Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-09 / 36. szám

2

közérdek

«ükre, s mindenek fölött.: a haza javára.

Jó emberek, nem mi osztjuk a földet, de mert utat talált szivünkbe éles jajszavatok, adjuk az Írást úgy, a bogy kérges kézzel aláírtátok, gondoktól vergődő szívvel tollba mondottátok. Akad talán a nagyok, a befolyásosak között, a ki elolvassa, s a nyomor megértése igaz ügyeteknek már fél — diadala.

Vörös Mihály és 412 társának Báta község elöljáróságához benyújtott beadványa ez:

Tekintetes Képviselőtestület!

A föld és munkahiáuy, az elviselhetetlenül súlyos adóteher, az élelmi szerek drágasága s a fáradságos munka által szerzett csekély kereset közti nagy aránytalanság a főokozói annak, hogy a nyomorral küzdő, szegény munkás népnek százezrei vándorbotot vesznek kezükbe, hogy az édes hazát idegen, ismeretlen, de a megélhetés reményé- nyével s jobb jövővel kecsegtető más országgal cseréljék fel.

S a kivándorlás óriási. mértékben terjed, mert az arra kényszerítő okok száma nemhogy csökkenne, de ijesztő mérvben s bennünket kétségbeejtőleg szaporodik ugy- annyira, hogy most már megborzadva s az aggodalmaktól összeszorult szívvel nézünk a közel jövő felé. Mi lesz velünk s családaink- kal ? 1 Mi, kik minden időben s hazánknak bármely zugában készségesen dolgozunk s a munka nemében sohasem válogatunk, minden erőnket megfeszítve sem vagyunk képesek a magunk s Istentől nagy számmal megáldott családjaink számára a mindennapra szükséges, egyszerű kenyeret sem megszerezni.

Hogy eme állításaink semmivel sem túlzottak s mindenben megfelelnek a tiszta valóságnak, azt a következőkkel bizonyítjuk :

1. Körülbelül 600 a száma azon bátai lakosoknak, kiknek oly csekély, vagy éppen semmi a földbirtokuk, hogy a maguk vagyonának terméséből nem élhetnek meg s jobbára a két kezük munkájára szorulnak.

Községünk területén s a szomszédos községekben feles és harmados földet müveinek, tehetségük arányában egy-két hold földet bérelnek, földmivelési és mindenféle napszámba járnak, messze földre, még Slavo- niába is elmennek fát vágni, kubikolni s

hogy valami kemény és rajtatok könyörülni nem tudó urra akadtok, mert én földeteket laktam, inségteket láttam, szánakodni rajtatok tanultam.

Erre Decsi István ispán vallomásai szerint összeírta az apátság minden helyeit, birtokait, jövedelmeit és járandóságait; s majd megkezdte az elfoglalt javak visszaszerzését, kikereste azok birtokjogait, az ezekről szóló okmányokat és annyira rendbehozta az apátság birtokát, hogy az egyik legjövedelmezőbb javadalommá Íőn.

Veresmarti azonban javadalmának nemcsak anyagi részét karolta föl, hanem a kath. vallás érdekeit is igyekezett mindenképen előmozdítani. E czélból egy munkát is irt, melyet ily czim alatt: „Intő és. Tanító levél melyben a régi keresztény hitben a hátaikat erősiti apáturok Veresmarti Mihály pozsonyi katlanok stb.u 1639-ben Pozsonyban ki is adott. E munka megírására — mint maga beszéli — az adott alkalmat, hogy bátai apátursága szomszédságából egy emberséges katholikus ember hozzá jött látogatóba s a többi közt elbeszélte neki, hogy bátai jobbágyai nem jól viselik magukat, mert kath. plébánosukat megvetvén, helyette maguknak kálvinista prédikátort fogadtak volt. E hiren felindulva, azonnal pennáját avagy irótollát ragadá s egy levelet irt alattvalóihoz, *) mely igy kezdődik: „Köszönetéin után Istentől minden jókat kivánok Atyámfiái, Bátaiak ! Mikor nagy jót s örven- deztetőt várok, jaj ! mily gonoszt és szivem

*) Eibiny: rMemorabilia Eecl. Aug. Conf.“ Posinii 1787. I. k. 498—99 lay.

hogy a télire való kenyeret előteremthessék, ott vállaluak aratási munkát, ahol csak kapnak.

2. Ezen 600 családfő közül 73-nak semmi földbirtoka sincs, 116-nak 500 | |-ölön, 195-nek 1000 □-ölön alul, lOá nak 2000 □-ölön alul, 85-nek 4000 □-ölön alul van a földbirtoka. 4000 □-ölön felül, de 6000 □ölön alul mindössze csak 24-nek van földbirtoka s e 24 is nagy családdal van megáldva.

A népesség és birtok megoszlás közti nagy aránytalanságnak egyik főoka az is, hogy községünk nem telkes, hanem szabad gazdálkodással biró község, minek folytán a lakosság túlnyomó része a családja fentartá- sához szükséges földminimummal sem bir.

3. Hogy a házhoz legszükségesebbeknek legalább egy részét előteremthessük, földet bérelünk. Igen ám, de a községünk határában levő földek közül nincs több, mint 200 hold, mit a szegény embernek bérbe j lehet venni. Minthogy pedig a feléből, vagy harmadából munkálható föld is csak igen kevés van a környéken: a földhöz ragasz- ; kodó munkás osztály annyira felveri egymásra a haszonbért, hogy a legjobb esztendőben is alig van valami kis haszna illetve munkájának némi gyümölcse, mig egy kevésbé jó évben a föld bérletét is alig termi ki a bérelt föld. Hát még a rossz esztendőben : De ez nem is lehet másként, midőn 800—1000 □-öl kevésbé jó minőségű, kihasznált földért 28—70 K. haszonbért kell fizetni.

4. De a feles és harmados földek vállalatánál sem vagyunk sokkal szerencséseb bek. Községünkben alig van néhány gazda, aki földjét, vagy ennek egy részét feles, vagy harmados munkára adja. Ezért kénytelenek vagyunk a szomszédos községek, Alsónyék, Dunaszekcső s Bajaszentistván határában vállalni földet. Különösen ez utóbbi községhez tartozó Pörböl és Kezét pusztán. De mily nagy áldozatunkba kerül itt a válI lalat! Valósággal arczunk véres verejtékével ! szerzünk egykét falat kenyeret. Hogy a feles, vagy harmados földünkhöz érjünk, előbb jó három órát kell gyalogolnunk,

; ugyanannyit, hogy onnét haza jöhessünk, j í Tehát hat óra osak a jövés s menéssel tellik el. Hogy ily körülmények között mily i testet lelket ölő a munka, azt csak mi tud- j | juk, kiket a nyomorúság kényszerit erre;

I azonban egy kis képzelő tehetséggel bárki is fogalmat szerezhet szomorú sorsunkról különösen akkor, ha mint való s általánosan

szomoritó hirt hallok felőletek, Atyámfiái Bátaiak, hogy t. i. a katholikus avagy pápista plebánustokat megvetvén, helyette luther vagy kálvinista prédikátort fogadtatok, mely azt teszi, hogy ősötök s eleitök hitéből ki- j vetkőzvén, tévelygésbe s eretnekségbe öltöztök. Jaj ! és ki bolonditott meg, édes fiaim !

I Bizony, ti majd hasonlók vagytok azokhoz,

[ kik a tengeren sok ideig jártokban, nagy veszedelmekben mind megmaradnak, hanem a parthoz mikor már közel vannak, gályájo- kat akkor rontják s úgy vesznek. Mert ez ideig ti is, sok körültetek levő tévelygők kisérgetésének és elhajlásra késztetésének veszedelmeiben, eleiteknek igaz keresztyén hitében állhatatosan mind megmaradtatok, j Hanem immár tévelygésbe s eretnekségbe ugrástokkal magatokat akkor rontjátok, vesztitek, sülyesztitek, mikor e veszedelmes állapotnak tengeréről a megszabadulásnak s ezután békességben maradásnak bátorságos partjára kilépőben vagytok.“

Folytatja azután, hogy épen most az Úr Isten már sok jelekkel mutogatja, hogy a tévelygéseknek nyakát szakasztván és véget vetvén, tőlük a világot megszabaditja I s a hitben való egységet megadja. Elmondja, hogy nemcsak az alacsonyabb rendűek, hanem a hatalmas urak, sőt fejedelmek is, mint naponkint hallani és szemmel lehet látni, magukat az anyaszentegyház keblébe visszaadják. így történt — úgymond — a többi eretnekségekkel is. Ámbár hatalinas- sabbak voltak a mostaniaknál és tönb száz évekig uralkodtak, mégis úgy elfogytak, hogy ha a katholikusok könyvében nem olvasnánk róluk, a mostani emberek ingyen

1905. azept. 9.

ismert tényt felemlítjük, hogy 1500 □-Ó7 feles kukorica földért ugyancsak három órányi távolságban 200Ó □-ö/ rétet kell robotban lekaszálnunk, arról a szénát fel- gyüjtenünk s boglyákba raknunk, a harmados földeknél pedig 800—1000 [jj-öl földért három napot robotolunk. De ha még csak ez volna! Azonban a földnek fent leirt, keserves munkával szerzett gyümölcsét — úgy a földtulajdonos, mint a magunk részét — haza is kell szállíttatnunk. Ezért családtagjainkkal együtt hajnaltól késő estig dolgozunk s a szállítást teljesítő fuvarosnak 6—8 koronát kell fizetnünk. Nem egy eset volt, hogy a termésből reánk eső rész alig ért annyit, mint amennyit fuvarért fizettünk.

Tiszteletteljesen kérdezzük, van-e ennél terhesebb kenyérkereset ?

Szerény véleményünk szerint Szibéria ólombányáiban sincs !

5. Végzünk s szívesen teljesítünk mindenféle napszám-munkát. Azonban, ha naponta mehetnénk napszámba, az alacsony napszám s az élelmi szerek drágasága miatt akkor sem tudnók magunk s családunk számára a legszükségesebbeket előteremteni.

Mindenki előtt ismeretes, hogy községünk területén egy férfi munkásnak tavasz- szal 80 fillér, nyáron 1 korona napszámot adnak, kivéve az aratási időszakot, tehát egy hónapot, amikor 1 K 60 fill. — 2 K a napszám. — Tán felesleges is megemlítenünk, hogy a munkaadók a fenti napszámon kívül egyebet, tehát élelmet sem adnak.

Asszonyaink napszám-keresete a családtagokkal s a ház vezetésével való elfoglaltságuk miatt alig számbavehető és semmi esetre sem elég a legszükségesebb s legegyszerűbb ruházat beszerzésére.

E helyen megemlítjük, hogy — ha az Isten betegséggel látogat meg bennünket, az orvos s a gyógyszerek költségei több heti keresetünket emésztik fel.

6. Egyik fő és sokak által irigyelt keresetünk az aratás. Bizony egy okos ember sem irigyelné aratási keresetünket, ha e felette súlyos természetű munkánk arányában levő keresetünk valódi értékét isiherné.

Itt igazán találóan mondhatjuk a közmondással, hogy „Nem mind arany, ami fénylik.“ Nézzük csak, mint áll a dolog!

Messze idegenbe, több napi járásra megyünk az aratási munkára, mely — az odamenetel és visszajövetel idejét beleszámítva — a legtöbbször hat hetet vesz igénybe. Ezen idő alatt egy-egy arató 120 koronát

sem tudnák, hogy voltak-e is valaha? A mostani idők tévelygéseivel is szinte csak igy7 lészen. Fiaim, édes fiaim Bátaiak! ne veszessétek, ne rontsátok magatokat. Kedvezzetek azért, kérlek, kedvezzetek magatoknak, kegyetlenek magatok ellen ne legyetek, hogy7 eleitek hite elhagyásával akarjátok magatoknak ily nagy veszedelmet szerezni. Szomorú nekem egyebeknek is ebben veszedelmes állapota. De a tiétek egyebeknél sokszorta szomorúbb, nemcsak azért, hogy egyebek régen elrontották magukat, ti pedig most újonnan ez én időmben vesztitek, sülyesztitek magatokat; hanem azért is, mert egyebek távol vannak én tőlem, ti pedig nekem székembeliek, ti fészkembeliek vagytok. Ne cselekedjétek, édes fiaim Bátaiak! ne cselekedjétek! Ha pedig már cseleked- tétek is, mit én teljességgel nem hihetek, cselekedeteket szánjátok, bánjátok és magatokat előbbi helyetekbe állassátok. Nem uta- vesztett, a ki útjára talál. Nem jó ha kezdettétek, de sokkal gonoszabb, kezdett dolgotokat ha végig űzitek stb.

Ezen levelet átszövi azután még az igaz hit megtartására s a hamis hittől mene- kedésre vonatkozó szentirási mondatokkal, a sz. atyák és egyháztörténet idézeteivel. Sőt még saját példáját is szemük elé állítja, mint a ki maga is igy szabadult meg a hamis hittől stb.

De ezzel sem elégedett meg, hanem miután a levelet megírta s vendége még nála mulatott, felhasználva az időt s alkalmat — mint emliti — még könnyű tanúságokat is irt nekik, paraszt-főkhöz valókat s olyakat, hogy köztök ne is találtathatnék oly temér-