Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-15 / 28. szám
KÖZÉRDEK 1905. julius 15. 8 elnökök is. A tüdővész fertőzése az esetek igen nagy számában a gyermekkorban való fertőzésre vezethető vissza. A leghatalmasabb fegyver a felvilágosítás, amellyel a népiskola a gümőkór, a tüdővész ellen síkra szállhat, ezért fordulok az iskolaszéki-, gondnoksági elnök- és a tanitó urakhoz, szíveskedjenek a tüdővész káros hatásáról és annak védekezéséről a népet és a tanuló ifjúságot felvilágosítani. Szoktassák a tanítók a gyermekeket arra, hogy zsebkendőt hozzanak magukkal, az iskolában a köpőcsészébe köpjenek és ne szanaszét a földre. Továbbá intézkedjenek aziránt, hogy az iskolai tantermek mindennap szellőztetve, kiseperve, leporolva és éven- kint kétszer alaposan kimeszelve legyenek. A padlókat pormentesitő anyaggal vonassák be. A seprést, a poroltatást a tanulókkal végeztetni nem szabad, mert ezeknek gyenge tüdeje azt könnyen megszenvedi. Felkérem a tanitó urakat, hogy ezen ügyben a népnél és az iskolában tett eljárásukról és annak eredményéről hozzám 1906. május 1-ig kimerítő jelentést tegyenek. Szekszárd, 1905. jul. 9. — Tihanyi Domokos, kir. tan- felügyelő. Helyreigazítás. Lapunk múlt heti számában a szekszárdi áll. főgimnázium értesítőjét ismertető közleményünkre vonatkozólag felszólalást kaptunk, mely tiltakozik a „túlságos“ szigorúság elíen. Tiltakozik továbbá ama kifejezés ellen, mely azt mondja: . . . „ha az iskolában agyonsanyargatják gyermekeinket, legalább adjanak módot arra is, hogy a fáradalmakat kiheverhessék.“ Kár a szekszárdi gimnáziumnak egyedül magára venni ezt az általános kifejezést, a mely minden intézetre egyformán ráillik, a minthogy a mai iskolai rendszer mellett csakugyan agyon- nyomorgatják mindenütt gyermekeinket. Ezt különben a középiskolák maguk tudhatják legjobban. MULATSÁGOK. A hőgyészi „Polgári Kaszinó“ 1905. évi julius hó 16-án, vasárnap, gróf Apponyi Géza „Nyúlás“ nevű erdejében saját könyvtára javára zárkörü tánczestélyt rendez. Belépés személyenként két korona, családjegy (három személyre) öt korona. Kezdete délután 5 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a „Polgári Kaszinó“ összes helyiségében fog megtartatni. Műkedvelői előadás Tolnán. A tolnai iparos ifjúság f. évi julius hó 9 én Tolnán a „Japánhoz“ czimzett vendéglő kerthelyiségében, műkedvelői előadással egybekötött sikerült nyári mulatságot rendezett. Színre hozták: Joáchim Ágoston „Egy szerencsétlen flótás“ czimü 2 felv. vígjátékot. A darab meséje és élénk menete folytonos derültségben tartotta a közönséget. Azonban egy nagy hibája van a darabnak és pedig az, hogy az összes szerepeket férfiak játszák. Különös elismerés illeti ezúttal Hideg János és Czerna Rezsőt; mindkettő jó ismerőse már a tolnai közönségnek ; e két fiatal ember fáradozásának köszönhető az est sikere. Hideg János a czimszerepet játszta, ügyes jellemzéssel; Czerna Rezső pedig Somkőy nyug. kapitány szerepét a tőle megszokott élénk előadással adta elő. Máixner Ferencz ügyes mókáival keltett sok derültséget. A többi szereplők valamennyien iparkodtak játékukkal az est sikerét előmozdítani. GAZDASÁG. Jelentés a vármegye mezőgazdasági állapotáról. Mezőgazdasági állapotainkról sajnos, oly kedvezően nem nyilatkozhatom, mint legutóbbi jelentésemben. Ugyanis junius hó második felében beállott viharos esőzés a gabonákat általában, de különösen az őszi búzát lefek tette, ezáltal nemcsak az aratási munkálatot nehezitette meg, hanem a tökéletes szemfejlődésre is káros hatással volt, úgy hogy junius hó végén beállott rekkenő hőség, hirtelen megérlelte a gabonákat, a megdőlt gabonákban kényszer érést okozott. Alább közölt termés számadatok megközelítik a várható eredményt, annyit azonban biztosan jelenthetek, hogy a szemtermés jó közép, a szalmatermés igen jó. Az előfordult nagy záporok felhőszakadás és jégesők sok helyen tetemes kárt okoztak, igy Kisdorog és Tabód községek határában a jégeső a terményekben 50—60°/o kárt okozott. A felduzzadt patakok kiöntésükkel főleg a lekaszált s renden levő szénában okoztak tetemes kárt. A renden levő zabos bükkönyt a záporok feliszapolták és nagy részben kilúgozták. Az őszi búza érése mint már jeleztem rendkívül rohamos volt, ez a rozsdás és dőlt vetésekben a szem kifejlődését hibássá tette, mégis csekély kivételektől eltekintve kát. holdanként 9 mm. szemtermés várható. A rozs érése kedvezően indult a magtermés megfog felelni a hozzá fűzött reményeknek s átlagban 8 mm szemtermés várható. A tavaszi árpa érésére hatott legkedvezőtlenebbül a beállott hőség, ezen gabona Ígér leggyengébb termést, kát. holdanként 6 mm. A zab vetések általában kielégítők, félő, hogy a hőség idejénél előbb rosta alá jutattja természetesen a minőség rovására. Holdankint 8 mm. szemtermés várható. A kapásnövényekre a gyakori eső jó- batással volt, kielégítően és jól gyarapodnak. A szőlő virágzása nem kedvező időjárásban folyván le, a peronospora hirtelen fellépése folytán a kilátások nem kielégitők. A dohány túlnyomó részben jól fejlődik, töltögetése és kapálása folyik. Junius hó utolsó hetében vette kezdetét az aratás, mindjárt az első napokban, sőt még a zabos bükköny munkálatok végzésénél lelketlen izgatás következtében a vármegye tamási és dombóvári járásaiban általánosan, a simontornyai és dunaföldvári járás egyes helyein az aratók — a szerződésben kikötött részért — megtagadták a munkálatok j teljesítését. Fel volt izgatvaa vármegye nyugati részén alkalmazott munkások tömege, nem használt szép szó, sem békéltető jóindulatú egyezség, a munkások oly engedményeket követeltek a munkaadókkal szemben, melyek egyáltalán nem voltak teljesíthetők. Ez okból a közigazgatási hatóságok kénytelenek voltak fegyveres erő igénybevételével érvényt szerezni, az 1898. II. t.-cz. rendelkezéseinek ; a járási tisztviselőknek a fegyveres erő tapintatos felhasználásával, továbbá a munkaadók méltányos engedékenysége folytán sikerült az aratókat munkába állítani, sajnos azonban, hogy a tamási járásban ahonnét a mozgalom kiindult véres összeütközés nem volt elkerülhető. Igaz ugyan, hogy ma már a vármegye területén el van nyomva az arató munkások bérharcza, de félő, hogy csak el van odázva, mert ha párosul a még nagyobb veszedelemmel járó mezőgazdasági cseléd strikével, mint a hogy a tamási és dombóvári járás egyes helyein megtörtént, akkor óriási károsodással fog elébe nézni gazdaközönségünk, mivel az 1876. évi XIII. t.-cz. intézkedései ez irányban rendkívül hiányosak. Mindezen mozgalmak ellen a gazdaközönség — legalább járásonkénti — egyöntetű, de mindig méltányos eljárásával lehetne segiteni, még pedig oly képen vélném keresztül vihetőnek, ha a járási főszolgabírónak a cselédfogadási idő előtt legkésőbb október havában a járások nagyobb gazdáit értekezletre hívná össze, hogy az aratók és a mezőgazdasági cselédek szezződéseit egyöntetűen meghatározni lehessen. Nem mulaszthatom el, hogy a vármegye gazdaközönsége nevében, azon tisztviselő uraknak, kiknek fáradságot nem kiméivé tapintatos eljárásukkal sikerült az aratók mozgalmát lecsendesiteni, köszönetét ne mondjak. Sajnosán kell végül jelentenem, hogy községünkben a vármegyei tüzrendészeti szabályok, még mindig hiányosan vannak keresztül víve; az okból a tüzbiztositó társulatok vármegyénk területén a kisgazdáknál biztosítási dijaikat a tűzveszélyes állapotok miatt ez évben tetemesen emelték, felkérem az igen tisztelt alispán urat, hogy közgazdasági érdekből a járási főszolgabirákat legszigorúbban utasítani sziveskedjék, hogy a szabályrendelet pontosan végrehajtassák. Sass László, vra. közgazd. előadó. A szőlő veszedelme. Az ország minden részéből rossz hírek érkeznek a peronospora tömeges föllépéséről. Eddig alig kiméit meg más vidéket, mint Aradhegyalját, s leginkább pusziit a betegség a dunamenti szőlőkben. A ritka jó termésre való kilátást végtére is mindig megzavarja valami. Mire a termés a hordókba kerül, sok aggodalmat kell kiállani, és sohasem olyan, mint a milyennek tavaszkor Ígérkezik. Szerkesztői üzenetek. fi. N. Dunaföldvát*. Hálás köszönet. Ez a helyes dolog, csakis úgy lehet a közügyek iránt való érdeklődést felkelteni. K. O. Kötesd. A csinos vers megérkezett köszönet érte, valamin a bókért is. fí. 1». Igaza van. Nincs olyan tárgyilagos kritika, a melyik egyik-másik egyén érzékenységét ne bántaná. Ez azonban nem ok a hallgatásra. Kritika nélkül tespedt az élet. b. rí- Verse nem közölhető. Di». K- Bonyhád. A tudósítást köszönjük. K- M. tJ. stmonfcopnya. A verseket megkaptuk, de simítani kellene rajtuk. HIRDETÉSEK. 5325. sz. t. k. 1905. Hirdetmény. 1-3 Fclsőireg és Pári községeknek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján, —— ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891. XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889 : XXXVIII. t.-czikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1906. évi január lió 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosz- szabitható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-czikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1906. évi január hő 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t. czikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek
