Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-05 / 31. szám
1905. aug. 5. KÖZÉRDEK 5 ujonczok előállítására, sorozására, a póttartalékosok behívására vonatkozó rendeleteket se foganatosítsák s a katonai szolgálatra önként jelentkező besorozásánál minden közreműködést megtagadjanak, IV. utasítja az alispánt, esetleg helyettesét, hogy a junius 21-iki képviselőházi határozattal ellentétes kormányrendeleteket a törv. hat. bizottság elé terjessze, V. a tisztviselőknek elégtételt s kártalanítást igét-, VI. az egyöntetű végrehajtás s a tisztviselők támogatása czéljából 20 tagú bizottság kiküldését javasolja, a mely bizottság felhívására az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni köteles. VII. a vármegye az 1905 jun. 21-ik képviselőházi határozatot jegyzőkönyvébe iktatja, a képviselőházat és főrendiházat bizalmatlansági nyilatkozatáért üdvözli s tőle várja a megtorló intézkedéseket. E javaslattal szemben értesülésünk szerint lesz ellenjavaslat is, mert kivált az önkéntes adófizetés visszautasitása kérdésében nem egyeznek a bizottsági tagok néze tei. A közgyűlés főbb pontozatai még : A kereskedelemügyi miniszternek a törvényhatósági 1905—906. évi közúti költségvetés, a törvényhatósági úthálózat megállapitás és az útépítési kölcsön felvétele tárgyi,ban kiadott rendeleté, valamint a közúti és p. U. szakosztálynak erre vonatkozó előterjesztései. A földmivelésügyi miniszter rendeleté, a Sió csatorna hajózhatóvá tétele és az öntözés kérdésében. A bizottsági előterjesztések közül: A pénzügyi szakosztálynak az utmesterek és utkaparók fizetés emelése, s a tisztviselői nyugdij választmánynak több nyugdijazás iránti előterjesztése. A körlevelek közül: Zemplén, Arad, Abauj-Torna, fizilágy, Borsód, Pest Pilis Solt Kis Kun, Somogy, Hont, Heves vármegyének a szőnyegen forgó politikai kérdésben küldött körlevelei. Zombor sz. kir. vái'os körlevele a József főherczeg nek emelendő szobor ügyében, Nógrád megye körlevele II. Rákóczi Ferencz fejedelem s az 1705 iki országgyűlés kétszázéves évfordulója megünneplése tárgyában. Pest- Pilis-Solt Kiskun vármegye körlevele az 1902. évi III. t -ez. hatályon kívül helyezése és a volt vármegyei számvevőségek és pénztárak visszaállítása tárgyában. Udvarhely vármegye körlevele állati hullaégető keinenczék felállítása tárgyában. Torda-Aranyos vármegye körlevele a m. kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőságek szétválasztása tárgyában. Szatmár vármegye körlevele a házosztály adómentességnek a vidéki városokban 20 évre leendő kiterjesztése tárgyában hozott határozatának támogatása iránt. Arad szab. kir. város körlevele a katonai ellenőrzési szemléknek október hóról november hóra való áthelyezése, az utószemléknek pedig a rendes szemlék helyén leendő megtartása tárgyában a honvédelmi miniszterhez intézett feliratának támogatása iránt. A Nagybecskerek városi és Turontál vármegyei nők kérelme Kiss Ernő 1848-iki honvédtábornok felállítandó szobrára való adakozás iránt. Az országos közegészségi egyesület kérelme a vasárnapi munkaszünetnek a korcsmákra való kiterjesztése iránt a belügyi-, kereskedelemügyi- és pénzügyminiszter urakhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. Alispáni jelentések: A ta- másii és paksi főszolgabíró hivatali helyiségeinek kibővítése, illetve ez utóbbi lakbér illetményének felemelése tárgyában. A Tolnamegyei vagyontalan tüdőbetegek szanatóriuma javára gyűjtött összegekből vármegyei alap létesítése tárgyában. A lóavató bizottságok elnökeinek megválasztása tárgyában. Az egyes vármegyei alapok kész- pénzkészletének 4 százalékos magyar koronajáradék kötvényekbe leendő befektetése és gyámpénztári pénzkészletek elhelyezése tárgyában. A szekszárd—keselvüsi törvény- hatósági közút kezdő szakaszának kiskoczka kőburkolattal való ellátása tárgyában kötött szerződés jóváhagyása iránt. A köígyülés többi tárgyai: Árvaszéki előterjesztések. Tiszti ügyészi vélemények és időközben beérkezett tárgyak. A vármegyei közigazgatási bizottság augusztus havi ülését e hó 14-én tartja. A vármegyei közúti bizottsáír ülése. j Lapunk múlt számában már említettük, hogy a vármegye utibizottsága a kiépítendő közutak újabb tervezetének elkészítésére múlt j hó 26-án ülést tartott. Ezen ülésen csupán ; az uj úthálózatot állapították meg s ha az | erre vonatkozó törvényhatósági határozatot a I miniszter jóváhagyja, — csak akkor lesz szó arról, hogy az 1906—1909. években melyik utat milyen sorrendben építsék ki. Az úthálózatra vonatkozólag a bizottság javaslata a következő : 1. A bonyhád-varasd kovácsi teveli viczinális ut a törvényhatósági utak közé ne vétessék fel. 2. A hőgyész —kalaznó—varsádi viczi- nális ut szintén nem vétetik fel; ellenben a hőgyész —gyönki, mely a csicsói elágazástól Gjétikig vezettetik, bent marad a hálózatban. 3. A szekszárd—harcz—kölesei—borjául— bikácsi közút nagy dörög—bikácsi szideasza az úthálózatban bentmarad. Kimarad ellenben az előbbi közúton a sárszent- lőrincz—simontornyai szakasz, az uóbbin a szekszárd—nagy dorogi szakasz 4. A tamási—pinczehelyi és tam ási— dombóvári közutak nag jkónyi—kocsolai szakaszai kihagyattak. 5. A Bölcske községet az állami úttal összekötő közűt megmarad. 6. A szekszárd—agárdi ut az úthálózatba felvétetett. 7. A szekszárd—őcsi’ny—decs—pilis- pilisberek—vórdombi ut a vasúti elágazásokkal együtt felvétetik a hálózatba. 8. A szakos—kocsoiai ut a hálózatba felvétetik — (a lápafő— szakcsi ut nem.) 9. Az ozora—pinczehelyi ut felvétetik. 10. A medina—hidjaapáti ut felvétetik — (külesd—medinai nem.) 11. A dana földi) ár—her czegfalvai útszakasz felvétetett (uj felvétel.) 12. A madocsa—dunaköndődi ut felvétetik, — de a danakörnlöd—bölcske—danaföldvári ut nem. 13. A györköny—nagydorogi ut fel- j vétetik. 14. A dombori—fadd—gerjeni ut felvétetik. Végül javasolja a bizottság a közgyűlésnek, hogy az illető községek hozzájárulásra szól litassanak fel. A vármegyei állandó választmány pénzügyi szakosztályának múlt hó 27-én tartott ülésén Kovács S. Endre elnöklésével jelen voltak: Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Tóth Ödön főügyész, Pod- horánszky Géza műszaki tanácsos, Kurcz Vilmos árv. elnök, Máthis Kálmán szám- tanácsos, Or/fg Lajos és Szévald Oszkár előadó. 1. A kereskedelemügyi miniszternek a közúti építésekre szükséges kiadások államsegéllyel fedezése tárgyában kiadott rendeleté a szakosztály augusztus 7-iki ülésére halasztatott. 2. Az 1905-9. években építendő közutak költségeire aminiszterrendeletealapján 717.000 kor. kölcsön felvételét a közgyűlésnek javasolják. 3. A vármegyei utmesterek részére az 1906-ik évtől nyugdijba be nem számítható 100—100 kor. pótlék és az eddigi 160 kor. lakoér helyett 250 kor. javasoltatik; akik pedig az utmesteri vizsgát eredményesen végzik, azoknak 1400 kor törzsfizetést és 2 Ízben 100—100 kor. ötödéves korpótlékot javasol a bizottság. Ellátási pótlékot nappalra 2 kor., egész napra 4 koronát. Az utiátalányra nézve javasolja a bizottság, hogy az eddigi módon adassék ki, de az elszigetelt kiépített utakat csak két hetenként, a többi kiépitetteket hetenként, a kiépítetleneket havonként tartoznak bejárni. Az utiátalány kiszámításánál a megtett ut hossza — tehát a nem törvényhatósági ut is beszámittatik. 4. Az utkaparók összes számának Ví része 1906-évtől havonta 36 kor., a többi 32 koronát kap havonként. A magasabb í osztályba sorozás a szolgálati idő és kifogástalan szolgálattól függ. községi ügyek. Községház felavatási ünnepély. Dunafoldvár újonnan épült községházának felavató ünnepélye 1905 julius 29-ik napján volt. A szép ünnepély díszközgyűléssel kezdődött, melyen Csigi István községi biró elnökölt, az ünnepi beszédet pedig Rátkay László országgyűlési képviselő mondotta. A disz- gyülést a Stefánia-fogadó fényesen kivilágított kerti helyiségében társasvacsora követte, melyen 300 személy vett részt. Jelen voltak a községek képviselői, és a járási intelligenczia számos tagja s helybeli lakosok igen sokan. A társas vacsorán felköszöntőt mondtak : Niefergall Nándor községi főjegyző a megjelent vendégekre, Ilassovszky Julián, Niertit Bél i, Bodor György, Németh József kiüti, Rólh Zsigmond, dr. Rátkay László, Straasz Zsigmond dr., Kovács Sebestyén Endre, Földős Géza, Biró Imre, Csefkó Ferencz és Pulai/ István a községre, elöljárói- és képviselőire, a haza- és királyra A mulatság a reggeli órákban ért véget. Üdvözlő táviratot | küldtek: gróf Széchenyi Sándor vármegyei j főispán, Szévald Mór tamási és Szentiványi ' Miklós völgység! járási főszolgabirák,dr. Lévay Dezső Radegun.lból, Steiner Fülöp Karlsbad ból, Janosits Károly szekszárdi és Linka Káioly faddi jegyzők. A sikerült mulatság a reggeli órákban ért véget. A simontornyai uj községház felavatása. A simontornyai uj községház felavatása, amint már jeleztük, f. hó 20-án délelőtt 11 órakor lesz; a tartandó felavató ünnepélyre, valamint d. u. 1 órakor a nagyvendéglőben rendezendő társasebédre és az 5 órakor kezdődő tánczmulatságra díszes meghívót bocsátottak ki. Nagyszokoly község kérvénye. Nagy- szokoly község kérvényt nyújtott be Tolnavármegye törvényhatósági bizottságához, hogy a Felsőireghtől Nagyszokolyon át a fürgedi vasúti állomásig vezető utat vegye fel a törvényhatósági úthálózatba. A község több nyomós érv között felhozza, hogy 267 igás és 449 kézi napszámmal 24 kilometer, nagyobb részben viczinális utat tart fenn s e mellett 3108 korona útadót fizet. Junkucz István biró és ifjú Lágler Sándor jegyző körlevélíleg kérte ki a bizottsági tagok pártfogását s Felsőireg nevében Zrínyi István biró és ifjú Arany Károly jegyző, Szemcséd község nevében pedig Soos István h. biró és Csornai János jegyző nyilatkozatban jelentik ki a kérelemhez való hozzájárulásukat. Fürdői levél. St. Radegund, 1905 augusztus. Egy kis hazaárulással kell kezdenem. Istenem, hisz manapság, ha az ember nem hord piros-fehér-zöld kokárdát, vagy ha pecsenyéje mellé nem nemzeti szinti „garnirung“-ot | eszik, oly hamar keveredik a hazaárulás gya- j nujába, plane ha nyári szünidejét külföldi kóborlással tölti el. De csak a Demagógia \ előtt. Mert az Igazság szemüvegén át nézve egészen másként tűnik fel a dolog. Igenis menjen a magyar a müveit külföldre, tágítsa ott ismeret- és látókörét, gyűjtsön ott sok üdvös impressziót s hasznosítsa azután tapasztalatait itthon. Ez az igazi hazafiság. Mert hogy még mennyire bátra vagyunk kultúra és szorosan vett művészet dolgában a müveit külfölddel szemben, csak akkor tűnik fel igazán a maga rideg valóságában, ha az ember külföldön kóborol. De állapodjunk meg a mindig zölden viruló Stájerországnál, ahol a fekete rigók és fülemilék az ember lábai elé repülnek a zsemlye-morzsáért, melyet aztán édes dallal hálálnak meg. Itt minden erdőzug, minden bokor egy-egy temploma az isteni természetnek. Első állomásom St. Radegund volt, Gráz-tói 2 mérföldnyire, az 1446 m. magas Schöckel hegység egyik plateauján elterülő falucska. Az Alpesek délkeleti lán- czolatába kapaszkodó e helységnek fő nevezetessége európai hirü vizgyógyintézete, melyet a hatvanas években dr. Novy Gusztáv
