Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-26 / 34. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. augusztus 26. a barátnő. Tudom, bogy igen el vagy foglalva a jótékonysággal . . . — Igen, igen . . . Oly édes jót tenni. .. — Valóban az, hagyta helyben a kisasszony, de szeme különös tűzben ragyogott. Valóságos legendák keletkeznek már jótékonyságodról. Azt is mondják kedvesem, hogy a főtitkár ur régi barátnőit is segélyezed. Igazán megható a te jó szived . . . Dávidnéra semmi különös hatással nem volt ez a csípős megjegyzés. Tépte tovább a rózsaleveleket, s a rózsa njra azt mondta, hogy igen. A következő jótékonysági körút végén Dávidné visszaszorította Lulu ur kezét. Szemük is találkozott, s ők azzal a boldog tudattal váltak el, hogy sorsuk el van döntve. A jótékonysági körutak nap nap után szaporodtak, s a város tele volt a szép özvegy dicséretével. Ella kisasszony pedig rohamos hervadásnak indult. Kiváncsi és szánakozó ismerőseinek arról beszólt, hogy elmegy valahova délre üdülni, de előbb még vár valamit, mert érzi, hogy valami fog történni. Csakugyan a helyi újság rózsaszínű rovata azt a hirt hozta, hogy Sárváry Lulu ur eljegyezte a bájos és művelt Nagy Julia kisasszonyt. Minden ember összedugta fejét, és azt kérdezte egymástól, hogy ki az a Nagy Julia kisasszony. De senki sem tudta, senki sem ismerte, csak Ella kisasszony czé- lozgatott, hogy bizonyosan valaki a főtitkár ur régi barátnői közül. Lulu ur elvitte a lapot a szép Dávid- nénak, és együtt boszankodtak a merész rögtönzés miatt. Lulu ur meg akarta korbácsolni a szerkesztőt, de a szép özvegy csititgatta. — Ugyan ne diihösködjék, szólt Dávidné. Helyre kell igazittatni. — Igen, igen, vélte Lulu ur. — Tegye hát meg. És a helyi újság következő száma nagy sajnálkozással igazította ki a kellemetlen tévedést, tudatván a közönséggel, hogy Nagy Julia kisasszony neve helyett özv. Dávid Miklósné nevét kellett volna kiszedni. Most már Ella kisasszony is elutazott délre a nélkül, hogy gratulált volna kedves barátnőjének eljegyzése alkalmával. Asztalos Mariska. Muzeum, közintézetek ügyei. Ajándék a múzeumnak. Dubniczky László kincstári káplán 8 drb. ezüst érmet ajéndékozott a múzeumnak. TANÜGYI HIUEK. A tanfelügyelő itthon. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő szabadságáról visszaérkezett állását már el is foglalta. Értesítés. A szekszárdi Máj er Ár low-féle nyilvánossági joggal felruházott fiú- és leány- tanintézetben az 1905/6. tanévre a beiratás szeptember 1—7. napjaiban történik. Ez alkalommal fizet minden növendék behatási dij fejében 3 koronát, egész évi hitoktatásért a róm. kath. növendékek 2 koronát, az ev. ref. növendékek 4 koronát. A havi tandij az I—II. osztályban 5 kor ; a III—IV. osztályban 6 kor; az V—VI. osztályban 7 korona. Franczianyelvtanitásért havonként 2 korona fizetendő. Szekszárdon, 1905. augusztus 22. Az igazgatóság. 44 évi tanítói szolgálat. Horváth János nagykónyii kántortanitó, a tanitói rögös pálya 44 évi lelkiismeretes szolgálata után nyugdíjba ment. Ez alkalomból meg- kérpttünk a következő sorok közlésére: Bucsu-szó Horváth János nagykónyii kántortanitó Úrhoz. Szeretett János Bátyánk ! „Hosszú utón a szalmaszál is nehéz“, tartja a közmondás, hogy ne volna nehéz a tanitói pályán eltöltött 44 évig tartó ut munkálkodása; mikor az nem szalmaszál. Jól megérdemelt nyugalomba vonulásakor vesszük észre, hogy „csak fogyatkozáskor látjuk, mekkora a nap.u „Kár, hogy a szíven ablak nincsen“, hogy láthatná kartársai bensejét, kik csak önmagukat tisztelik meg, a mikor kartársi szeretettől sugalt hamisítatlan érzelmeik tolmácsolásával, sziveik teljes melegével üdvözlik érdemekben megőszült kar- társukat ; ahhoz azonban nem szükséges ablaknak lenni a sziveken, hogy megláthassa, szeretett János Bácsi, hogy „az alkonyodót mily kevesen imádják.“ Mintha ellenségeink volnának — a tanitói hivatáson kívül állók! De mi, fiatalabb tanítók, ennek daczára is megfogadjuk, hogy nem térünk el a János Bátyánk által mutatott példától, mely szerint „jobb ellenségeinknek adni, sem mint baráttól kölcsön venni.“ A midőn forrón kivánom, hogy szeretett János Bácsi, a tudománynál többet érő bőséges tapasztalataival sokáig legyen kalauzunk nyugalomba vonulása után is, egyben szivem mélyéből óhajtom, hogy a Mindenható Isten oly megelégedetté, kellemessé és boldoggá tegye számára a nyugalom napjait, hogy eszébe ne juthasson, hogy „a legszebb holnap sem adhatja vissza a tegnapot.“ Maradok, János Bácsinak Szakcs, 1905. augusztus hó 20-án. Szerető s tisztelő kartársa : Mányok Ferencz. Névmagyarosítás. Disztl István várdombi tanító nevének Darányira változtatása iránti kérvényét beadta. Kongresszus az alkoholizmus ellen. Az alkoholizmus meggátlása iránti congresszus Budapesten lesz szept. 16—22-én. Rajztanáéi vizsga. Máté Károly és Gyenis Antal a kolozsvári rajztanfolyamot 2 éven át hallgatván, a vizsgát kitűnő eredménnyel tették le, e szerint ipariskolai rajz- tanitói állásukban a miniszter által véglegesíthetők. Tanitónőválasztás. Strott Regina szekszárdi okleveles tanitónőt Herczegfalvára választották meg tanitónőnek. Óvótla megnyitás. A szekszárdi állami óvódának, mely az óvónő gyermekének hők- hurutban történt megbetegedése miatt hosz- szabb ideig zárva volt, megnyitását a vármegye alispánja elrendelte. Az óvódának hónapokon keresztül való bezárása intő például szolgálhat, hogy semmiféle iskola mellé lakás nem épitendő, mert az óvónő, tanító, tanár, vagy igazgató családjában előforduló járványos betegség miatt az előadások szünetelése következtében ennek csak a szülők és gyermekek adják meg az árát, mert a gyermekek több ideig nem járhatnak óvodába vagy iskolába, holott elkülönített lakás mellett a beteg gyermekek otthonhagyásával, esetleg a szülők helyettesítésével a további tanitás kérdése megoldható volna! Korpótlékok és fizetés megállapítás. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kuthy Jolán dunaföldvári ev. ref., továbbá Bayer Vanda dunakömlődi róm. kath., valamint Kőházy Gizella döbröközi tanítónőknek első évötüdös pótlék fejében 100—100, Fiizy Mihály döbröközi róm. kath. tanitónak pedig második ötödéves pótlék fejében 200 korona államsegélyt, a tolnai óvóintézetnek pedig az 1905/6. tanévre 800 K államsegélyt engedélyezett, végre Moussong Gyula hő- gyészi róm. kath. tanító fizetését 1028, lakbérét pedig 200 koronában állapította meg. A polgári leányiskola értesítése. .4 szekszárdi áll. s. községi polgári leányiskolában az 1905—6-iki tanévre a I tanulók fölvétele és beiratása folyó évi szept. ! 1—5 napjain délelőtt 9—12 óráig történik. E napok délutánjain tartatnak a felvételi, pótló, javító és magán vizsgálatok. Szeptember 6-án d. e. lesz a tanév ünnepélyes megnyitása, d. u. magánvizsgálat. A polgári leányiskola I-ső osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, kik életévük 9 ik évét betöltötték és a népiskola 4. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal bírnak s ezt vagy nyilvános iskolákban nyert bizonyítvánnyal, vagy fölvétel vizsgálat utján igazolják. Rendes tanulóul a polg. leányiskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az ezen osztályba megkivántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. Az elemi népiskola 5—6 osztályát jó eredménnyel végzett tanulók a polgári iskola II., illetve III. osztályába vehetők fel, ha koruknál fogva oda beillenek és ha a tantárgy különbözeti vizsgálatot sikerrel leteszik. E vizsgálat dija tantárgyanként 4 korona. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak be az intézetbe, a beiratkozáskor az előző évi iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni. Magán tanulóknál az állandó lakóhely községi bizonyítvánnyal igazolandó. A felvételre minden tanuló személyesen és szülei, vagy azok helyettesei kíséretében tartozik az iskola igazgatójánál jelentkezni. Az iskolai illetékek egy évre; beiratási dij: 4 kor; tandij 16 kor; könyvtári illetmény 1 kor. nyomtatványok dija 1 kor., hitoktatási dij 4 kor. tanitói nyugdij-alapra 30 fillér. (Franczia nyelv, mint rendkívüli tantárgy — tanításáért 1 évre 20 korona.) A rendes illetékből fizetendő beiratáskor 18 korona 30 fill., február 1-én pedig 8 korona. Tandijelengedésért azon szorgalmas és jóviseletü tanulók folyamodhatnak, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre 3 vagy több gyermeket gimnázium-, polgári- vagy reáliskolában, felső leányiskolában, tudomány, műegyetemen, vagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak tandijelengedésért. A tanárok és tanitók gyermekei is szegénységi bizonyitvány csatolása nélkül folyamodhatnak ezen kedvezményért. .4 tandij elengedése iránti kérvények a kö~s. iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai bizonyitvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyitvány. A kérvény, ha szegénységi bizonyítvánnyal van ellátva, bélyegmentes, ellenkező esetben bélyegköteles. A vidéki szülők figyelmeztetnek, hogy lányaik szálláshelyének megválasztásánál a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Erre nézve az iskola igazgatója készséggel szolgál Útmutatással. Kelt Szekszárdon, 1905. augusztus hó. Kovácsné Nagy Luiza, igazgató. A paksi m. kir. polgári iskola értesítése. Tudnivalók a jövő tanévre. A) Rendes tanulók. A paksi m. kir. áll. polg. fiúiskolában a rendes tanulók beiratása szeptember hó 1, 2, 4 és 5-én d. e. 8—12 óráig történik. A javító-, felvételi- és pótvizsgálatok szeptember bó 6-án lesznek. Az első osztályba oly gyermekek vétetnek fel: a) A kik életüknek legalább 9-ik évét betöltötték. bj Kiknek a népiskola IV-ik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártasságuk van, s ezt felvételi vizsga utján, vagy iskolai bizvnyitvánnyal igazolják. Aki a népiskola V-ik, vagy Vl-ik osztályából a polgári iskola II ik, illetőleg Ill-ik osztályába akar felvétetni, köteles tanterv- különbözeti vizsgát tenni. Középiskolából a polgári iskolába a tanuló átléphet akkor is ha a gimnáziumban a latin, a reáliskolában pedig a franczia
