Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-26 / 34. szám

1905. aug. 26. 9 nyelvből elégtelent kapott. A nem pótolható tantárgyakból azonban, tantervkülönbözeti vizsgálatot kell tennie. Ha a középiskolában más valamely tárgyból is elégtelen osztályzatot kapott, (a latin, franczia-nyelv kivételével) a polgári iskola következő osztályába csak a felvételi (javító) vizsgálatok letétele után vehető fel. Ezért az igazgatóság utján Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez kell folyamodni. Iskolai illeték: 1. Beiratási dij :/2. ko­rona. 2. Tanitási dij: 10 korona. 3. Értesítő dij: 1 korona. 4. Nyugdíjalapra 30 fillér. Összesen: 13 K 30 fillér. Tandíjmentességre csakis oly szegény- sorsu tanólók számíthatnak, a kik jó maga­viseletnek, 8 bizonyítványaikban egynél több elégséges osztályzat nincs. A kérvény Tolnavármegye kir. tan- felügyelőségéhez czimzendő s mindjárt a beiratásnál az iskola igazgatójánál nyújtandó be. A tanárok, tanítók, valamint állami tisztviselők fiai szegénységi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak tandíjmentességért, de akkor kötelesek a folyamodványt 1 kor. j bélyeggel ellátni. A gimnázium megfelelő felsőbb osztá- j lyába lépők számára iskolánkban a latin nyelvet rendkivüli tárgykép tanítjuk. A külön tandíj 20 korona. BJ Magún tanulók. Magánvizsga évenkint négy Ízben van, és pedig a tanév elején, karácson táján, hus- vét táján és a tanév végén. A magántanuló tandíj czimén 10 koro­nát, beiratás fejében 2 koronát és értesítő dij fejében 1 koronát köteles fizetni. A még tanköteles korban levő magántanulók ezen­kívül a nyugdíjalapra 30 fillért fizetnek. Vizsgálati dij: Egy osztályból teendő magánvizsgálatért 30 korona, osztályössze­vonás esetén egy osztály után 30 korona, a többi után 20—20 korona vizsgálati dij fize­ti ndő. Intézetünknél leányok is vizsgázhatnak. Paks, 1905. aug. hó 20-án. Az igazgatóság. Egyletek és tápsalatok. A szekszárd bátai ármentesitő és bel viz8zabályozó társulat választmányi ülésé. Dr. Hilling Ádám a szekszárdi bátai ár­mentesitő társulat elnöke f. hó 31-éré ülésre hívta össze a tárrsulat választmányát. Az ülésen résztvesz Wirtlll József kir. főmérnök, miniszteri megbízott is. A tárgysorozat fon­tosabb pontjai a következők: A földmivelés minisztériumnak 11160/1905. számú leirata, melyben Tallinn Béla a miniszteri tárczától való felmentését közli. Ugyanazon minisz­tériumnak 11270/1905. számú leirata, melyben Ggörgg Endre tudatja, hogy a földmive- lésügyi minisztériumnak vezetését általvette. Tolnavármegye alispánjának a bátai töltés felmagasitása tárgyában hozott 4831/1905. számú véghatározata. Ugyanazon alispánnak a „Malomszeg“ dűlő felsankoltatása ügyében hozott 2208/1905. számú határozata. Hollós Alajos társulati ügyész lemondása és vég­kielégítésben való részeltetése iránti kérelme. Ezzel összefüggésben az ügyész titkári állás végleges betöltése. A társulati igazgató fő­mérnök előteijesztései: a) A f. é. junius 18-iki felhőszakadás kártételeiről s ennek folytán a Héber Mihály és Csillag Ferencz szekszárdi házbirtokosok által támasztott 250 illetve 100 korona kártérítési igényeik­ről. b) Sümegi Imre és társai bátai lakosok kérelme a horgasi zápörjárás utjának rende­zéséről. cl Fejes János és társai bátai lako­sok kérelme fakadó vizek elvezetése ügyében. dj Ugyancsak a fakadó vizek szabályozását kéri a bátaszéki alap. uradalom a Szulak- Aranyadi szoritógátak kiépítésével, e) Báta- szék község kérelme a beállott vízhiány j folytán a bátai zsilipnek vizbeeresztés czéljá- bóí felnyitása ügyében, fj Egyéb folyó mun­kálatokról. gl Az 1906. évi költségelőirányzat tervezetéről. Az őszi közgyűlés határnapjá­nak és tárgysorozatának megállapítása. Ne­talán felmerülő indítványok. A Tóth Károly ! KÖZÉRDEK társulati főmérnök által előterjesztett 1906. évi költségvetést a következő számban ismertetjük. Választmányi ülés. A szekszárdi kaszinó választmánya e hó 20-án Bodnár István elnöklésével ülést tartott. A kaszinó bérle­tére érkezett 5 ajánlatot bontották fel, a vállalkozó személyére nézve azonban még nem döntöttek. Előbb információkat szerez­nek be. Uj tagokul felvétettek: Schedel Emil p. ü. s. titkár, Palvay Sándor p. ü. számtiszt, Szászy József ügyvédjelölt, Dr. Pesthy Endre kórházi alorvos. TUDOMÁNY, IRODALOM. „Jáva szigetén.“ Érdekes könyv hagyja el a napokban a sajtót Szekszárdon. Kori tsánszky Ottó irótársunk sajtó alá rendezte barátjának, a tolnamegyei Kanitzer Oszkár volt műegyetemi hallgatónak leveleit s napló­jegyzeteit, a melyeket az idegenek légiójába került jobb sorsra érdemes fiatal ember, kül­dözgetett hozzá Jáva szigetéről — s a melyek­ben sok viszontagságát és szenvedését meg­kapó közvetlenséggel iija le. A könyv közal 20Ö lapnyi terjedelmű lesz s ára csak 3 ko­rona. Hisszük számosán megveszik, mert a befolyó tisztajövedelem az idegenbe sokat nélkülöző magyar fiatal ember sorsának ja­vítására, esetleg végleges kiváltására lesz fordítva. Szabadjegy Amerikába és vissza Magyarországba. Az Amerikában, St. Louis- ban megjelenő »Uj Világ* óriás kedvez­ményben részesíti olvasóit. Igaz amerikai találékonysággal honorálja az irodalombará- tok fáradozásait, midőn felajánl egy szabad hajójegyet Fiúmétól New-Yorkig és vissza Fiúméba bárkinek, a ki félév alatt a leg­több előfizetőt küldi be a kitünően szerkesz­tett, művészi kiállítású lap számára. Az • Uj Világ* pályázata nyilvános és minden számban ki lesz mutatva, hogy ki vezet a pályázatban és hogy kinek vannak a legna­gyobb esélyei a szabadjegy elnyerésére. A szerencsés nyerő ezenkívül térti vasúti jegyet kap Magyarország bármely pontjától Fiúméig és New-Yorktól a Missouri folyam keleti ol­dalán lévő bármely városig. Ezenkívül tömérdek meglepetésben részesiti az »Uj Világ* az olvasóit, ép úgy mint a legtöbb amerikai lapnál szokásban van. Kíváncsian várjuk az eredményt és tudjuk biztosan, hogy Magyarországról tömérdek pályázó lesz az ingyen amerikai utazásra. — Az »Uj Világ* legutóbbi száma a szokott kitűnő tartalommal jelent meg. Madarász László, Magyarország egykori rendőrminisztere, a ki a szabadságharcz óta Amerikában él, Kos­suth Lajosról közöl történelmi becsű, rend­kívül érdekes visszaemlékezéseket. Czikket látunk még Miksa mexikói császár tragédi­ájáról, szellemesen megirt érdekes amerikai apróságokat, kitűnő elbeszéléseket és az amerikai magyar farmerek életét ecsetelő közleményeket. A művészi kivitelű szines czimlapon kivül az amerikai indiánokat lát­juk gyönyörű képsorozatban, továbbá a St. louisi világvárosi életet, hatalmas felhőkar- czolókat és a chicagói óriás La Salle pálya­udvart. A meglepően szép lapnak a szerkesz­tője Dömötöri Németh Péter, ki a magyar iroda­lomnak régi ismerőse és főleg az Uránia színháznak irt sikeres darabjaival biztosított magának jó nevet. Az Uj Világot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe Évi előfizetési ára 10 korona, mely ajánlott levélben is el­küldhető az »Uj Világ*, Box 1385. St. Louis, Mo., U. S. A. czimre. Mutatvány- számot bárkinek szívesen kü'denek. MULATSÁGOK. A tolnai iparos ifjúság folyó hó 27-én Tolnán, a sörcsarnok nyári helyiségében szüreti mulatságot rendez. Belépti-dij személyenkint 80 fillér. A zenét Garay Lajos szekszárdi zenekara szolgáltatja. GAZDASÁG. A székelyhídi borászati kongresszus. A m. kir. földmivelésügyi kormány borászati főosztályának közreműködése mel­lett, a folyó 1905. évi szeptember hó 5—6 és 7-ik napjain, Székely hídon (Biharmegye) az érmelléki borokból álló borkiállítással kapcsolatos borászati kongresszus fog tartatni. Czélja leend a kongresszusnak, hogy a magyarországi földművelés és annak okszerű fejlesztését czélzó törekvéseket harmonikus egységbe hozza, a világforgalom számára szükségelt borkivitelünk megteremtésére szol­gáló tudnivalókat szakszerű és élénk meg­vitatás tárgyává tegye, és módot nyújtson a magyarországi összes szőlőteiunelőknek, hogy minden e szakmához tartozó kérdések meg­vitatása által a külömböző borvidékek helyes szokásai és gyakorlatai közismeretüek legye­nek, s igy az egymás kioktatása által közösen felismert és elfogadott művelési, termelési és borkezelési szabályokat általánosítsa. A kongresszusnak tárgya leend a szak­szerű előadások tartása és a szakkérdések megvitatásán kivül az érmelléki borok be­mutatása egy collektív kiállításban, az Ér­mellék szőlészeti és borászati nevezetességeinek megtekintése, kirándulások rendezése a közeli szőlővidékekre, a Zichyté\e pinczészet és nagyhordó megtekintése stb. A kongresszusnak tagja lehet bárki, férfi vagy nő, ki a szőlőművelés iránt érdek­lődik, s ki részvételi nyilatkozatával 5 kor. részvételi dijat a kongresszus rendezőségének beküld. A tagság jogot ad az összes előadá­sok hallgatására, a vitatkozásban részvételre, a borkiállításra való szabad belépésre és kóstolásra, a rendezendő kirándulásokon való díjmentes utazásokra, valamint a kongresszusra és onnan vissza való utazás alkalmával kedvezményes áru vasúti jegy váltására. Minden a kongresszusra vonatkozó bő­vebb felvilágosítást szívesen ad, és a kongresz- szusra vonatkozó nyomtatványok megkül­dését eszközli a kongresszus végrehajtó bizottsága Székelyhidon. A bizottság soraiban közéletünk előkelő férfiainak nevei már eleve biztosítják a kongresszus és a vele összekap­csolt országos érdekek sikereit, igy részt vesznek pl.: Gróf Zichy Jenő, Fraknói Vilmos, Gróf Zichy Tivadar, Gróf Sluben- berg József, Dr. Molnár Ákos, Nagy György stb. Midőn lapunkban az érmelléki kongresz- szusra vonatkozó tájékoztató értesítést közre adjuk, bortermelőink és borkereskedőink figyelmét kívántuk azon vidék közérdekű mozgalmára, tevékenységére felhívni, azon óhajtásunk kapcsán, hogy kívánatos volna, ha Szekszárd előkelő borvidékéről minéltöbb termelő és kereskedő venne részt az ér­melléki kongresszuson, hogy lássák — tapasz­talják, hogy van vidék, a hol ésszel — kéz­zel dolgoznak, a bortermelők érdekeinek megvédésén, előmozdításán, s termékeiknek az országgal, a nagyvilággal való megismer­tetésén. Nézzenek el tehát oda és tanulják meg a hivatottak, hogy, hogyan kell és le­het kongresszusok rendezésével a közérdek­lődést, a világ vagy legalább Magyarország és Ausztria borkereskedőinek figyelmét a szekszárdi borvidékre irányítani. Avagy vár­juk tovább is a közmondásos sült galambot ? N. I. A nyersbot termelése. Földbirtokosaink figyelmét felhívjuk a nyersbotfájának ter­mesztésére A félgyártmányt képező nyers­bot egész Németországban keresett czikket képez. Hazánkból nagyobb mennyiségben különösen a bükk- és gyertyánfa szállítható, melyből igen sokat dolgoznak fel az itteni gyárosok. A Rajnamelléken és Pfalzon van­nak ugyan ilyen nyersbot-gyárak, ezek azon­ban nem állják meg a versenyt. Anglia és Francziaországba is exportálhatnak, mert gyertyánfa-botokból ezen országokban óri­ási mennyiségeket dolgoznak fel évenkint. Már eddig több próbarendelés történte czikk- ből és ha a szállítási előírásnak (száraz és görcs nélkül) gyárosaink megfelelnek, úgy Németország-, Francziaország és Angliába

Next

/
Oldalképek
Tartalom