Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-19 / 33. szám

4 1905. aug. 19. "bankett lesz tiszteletére a szekszárdi kaszinó nyári helyiségeiben, ahol nemcsak tisztviselő társai, de a szekszárdi intelligenczia, a vi­déki bírói kar is nagy számmal lesz képvi­selve. Mi is a legnagyobb örömmel üdvö- cöljixk előlépése alkalmából, de egyúttal őszintén sajnáljuk távozását. A király a tá­vozó elnök utódjául Hazslinszky Géza kúriai tanácsjegyző-járásbirót nevezte ki, ki veje Lányi Bertalan igazságügyi miniszternek. — Miniszteri kiküldöttek Szekszárdon. Báró dr. Burkóczy Sándor miniszteri taná­csos e hó 9—10-én Szekszárdon időzött. Kísé­retében volt Baumgarten Sándor műépítész j is. — A miniszteri tanácsos megvizsgálta az alapítványi uradalmi felügyelőség ügykezelé­sét s teljes elismerését fejezte ki Tomcsányi Lajos urad. felügyelőnek. Baumgartner műépítésszel megtekintette az alapítványi ura­dalom által a róm. kath. templomnak aján­dékozott ablakfestményeket is. — Adományok a Simontsits könyvtárra. Duzs Dániel őcsényi jegyző 20, dr. Leo­pold Kornél ügyvéd, a „Tolnavármegye“ felelős szerkesztője pedig 50 koronát aján­dékozott a Simontsits könyvtár czéljaira. — Uj táblai elnök. Sávéi Kálmán nagyváradi főügyészt a király a nagyváradi kir. ítélőtábla elnökévé nevezte ki. Sávéi Kálmán pár évig Szekszárdon volt kir. tör­vényszéki elnök, a honnan Pécsre neveztetett ki. Itt lett főügyész, a honnan Nagyváradra ment, a hol most a nemrég elhunyt Ritook táblai elnök helyét foglalja el. — Iskolatársak találkozója harmincz év után. Érdekes találkozó volt a hét kedd­jén Pécsett; azok találkoztak, a kik 1875-ben hagyták el a pécsi állami főreáliskolát. Ami­kor végeztek, még 40 en voltak, időközben 6 meghalt (ennyiről tudnak), de a pécsi találkozóra már csak 14-en jöttek össze, még pedig Brenner Márton, a földmivelés- ügyi minisztérium mérnöki osztályának tiszt­viselője, Bedö (Breiner) Géza mérnök Szabad­kán, Eisenhilt Károly, a honvédelmi minisz­térium tisztviselője; György Ede körjegyző Egerághon, Halka Dániel főerdész Homok- szentgyörgyön, Károlyi György gazdatiszt Tolnavármegyében, Kerner György szám- tanácsos Budapesten, Kleiszner Rezső fő­gimnáziumi tanár Budapesten ; Lovászy Gá­bor körjegyző Nagymányokon, Mát Ids Kálmán számtanácsos Szekszárdon, Riill Nándor tak. igazgató Bátaszéken, Stern Lajos bérlő Pa­tán, Tiringer Vilmos tiszttartó Lengyelen és Weigand Antal állami gazdasági tiszttartó Bácsvármegyében, Herbert Ferenoz műszaki őrnagy, GÖtz Virgil őrnagy Sopronban, cser- kuti Engel Miksa budapesti magánzó Luzern­ból, jánosi Engel Mór Bécsből, Rónay Lajos Szőllős-Györökről táviratilag mentették ki magukat. Távolmaradásuk miatt többen kisebb- nagyobb adománnyal járultak a volt iskola­társak régebben létesített segélyalapjához. Kedden reggel valamennyien ünnepi misét hallgattak a Ferenczrendiek templomában, majd a főreáliskola épületébe mentek, ahol Máthis Kálmán üdvözölte az intézetet, kinek a távollevő igazgató helyettese Szegedy Rezső dr. köszönte meg úgy az intézethez való ragaszkodást, mint azt a 350 koronát, mellyel a régebben szegénysorsu tanulók segélyezésére létesített alapítványt most föl­emelték. A volt tanárok közül Bokor Ferencz és Skoff Ferencz voltak jelen az üdvözlésnél, de a meghívónak, hogy vegyenek részt a volt iskolatársaknak a Vadember-szállóban meg­tartott összejövetelén, tekintettel előrehaladott korukra már nem felelhettek meg. A régi emlékek fölfrissitése fölemelőleg hatott az egy begy ült volt tanulótársakra. — Eljegyzések. Dr. Abay János szek­szárdi ügyvéd és törvényszéki német-szerb hites tolmács eljegyezte Mányoky Irén úr­hölgyet, Mányoky Kornél kir. bírósági vég­rehajtó leányát Szekszárdon. Guthardt Ignác, a szekszárdi Molnár cég papirkereskedésének vezetője e hó 17-én eljegyezte Heller Jolán kisasszonyt, Heller Simon döbröközi nagyvendéglős leányát. — Kitüntetett czipószek. A pécsi II-ik országos czipészkiállitáson a szekszárdi és tolnamegyei czipész mesterek közül többen nyertek kitüntetést, igy Tót József és Pesti Béla szekszárdi czipészmesterek bronzérmet, KÖZÉRDEK Fonyó Ferencz, Bitz János és Csikós Mi­hály szekszárdi, Újvári József dombóvári és Péterman János bonyhádi czipészek dicsérő oklevelet, Bóday Gusztáv, Breier Bernát és Potyondy Mihály szekszárdi mes­terek pedig elismerő oklevelet. — Kinevezés. Bencsik Kálmán dun*- vecsei járásbirósági dijnok, Bencsik Kálmán népbanki helyettes igazgató és városi szám­vevő fia Kiskőrösre Írnokká neveztetett ki. — A jegyzők fizetésemelése. Tegnap küldötték szét a jegyzők 190-1. évi fizetés­emelésére vonatkozó utalványokat. Az egész megyében 45,662 kor. 75 fillért fizetnek ki ezen a czimen, az egyes adóhivataloknál pedig a következő összegek folyósittattak. A szek­szárdi adóhivatalnál 10,811 kor. 95 fill.; a bonyhádi adóhivatalnál 3,661 kor. 10 fill.; a dunaföldvári adóhivatalnál 6,773 kor. 79 fill.; a gyönki adóhivatalnál 13,294 kor. 80 fill, és a tamásii adóhivatalnál 11,121 kor. 11 fill. — A jegyzők az 1905. évi fizetésemelést azonban csak a költségvetés letárgyalása után, tehát legjobb esetben 1906 január 1-től kezdve kaphatják kézhez. — Téves volt tehát múlt heti ama közlésünk, melyet laptársaink is átvettek, hogy a jegyzők már a folyó év október 1-től hozzájuthatnak 1905. évi illet­ményeikhez. — Házasság. Barta Imre, kolozsvári állami ipariskolai művezető tanár f. hó 12-én esküdött örök hűséget Hotter Erzsikének, Schiszler Károly szekszárdi tekintélyes ipa­ros mostoha leányának. Alsó-szalóki Krivácsy Károly, paksi ; kir. aljárásbiró folyó hó 10-én esküdött örök hűséget Dunaföldváron a barátok templomá­ban menyasszonyának, özv. Zrínyi Mihály - nénak. — Értékes lelet. Igen szép római kor­ból származó tárgyakhoz jutott a szekszárdi muzeum Nagy István dombóvári főszolgabiró | utján. Berki pusztán ugyanis rigolozás alkal­mával egy paraszt több régiséget talált s ezeknek egy részét vette meg Nagy István főbiró és a megvett tárgyakat behozta Wo- sinsky Mór muzeum igazgatónak. A tárgyak között van két szokatlan alakú ezüst fibula, három darab ezüst gyűrű, a melyek közül az egyik kövébe halak (az őskeresztények simboluma), vannak bevésve, a másik kőben pedig Ámor látható. Van továbbá a tárgyak között egy ezüst csüngő-disz, egy arany függő, egy ezüst és egy arany érem. Az arany érem Constantius császár korából való. Ä szép leletet római sirban találták, s valószinü, hogy ott római temető van Ezért a muzeum igaz­gatósága, a mint értesültünk, elhatározta, hogy legközelebb ásatási rendez Berkiben. — Munkások nópgyülese. A szekszárdi munkások holnap nagy nyilvános népgyülést tartanak a szekszárdi vásártéren, melyre a felhivó lapokat már szétosztották. A gyű­lésnek egyedüli tárgya lesz az általános vá­lasztói jog megvitatása. A gyűlésre Boda Vilmos orsz. képviselőt külön is meghívták. j — Az elkanyart temetési járulók. Feit Pálnak meghalt a felesége; a temetkezési ■ könyvet magához véve elment az egyesület pénztárosához, aki azonnal felszámolta a i járulékot és 120 koronát leolvasott Feitnak. ! | Csakhogy szerencsétlenségére ott volt, — J i véletlenül e vagy a dolgot megneszelve? — j | elhunyt feleségének apja, az ő kedves ipa ura Render János, aki a leolvasott temetési járulékot hamarosan elkapta Feitnak orra elől és elrohant a pénzzel. Feit Pál mit tehe­tett egyebet, — minthogy feljelentette szemes­szarka ipa urát. — Elvágta az ereit. Szabó Pál paksi csizmadia öngyilkossági szándékból csuklóján az ereket felmetszette, még pedig annyira, hogy bal kezefejét le kellett vágni. Most már teljesen egészséges. — A kedves éjjeli látogató. Szászi József mözsi lakos e hó 11-én éjjel arra éb­redt fel, hogy valaki beugrott a kapuja te­tején az udvarba és a lakószoba ablakát megzörgette. Szászi kiszólt a szobából, hogy az illető távozzék s éjnek idején ne zavarjon senkit. De ekkor az éjjeli vendég azt felelte vissza, hogy ő Mekl Adám, a feleségét ke­resi, hát eresszék be. Szászi kinyitotta az ajtót s ekkor Mekl neki ugrott s puszta kézzel jól arczul és fejbe verte s azután mint aki dolgát jól végezte, hirtelenjén, ahogy jött elfutott. ' — Tehenek a muzeumparkban. A sze­gény muzeumparkot, a melynek senki sem viseli gondját, nemcsak a szárazság sorvasztja, hanem a környékbeli libák és a legelőre járó tehenek is nyomorgatják. Alig múlik el nap, hogy egy-egy tehén be ne látogatna a séta­kertbe, a hol nemcsak sétál, hanem a fonnyadó bokrokat is lelegeli. Igazán kár volt ezt az „Erzsébet ligetet“ oly nagy költséggel léte­síteni, ha nincs senki, a ki jókarban tartásá­ról göndoskodnék. — Uj kőszónbánya Pécs vidékén. A szászvári kőszénbányával szomszédos és a dombóvár—bátaszéki vasútvonal mentén fekvő Kárász és Magyaregregy, baranyamegyei községek 6400 kát. hold területű határában Tichay Alfréd dr. pécsi lakos egy 5 km. hosszkiterjedésü széntelepülésnek és abban több 50—280 cm. vastagságú széntelepnek jelenlétét konstatálta. E nagy szénkincs ki­aknázására részvénytársaság alakul, a mely az évi termelést arra az időre, a mikor az épülő baja-bátaszéki hid e szénmedencze ter­mékei részére a nagy alföldet megnyitja, 800.000 métermázsára szándékozik emelni. — Szocialista gyűlés Tolnán. Vasárnap Tolnán a szociálisták népgyülést tartottak, melyen az általános képviselőválasztói jogot és a titkos szavazást tárgyalták. A szónok Bauer Imre volt, a ki bőségesen fejtegette, hogy az általános választói jogosultság az első kérdés, — az önálló vámterület és ka­tonai vezénylet csak másodrendű kérdések, — igen valószinü, hogy a belügyminiszter O Felsége jóváhagyásával nyilatkozott ezen kivánság mellett s (* Felsége hajlandó meg­adni. A szónokot mintegy 800—1000 főre tehető vasárnapi közönség hallgatta, kik közt számba vehető szociálista mintegy 100—150 kőműves és ács volt; a többi közönség — eltekintve a csupán kiváncsisághól megjelent úri közönségtől, — asszonyok és gyermekek­ből állott, kik azután nagy segítségül voltak a koaliczió és különösen a néppárt elleni kifakadások hangos ismétlésére. A józan gondolkozásu földm Ívelő gazda osztály a gyűlésen részt nem vett. — A hatóság ré­széről Bajó Pál központi járási főszolgabiró jelent meg, de mert a gyűlés elég sima le­folyású volt, okot nem talált a beavatkozásra. — Veszedelmes fenyegetés. Pál József János agárdi lakos e hó 8 án este 9 órakor egy lankaszter vadászfegyverrel a vállán be­állított vejéhez, Tuller Pálhoz s ott azt kér­dezte, hogy ott van-e az ő felesége; ha ott van, jöjjön azonnal haza, mert különben lelövi. Tuller azt mondta erre ipának, hogy tegye le a fegyvert, mert máskülönben nem ereszti be a szobába; mire Túliért is megfenyegette azzal, hogy őt is lelövi, ha közelébb merészel lépni hozzá s a fegyvert meg is töltötte. A tanuk azt vallják, hogy a töltést később kivette a fegyverből, de Pál József tagadja, hogy megtöltötte volna a fegyvert, sőt nem is fenyegetett, esze ágában sem volt, csak a szőlőből hozta haza a puskát. Mivel nem volt fegyver-engedélye, a csendőrség a fegyvert elkoboszta, őt pedig ezenkívül vesze­delmes fenyegetésért is feljelentette. — Gabonaégés. Folyó hó 11 én délután 4 óra tájban, az alsónyéki határban, közel a bátaszéki vasúti állomáshoz, körülbelül 7—800 kereszt gabona égett el. Yalósziniileg a kazán tüze gyújtotta fel, mert még nem is dolgoz­tak, csak éppen készülődtek hozzá. A gabona alsónyéki és bátaszéki gazdáké volt. A cséplő­gépet megmentették, de a kazán egészen elpusztult. — Orosz katonaszökevény Dunafóld- váron. F. hó 9-én éjjel fél 12 órakor Duna­földváron, a községi rendőrség portyázása közben egy kiéhezett, magas termetű, bajusz- talan egyénre akadt, ki a Dunaparton kóbo­rolva egyes községi lakosoknak jelek által igyekezett megmagyarázni, hogy ételre van szüksége s hogy 5—6 hónappal ezelőtt Orosz­országból szökött meg, miután 2 évi tényle­ges katonai szolgálata után újból behivták katonának, hogy a japán-orosz háborúban résztvegy'en, A községi rendőrség az isme­retlen fiatalembert, a ki jómódú iparososztály­belinek látszik, a rendőrszobába előállította,

Next

/
Oldalképek
Tartalom