára javára esik. GAZDASÁG. A munkás viszonyok tanulmányozása. Megemlékeztünk már róla, hogy a munkás viszonyok tanulmányozása czéljából vármegyénk közgyűlése Jeszenszky Andor nagy birtokost, a „Tolnamegyei Gazdasági Egyesület“ tevékeuy elnökét bizta meg. Jeszenszky Andor most a következő kéréssel fordult a főszolgabírókhoz illetve magához a munkát adó gazdaközönséghez. „Vármegyénk területén f. évben lezajlott gazdasági munkás- és cselédbérharczról a vármegye alispánja által a törvényhatósági bizottság múlt hó 10 iki közgyűlése elé terjesztett jelentés tárgyalásának eredménye gyanánt az iránt kaptam megbízást, mint a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, hogy az ideiekhez hasonló gazdasági munkás zavargások megelőzését czélozólag egy esetleges vármegyei szabályrendelet, vagy más megfelelő hatósági intézkedés életbe léptetése iránt tegyek előterjesztést. Ezen emlitett zavargások azt a látszatot keltik, hogy vármegyénk egynémely vidékén a munkaadók és a munkások között megingott az a békés jó viszony, mely a kölcsönös érdekek méltánylásán alapul és a mely nélkül a mindkét fél érdekeit biztositó sikeres mezei gazdálkodás lehetősége teljesen ki van zárva. Olyan baj ez, a melynek orvoslását mindkét fél érdekei sürgetőleg követelik. Kell tehát, hogy a békességes állapotot zavaró okok elhárítása körül is közös erővel munkáljanak közre mindazok, a kik a kérdésben érdekelve vannak. A vármegye törvényhatóságától nyert feladatomon kívül, a gazdasági egyesület hivatásával járó kötelességemnek tartom, hogy társadalmi utón is keressem a kibontakozás útját; és ezen igyekezetemhez úgy a járási főszolgabíró urak, mint tisztelt gazda társaim támogatását tisztelettel kérem; mert sokkal fontosabb a kérdés, sem hogy a viszonyok alapos ismerete híján úgy a munkaadók, mint a munkások közös megelégedésére megoldani lehetne.
