Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-26 / 34. szám

KÖZÉRDEK

5

1005. aug. 26.

Elemér vármegyei főjegyző is tagja. Az előkészítés munkájában résztvesz Leopold Lajos ózsáki nagybérlő is, ki a sociológia tudó Hiányok alapos ismerője és munkása.

— Templom javítás. Ismeretes a nagy- közönség előtt, hogy Wosinskij Mór apátplébános a legnagyobb odaadással azon buz- gólkodik, bogy a belvárosi templomot 100 éves fönnállásának emlékére lehetőleg díszessé tegye. A szines üvegablakok már majdnem mind készen vannak, a falakat diszesitő olaj- festmények most készülnek. -Újabban ismét sikerűit Wosinsky Mór apát-plébánosnak a vallás- és közoktatási minisztertől egy nagyobb összeget kieszközölni, a mely összeget az ajtók átalakítására fogják fordítani. Az ajtók ugyanis befelé nyílnak, a mi igen nehézkessé teszi a kijárást, s azonkívül a veszélyes léghuzat ellen sehogysem lehetett védekezni ; a leendő átalakítás szerint az ajtók kifelé fognak nyílni, s minden ajtón belül üveg szélfogók alkalmaztatnak, a melyek a templomban tartózkodókat meg fogják védeni a léghuzattól. Az oltárokat szintén renoválják. E czélra Wosinski/ Mór Szekszárdim rendelt néhány márványcsiszolót, a kik a jövő héten megkezdik a munkát. Az oltárok lecsiszolásának költségét abból az összegből fogják födüzni, a melyet a szekszárdi hivők gyűjtenek össze a kibocsátott gyüjtőiveken. Mint értesülünk, nemcsak az intelligens osztály, hanem a polgárság is szívesen hoz áldozatot e nemes czél érdekében s remélhetőleg nemsokára együtt lesz a szükséges pénzösszeg, a mely lehetővé teszi a templom teljes renoválását.

— Halálozások. Tólh Ignácz szekszárdi fodrász, folyó hó 19-én, életének 57-ik évében elhunyt. Pár évtizeddel ezelőtt Harkányból telepedett le itt nálunk s azóta fodrász terme a legnagyobb látogatottságnak örvendett. Szorgalmas, törekvő, derék iparos volt, ki közbecsülésre tudott szert tenni. Temetése szent István napján d. u. 5 órakor nagy részvét mellett ment végbe, a rokonok, jóbarátokon kívül, a szekszárdi intelligenczia is feltűnő nagy számmal volt képviselve, ezáltal is ki akarván mutatni, hogy a tisztes jóraváló iparost meg tudja becsülni. Az elhunyt neje és családja a következő gyász- jelentést bocsátotta ki: Özv. Tóth Ignáczné szül. Doór Evilla, úgy a maga mint nővére özv. Múlhisz Nándorné szül. Doór Mária és id. Debulay Antal mint apósa, úgy annak neje Kliemann Anna mint anyósa és az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett férjének, Tóth Ignácznak, folyó évi augusztus hó 19-én d. e. 10 órakor, életének 57 ik, boldog házasságának 27-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei folyó hó 20-án d. u. 5 órakor fognak a gyászházban (Kossuth Lajos-utcza) a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és onnan az újvárosi régi sir- kertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 21-én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban a mindenhatónak bemutattatni. Szekszárd, 1905. évi augusztus hó 19. Áldás és béke poraira!

Darázsi János posta altisztnek, a szekszárdi tűzoltó egylet alparancsnokának neje, szül. Borbély Juliána hosszas szenvedés után, élete 52. évében elhunyt. — Temetése hétfőn délután 5 órakor volt s ezen Boda Vilmos vezetésével a tűzoltóság is testületileg megjelent. A tűzoltó zenekar pedig gyászindulót játszott.

— A pécs—bátaszéki vasút. A pécs— bátaszéki vasút építésének ügye rohamosan közeledik a megvalósulás felé. Baranya vármegye hozzájárulása, illetőleg részvényjegyzése ugyan eldöntve még nincsen, az engedményesek közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter e hó 12-ére mégis kitűzte a köz- igazgatási bejárást. A hivatalos bejárás a jelzett nap délelőtt 9 órájakor Baranya vármegye székházából indul ki s szeptember

16-ig tart. Az utolsó napon Bátaszék és Báta községek határát járják be a kiküldöttek.

— Szocziáldemokrata népgyiilés Szek- szárdon. E hó 20-án Szt. István napján délután tartották meg a szekszárdi szocziálista elvtársak népgytilésüket, melyre hivatalos szónokul Schönherr Gyula budapesti kárpitos iparos, mellékfoglalkozásra nézve szo- cziahsta népszónok jött le Szekszárdra. A népgyülésen Boda Vilmos országgyűlési képviselő is megjelent, kit külön meghívtak a gyűlésre. A politikai hatóság részéről Bajó Pál főszolgabíró és Dr. Hagymássy Zoltán h. szolgabiró jelentek meg. Ä gyűlés megkezdése előtt néhány vörös karkötős elvtárs a „Népszava“ czimü lapot és a „szocziálde- mokraták szervezési szabályzata és programúja“ nyomtatványt osztogatta a megjelent közönségnek, mely körülbelül 4—500 lehetett s melynek soraiban éppen a szociáldemokrata elvtársák voltak a legkevesebben, 10—15-en. Schönherr igen jól begyakorolt előadással két óra hosszáig beszélt, fejtegetve .a szocziáldemokraták küzdelmeit és kívánságait s igyekezett részére hódítani a kisiparos, kisbirtokos és kiskereskedő osztályt. Annyi bizonyos, hogy a legalsó néprétegnek szája ize szerint tudott beszélni, de némi hatást csak akkor tudott elérni, amidőn azt hangoztatta, hogy ezentúl a munkás napszám 60 fillér helyett 3 korona legyen; ezt meg is éljenezték a napszámból élő hallgatók. A két órás bőséges beszéd után Acs Károly jegyző egy határozati javaslatot olvasott fel, melyben a szocziálistáknak az általános titkos szavazati jogra vonatkozó álláspontjuk van kürvonalozva. Ezt a javaslatot aztán a megjelent néhány elvtárs el is fogadta.

— Vizbeeresztós a bátai zsilipen. Az aszály kiapasztotta a kutakat a szekszárd- bátai ármentesitett területen. Ahol azelőtt éveken át belvíz sanyargatta a vidéket s a mai kalászt termő dűlők felett csólnakon járt a halászó polgár — ma már a kutakban sem található viz, a homok altalaj nem ad forrást, akárhogy mélyítsék is a kutak fenekét. Az ezer fokok és holt medrek szárazok, még fü sem terem bennük. A jószágtartó gazdák íühöz-fához kapkodnak — no meg vizhez, de épen ezt az utóbit nem találják sehol. Bátaszék község sertés állományát látja veszélyben és sürgős kérelmet intézett az ár- mentesitő társulathoz a bátai zsilip felnyitása végett, hogy az épen megáradt Dunából a belvíz levezető csatornákba egy kis friss viz bocsáttassák be. Miután a község az esetleg előre nem látható károkért elvállalta a felelősséget: a társulat a zsilipet f. hó 17-én felnyitotta. 3 napig folyt befelé a Duna, a belvízcsatornák megteltek friss Duna vizzel — és friss dunai hallal — egész A.-Nyék községéig anélkül, hogy a viz kárt tett volna s annélkül, hogy a csatornából kilépett volna a viz, nagy megnyugvására a jószágtartó gazdáknak. A decsiek látva ezt a szép eredményt 21-én szintén kérvényt nyújtottak be a decsi zsilip felnyitása végett, hogy igy a decsi és pilisi határok is egy kis friss dunai vizhez juthassanak — de már elkéstek, mert közben a Duna úgy leapadt, hogy a kíilöm- ben is magasabb fekvésű decsi zsilipen már nem lehetett vizet beereszteni: szárazon maradtak.

— A szkioptikon bemutatása. A múzeum számára megvett szkioptikont a szakértő a legnagyobb valószínűség szerint, ha tudniillik a múzeumban a javítási munkála tokkal elkészülnek —- szeptember 8-án fogja fölállítani, s az előadó bizottságnak bemutatni. Szeptember 10-én pedig meglesz az első bemutató előadás a nagyközönség számára. Wosinsky Mór muzeum igazgató tartja az első felolvasást, a mely az ember őskoráról fog szólani.

— Életunt vak. Midler János mórágyi lakos, ki már 88 éves és 12 év óta vak, f. hó 18-án lakszobája ajtaján felakasztotta magát. Tettének oka életuntság.

— Szerencsétlen esés. Dr. Póth Eadó járás orvos Bonyhádon épülő házánál f. hó 21-én egy kőmives kézi leány az állványról félrelépve, lezuhant és fején súlyosan megsérült. A sérülés nem életveszélyes.

— TŰZ. Alsónyéken f. hó 11-én egy asztag búza elégett. Berényi Jenő községi jegyző, tűzoltó parancsnok erélyes intézkedésének köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt.

— Próbasztrájk. Schleier János majosi „Windflügel“-i birtokán a cséplő munkások sztrájkba léptek aug. 18-án, de már 21-én újból megkezdték a munkát.

— A sztrájkból folyó kihágások elinté zése. Vörös László kereskedelemügyi miniszter felhivást intézett a törvényhatóságokhoz, mint másodfokú iparhatóságokhoz, hogy a munkások és munkaadók egyenetlenkedéséből, a sztrájkból folyó kihágásokat soron kivül vegyék tárgyalás alá. Ezen kihágási ügyek jogerős elintézése ugyanis részint késedelmes eljárás, részint felebbezés folytán nagyon elhúzódik, úgy hogy gyakran semmi előnye nincs, sőt hátrányos, mert olyankor érik el az érvényesítés stádiumát, midőn már az egyetértés' helyre állt.

— Szétrobbant hordó. Jelus János tolnai cz;pész mester házában a napokban egy négy hektóliteres hordót spiritusszal akartak kiégetni. Egy kissé azonban több spirituszt találtak a hordóba önteni s igy az iszonyú durranással szétrobbant. A szét repülő donga darabok több ablakot betörtek ; — ezer szerencse azonban, hogy a hordó körül foglalatoskodóknak semmi bajuk sem történt.

— Tolvaj cseléd Tóth Juli 19 éves szekszárdi szül. hajadon Schmilz Géza zom- bai kereskedőnél volt szolgálatban, a honnan

f. hó 4-én megszökött s az üzletben levő pénzes fiókból 20 koronát ellopott. A nevezettet a zombai csendőrség f. hó 22-én el • fogta és a kir. ügyészséghez bekísérte.

— Enyveskezü szerető. Rúzsa János 53 éves dunaföldvári lakos, f. év febr. óta vadházasságban él a 23 éves Csernyánszki Imréné, szül. Szántó Julival. F. hó 21-én a csendőrségnél panaszolta Rúzsa János, hogy a délelőtt folyamán a menyecske szerelmes- kedés közben 44 koronáját ellopta és visszaadni nem akarja. Ugyanakkor azt is panaszolta, hogy a tavasszal 100 koronáját már ellopta,, de akkor nagy könyörgés után 10 kor. hijával visszaadta. A csendőrség a menyecskénél házkutatást is tartott, de a pénzt fel nem találta.

— Agyonrugta a ló. Forster Ferencz gazdasági kocsis, miszlai lakost, f. hó 22-én reggel a mikor az istállóban lovait tisztogatta, az egyik ló a jászolhoz nyomta, majd mikor összeesett, megtiporta annyira, hogy másnap meghalt.

— Reményteljes fiú. Freund Ignácz Vilmos nevű fia, a kit atyja kitagadott f. hó 20-án éjjel álkulcscsal atyja udvarába s onnan a pinczébe behatolt s onnan nagyobb mennyiségű pálinkát ellopott. A csendőrség elfogásakor 7 drb. álkuk sót talált nála.

— Szerencsétlen lopás. F. hó 19 én

Tárkány pusztán Vincze Teréz kéve adogató, mikor ozsonázás végett a cséplőgépről le akart szállni, a még mozgásban levő gép dobjába lépett, a mely alsó testrészét összetörte s nehány óra múlva meghalt.

— Az arató áldomás vége. Szent István napján Sütvény pusztán a cséplő munkások részére az uradalom áldomást adott, a mikor a Fodor és Szemes testvérek összeverekedtek. Béres társaiknak azonban sikerült őket szétválasztani s a Fodor testvérek hazamentek. De a szemes testvérek másnap sem felejtették el a tegnapi összekoczczanást s mikor este a munkáról hazatértek, a Fodor testvéreket vasvillákkal és botokkal megtámadták. Fodor György látta, hogy élete veszélyben forog, Szemes Pált tehát vasvillával úgy fejbe vágta, hogy nemsokára meghalt. A következő nap pedig az életben maradt Szemes testvérek Fodor Györgyöt verték agyon. A tamásii járásbíróság a vizsgálat teljesítése végett a helyszínére kiszállt.

— Tolvaj és orgazda. Rudolf Márton szekszárdi lakos Wilczek Sándor József- pusztai bérlő szántóföldjéről 12 csomó zabot 84 korona értékben ellopott. Csakhamar túl is adott rajta, mert Máté István szintén szekszárdi lakos — bár tudta, hogy a zab lopott holmi — megvette tőle 30 koronáért, mindkettőjüket feljelentették.

— Sas helyeit fáczánt lőtt. Jakab János decsi lakos tulajdonkép kint lakik a szálláson, alig félkilóméternyire a bátaszéki urodalomhoz tartozó Dunaerdőtől. A napok-