Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-12 / 32. szám

KÖZÉRDEK 7 1905. aug. 12. felvirágzását bizton elősegíthetnék hazánknak, hirét messze ismernék s a magyar fürdők vetekednének a külföldiekkel is. De nem úgy, mint k. doktor nr teszi, hogy a távol­ban is a külföld dicséretét zengi. Hogy jöjje­nek akkor ide külföldiek, mikor a mézzel- mázzal telt levél az itthoniakat is külföldre csalja ? ! Ez volna a válaszom kedves levelére. Hiszem, hogy nem veszi azt rossz néven, mit igaz tisztelő hive levele olvasásakor el­gondolt, s bátor volt ez újság hasábjain is megörökiteni. Adja Isten, hogy magyarországi fürdőink fel virágozzanak s ne csak a hazai, de a külföldi vendégek is oly dicsérőleg beszéljenek róluk, mint édes doktor ur st. radegundi levelében a — külföldiről! Adja Isten, hogy k. doktor urat h; zajövetelekor viruló egészségben köszönthessem, hogy messze külföldön szerzett tapasztalatait hazánk javára sok éveken keresztül gyümölcsüzöleg for­díthassa. Dunaföldvár, 1905 augusztus 6. Vastagh Ferencz. SEREIK. — Tisztviselők szabadsága. Totth Ödön vármegyei tiszti ügyész szabadságra ment, szabadság idejét Balatonföldváron tölti. Podhoránszky Géza műszaki tanácsos szintén 4 hétig lesz szabadságon s ő is Balatonföldváron nyaral. — A szekszárd belvárosi templom újabb festeH ablakai. A szekszárd-belvárosi róm. katli. templom szentélyében elhelyezték azt a remekművű két festett ablakot, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szek­szárdi tanulmányi alap mint kegyur nevében ajándékozott. Az oltártól jobbra levő (a szembe nézőnek balkéz felől esik) ablak festése azt a jelenetet ábrázolja, midőn Szent István, fiával Szent Imre herczeggel meg­látogatta a pannonhalmi apátságot. Imre her- czeg már a kapu előtti lépcsőzeten felhaladt s a fogadásra megjelent benczés szerzetesek közül egyedül a kegyes szent életű Mór szer­zetest később pécsi püspököt kitünteti azzal, hogy hármas üdvözlő csókot vált vele; atyja pedig mögötte a lépcső első fokára lép jobb felől, bal felől pedig félig térdelőn egy ben­czés szerzetes egyik kezében kenyeret, másik kezében sót, a hódolat jeleit nyújtja fel, mellette pedig a lépcsőzeten egy másik szer­zetes a nyélen hordozható keresztet tartja. Imre herczeg világos-kék alsó ruhában felette rózsaszínű ujjatlan köntösbe van öl­tözve, fején herczegi koronával, — Szent István világos-zöld öltözetben van, jobbjával egyenes kardra támaszkodik, Mór apát pedig Imre herczegénél valamivel sötétebb kék szinti papiöltözetben van ; mind a három főalak fejét kerek dicsfény övezi. A mellék szer zetes alakokon hamuszin fekete szerzetesi öltöny van. Az ablak magyarázó felirata ez : Szent Imre herczeg találkozik Szent Mór benczés később pécsi püspökkel. A másik ablak festménye azt a jelenetet ábrázolja, midőn Szent István átadja a pécsi püspök­ség alapitó oklevelét Bonipertus püspöknek. Szent István trónszéke előtt áll világos-zöld öltönyben, — vállán világos violaszinü szövet­tel bélelt biborpalásttal, fején a pápa által ajándékozott koronával, — balkezével az azon korbeli hosszú egyenes kardra támasz­kodik, — jobb kezével pedig átnyújtja a pecsétes oklevelet az előtte a trónlépcsőzet jobb felőli sarkánál mélyen meghajoló Boni­part püspöknek, ki kék papiruhába van öltözve. A trónszék jobbján egy magyar ala­kot látunk kezében a kettős kereszttel, —- balfelől pedig Gellért Csanádi püspök teljes főpapi díszben a pásztorbotot tartva áll; alább mellette egy pánczélos vitéz látható, míg a trónlépcsőzet balfelőli sarkánál egy szerzetes áll. A két ablakot Tnrij Gyula festőművész és Valter Gedeon üvegfestő készítették. Az alakok korhű öltözete, az öltözetek finom összhangzó szinei, valamint az arczok és testállások s az alakok csopor­tosítása egyenként és összevéve művésziek és gyönyörűek. Mindehhez még az is hozzá­járul, hogy a fesmények történelmi vonat­kozásunk, mert Mór apát rendházából tele­pültek Baranyába és Tolnába a benczés szerzetesek s midőn Mór pécsi püspök lett, az ő püspöksége alatt 1064-ban alapította I. Béla a szekszárdi apátságot. Ez a két remek ablak méltó dísze a szentélynek. Még egy harmadik igen szép festésű ablak is érkezett, melyet báró Schell József és neje gróf Sigray Klára festettek — ez Szent Klárát ábrázolja, amint a zárdát ostromló szaraczé- nokat a monstrancziának felmutatásával tar­tóztatja vissza. Most még csak a karzat nagy ablaka van hátra, melynek költségeit egy szekszárdi hitbuzgó hivő fogja fedezni. — Eljegyzések. IQ. Bartók J. László , sióagárdi róm. kath. tanító f. hó 5-én jegyet | váltott Benkő Erzsiké kisasszony sióagárdi menházvezetőnővel. Bánijai József tolnai kereskedő el­jegyezte Herman Fánika kisasszonyt Miskéről. Kökényesi Józsát, Kökényesi József vármegyei Írnok leányát f. hó 6-án eljegyezte j Lévay Nándor zombori tanitó. — Holdfogyatkozás. E hó 15-én rész­leges holdfogyatkozás lesz, a mi nálunk is j látható annak, a kinek kedve tartja igen korán fölkelni. A fogyatkozás ugyanis reggeli 3 óra 55 perczkor kezdődik, a sötétülés kö­zepe 4 óra 57 perczkor, a fogyatkozás vége pedig 5 óra 59 perczkor lesz. Augusztus 30-án teljes napfogyatkozást jelez a kalen­j dárium. A fogyatkozás kezdete d. e. 11 óra 54 perczkor, a teljes fogyatkozás kezdete 12 óra 57 perczkor, s a fogyatkozás vége 4 óra 54 perczkor lesz. — Halálozások. Herman Mihály a cisztercita rend tulajdonát képező kelemen- { halmi (Fehér megyei) pusztán alkalmazva volt érdemdús gazdasági intéző f. évi augusz- i tus hó 4-ik napján hosszas szenvedés után 64 éves korában elhalálozott. Hült teteme j f. hó 6-ik napján esti 6 órakor nagy közön­ség részvéte mellett lett az előszállási temetőbe örök nyugalomra elhelyezve. — Alig indult meg a halottas menet az előszállási temetőbe, a midőn oly óriás vihar keletkezett, hogy nagy erőmegfeszitéssel lehetett csak a kopor­sót a halottas kocsin a nagy szélroham le- sodrásától megvédeni. A villám ugyanekkor egy 900 csomót magában foglaló asztagba bevágott és azt teljesen elhamvasztotta. A tűz messze Tolnavármegye határába is be­világított. Szakszón Gyula dunaföldvári lakos köz- és váltó ügyvéd Dunaföldváron f. hó 7-én elhunyt. — Kinevezés Fink Kálmán pénzügy­igazgató Moliay Sándor szekszárdi adóhi­vatali dijtalau gyakornokot a dunaföldvári adóhivatalhoz dijas gyakornoknak, Nyári Andor székesfehérvári lakost szekszárdi adó­hivatalhoz díjtalan gyakornokká, a szekszárdi adóhivatalhoz Hangonyi Lajost a számve­vőséghez Prázsmári Bélát hivatal szolgának nevezte ki és Márkis Elek adóhivatali szol­gát Szekszárdról Dunaföldvárra helyezte át. Selcz József kir. törvényszéki elnök Lan- rencsils Gyula tamásii járásbirósági dijnokot Szekszárdiba helyezte át és helyébe Resch Sándor paksi lakost nevezte ki, Simon Géza és Prantner József szekszárdi lakosokat betétszerkesztési ideiglenes dijnokoknak al­kalmazta. — Hegyközség alakulás. A jobbremetei szőlőbirtokosok Molnár József vármegyei mezőgazdasági előadó és gazdasági egyleti titkár és Végess János árvaszéki jegyző buzgólkodására a hegyközség megalakítását határozták el. A hegyközség megalakulását az érdekelt birtokosok Bajó Pál főszolgabiró elnöklete alatt a városház tanácstermében e hó 8-án tartott közgyűlésen fogadták el. — Ellenőrzési szemlék. A folyó évi katonai ellenőrzési szemléket Tolnavármegye területén a következő napokon tartják meg: Tamásiban 1905. október 9—14-ig, Dombó- várott 19 >5. október 16—20-ig, Bonyhádon 1905. október 23—28-ig, Szekszárdon 1905. október 30 és 3l-én november 2, 3, 4, 6 és 7-én. Az utóellenőrzési szemlét Kaposvárott november 21-én tartják meg. — Megőrült. A lipótmezei tébolyda lakói egy szép szomorú társsal szaporodtak meg. A múlt években szekszárdon agylágyu­j lásbán elhunyt Molnár János fögimnáziumi j tanár fiatal özvegye Szabó Gizella gyönge , szervezetét és idegeit megzavarta az élet csapása és küzdelme ugyannyira, hogy abba i a szomorú házba kellett szállítani. Megjött a jegyzők fizetése. Tegnap érkezett le Tolnavármegyéhez ! a jegyzők fizetésének rendezésére vonatkozó határozat. A várva várt sürgős ügyet ma küldi át a vármegye a pénzügyigazgatóság I mellé rendelt számvevőséghez, ahol azonnal elkészítik az utalvány rendeletet, úgy hogy e hó 20-dika után már fizetheti az állam- | pénztár a kiérdemelt fizetés többletet; ok- j tóber hó 1-től pedig minden jegyző már | az állampénztárnál kapja fizetését. Ügy tud­juk, hogy a központi (a szekszárdi) adóhiva­talnál tervezték eleinte az összes fizetések folyósítását, de a szakemberek, mint a vár­megyei tisztviselők fizetését, decentrálizálni akaiják a vidéki adóhivataloknál. Lapunkban és később a hivatalos lapban közzétett fizetés megállapításban a következő és egyeseket érintő módosításokat tette a minister : Wiert István 280 kor., Vagner József 100 kor., Gungl József 200 kor., Blochinger Endre 200 kor., Győrffy Zoltán 53 kor. 30 fill., Arany János 400 kor. emelésben részesült; ellenben Ugrosdy Aladár 31 kor. 66 fill., Tury Sándor 58 kor. 34 fill., Sorok Dezső 125 kor., Nagy József 66 kor. 67 fill., Hölczl Antal, Kitter Béla és Bencze Miklós 100—100 kor., Ludvig József, Lestyán De­zső, Albrechtovits Imre 160—160 kor., Linde Gyula 201 kor. 67 fii., Győré Pál 79 kor. 80 fill, leszállításban részesült. Szepesi Kálmán, Bocsor István, Illés Gyula és Csukly Béla felebbezésükkel elutasittattak, Hőgyész és Szálka község kérelme nem teljesittetett. — A vihartépett Balogh-fa. A vasárnapi zivatar a régi kurucz idők kegyeletben tar­tott emlékét meglépte. Ajánljuk a teljes le­döntés előtt eme emlékfát a vármegye inté­zői figyelmébe. A nemes lelkű, korán el­hunyt br. Augusz alapítványából meg kellene védeni valami módon Béri Balogh Ádám fáját a kegyeletet nem ismerő viharok sze­szélyétől. — Jutalom faiskola kezelésért. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Gőbölös József faddi róm. kath. tanítót faiskola kezelésért 400 koronával jutalmazta meg. — Vásárok. A kalocsai állat vásárt folyó hó 13 án, a kirakodó vásárt 14-én, a regölyi országos kirakodó és állatvásárt folyó hó 14-én, a dunaföldvári állatvásárt folyó hó 21-én, a kirakodó vásárt 22-én tartják meg. — Népmozgalmi statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatalnak a fontosabb népmozgalmi adatokat tartalmazó junius havi kimutatásából közöljük a Szekszárd községre vonatkozó következő adatokat. Elve született 26, elhalt 31 egyén; ebből 13 vidéki és 18 helybeli. A szaporodás tehát 8. A meghaltak között 7 éven aluli 7, hét éven felüli 24. Gyógykezelésben részesült a 7 éven aluli mind, a 7 éven felüliekből 22. A halál oka: gümőkór 5, gyermekágyi láz 1, veleszületett gyengeség 2, szervi szívbaj 2, tüdőgyuladás 1, rosszindulatú álképlet 1, egyéb természe­tes halálok 17, baleset 1, öngyilkosság 1 esetben. — Megzavart tűzoltó mulatság. A va­sárnapi zivatar a mely sok gazdának örö­mére egy kis esőt hozott, tűzoltóink mulat­ságát megzavarta s igy a rendezőség elha­tározta, hogy a mulatságot f. hó 20-án tartja meg igen érdekes programmal. — Tűz Ózsákon. Ózsákon Leopold Sándor bérletén f. bó 11-én délelőtt eddig ismeretlen okból tűz ütött ki és egy nagy sertésólat és a kanász lakot elhamvasztotta. A nagy szárazság következtében könnyen gyúlékony nádfödeles gazdasági épületeket csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel tudták a szekszárdi és őcsényi derék tűzoltóink meg­menteni. — Tüzek. Dunaföldváron f. hó 4-én Horváth István telkén tűz ütött ki, mely az udvaron levő szénaboglya meggyuladása foly­tán gyermekek gyufával való játéka követ­keztében támadt. A tüzet idejekorán elnyom­ták s a szénaboglya elégésén kívül nagyobb kár nem történt. — Folyó hó 7-ik és 8-ika

Next

/
Oldalképek
Tartalom