Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-21 / 3. szám

8 KÖZÉRDEK 1905. január 21. nyeresége az 1903. évi nyeremény áthozat levonásával 75,495 K. 88 f. volt. Alaptőkéje 240,000 K., tartalék és osztalék alapja 179,862 K. 89 f., összes vagyona 5,197.312 K. 71 f. Az igazgatóság f. év február 7-én tartandó közgyűlés elé terjesztendő jelentésé­ben azt javasolta — bogy az összes tiszta nyereségként jelentkező 83.835 K 18 fillér­ből az alapszabályok 65 §-a értelmében levont jutalékok után megmaradt 64861 korona 21 fillért következőleg osszák fel : a) 1200 drb. részvény osztalékára á 30 K. 36000 K. b) 1200 drb. részvény szelvény bélyegére 153 K. 60 f. c) Tisztelet dijra 1000 K. d) Kegy- dijra 600 K. e) Jótékony czélokra a már évközben kiadott 70 koronán felül 1240 K. f) Rendkívüli tartalékalapra 10000 K. g) Osztalékalapra 3000 K. h) Intézeti szolgák jutalmazására 180 K. i) Nyeremény átvitel nj számlára 12787 K. 61 f. A mérlegnek, — amelybe a veszteség számlánál »házta­tarozás* helyett sajtóhiba folytán »hú:tar­tozás» olvasható — figyelmes átvizsgálásá­ból egy reális, nem erőltetett gyorsaságú, de biztos fejlődési! és feltétlen megbízhatóságá­ról ismert régi pénzintézet tiszta képe tárul akár a laikus akár a szakember elé. A dunaföldvári takarékpénztár mérlege. A vidék egy régibb, szolid alapokon nyugvó pénzintézetének, a Dunaföldvári Takarékpénz­tárnak XXXVl-ik mérlegét adta közre az intézet igazgatósága. Tiszta nyereség 17.184 K. 94 f. volt, melyből 200 K. névértékű részvényekre 25 K. javasol az igazgatóság kifizetni, tartalék alapra pedig 1720 K. he­lyeznek el alapszabályok értelmében. Az inté­zet alaptőkéje 80000 K., tartalék alapja 43300 K., külön tartalék alapja 21360 K. 96 fi Összes vagyona 1,577.427 K. 21 fi Kiemelendőnek tartjuk ezen mérleg ismerte­tésénél, hogy az uj igazgatóság lelkiismere­tes és Ugybuzgó munkálkodása az intézetet biztos alapokon vezeti; a Török féle 29150 korona leírásával utolsó nyoma is eltűnt a régebbi időről az intézetre hárult veszteségnek. GAZDASÁG. fogyasztó részéről megtakaritható! A dolog tulajdonkép igen egyszerű. A község, vagy borvidék termelőszö­vetkezete felállítana egy borosboltot, a mely állandó és átmeneti kiállítás jellegével lenne azonos. Bárki, .legyen bár egy pohárka ere­jére vállalkozó, quaterkázó fogyasztó, legyen nagyobb, de még mindig korlátolt quantumot igénylő vásárló, avagy a helyi borkereske­delem factorai, avagy épen a világpiaczra dolgozó kereskedő, az illető község, vidék borait mind, eredeti minőségben együtt talá- landja. A pohárka számra dolgozó fogyasztó adás-vevési terrénuma a kostoló helyisége, mig a nagyobb vásároké a termelő és vásárló találkozó helye. Úgy a termelő, mind pedig a vevő, pláne a hivatásos kereskedő óriási fáradságoktól lenne felmenthető, s mig egy­felől a kereskedő rövid idő alatt, olcsó pén­zen, nehány' fillérért az egész anyagról pon­tos áttekinthetést szerezhetne, addig más oldalról a termelő is könnyebben, biztosab­ban jutna vásárlóhoz. A boltban fizetendő árak, természetes, hogy csak a pohárkák í utján való eladásra terjednek ki, a termelő I tulajdonos önkény'es bemondása szerint; na- ! gyobb mennyiségre való üzletek a bodega helyiségén kívül directe a tulajdonossal bo- nyolittatnának le. Az sincs természetesen kizárva, hogy vásárok a bodegán kívül is köttessenek. Ha sikerült az alku, a bejelen- j tett borminőség azonnal törlendő. Mennyivel kerülne közelebb egymáshoz a termelő és a fogyasztó az ilyen üzletek által, kitűnik akkor, ha arra gondolunk, hogy mily en regé­nyes utón kell néha a komoly vásárlónak keresztülvergődnie, mig végre keresett anya­gát megtalálja, gondoljunk csak egy kisebb, bár vidékeken elég számottevő körülményre, midőn házi szükségletünket kielégítendő, kedvünkre való bor beszerzése czéljából útnak indulunk. Minden kétséget kizárólag találomra tapogatódzunk a labirinthusban. A bodega mindezen véletlenre alapított szerencséket eltörölné, bárkinek az ízlése szerint való ita­lókat tálalna fel. Ezek volnának nagyjából a bodega rendszer támasztó pontjai, a milye­neken, ha nem is épen egybevágó hasonla­tosággal, de általánoságban Németországban nem egy üzlet virágzik. És, hogy az ily'en borosbolt fenntartása, különösen vidéken, menny'ibe kerül, évi költségeiből a termelő egy hectoliterjére mennyi esik, mily csekély, azt nem is szükséges számolgatni. És ha valaha beállana az állapot, hogy a bodegá- nak anyag hiányában nem lenne mit hirdet­nie, akkor kétségkívül, a fellendült helyi borforgalomnak az lenne a leghitelesebb pe­csétje. Mindeme dolgoknak azonban alapja a feltétlen tiszta működés és a nyereség per- czentjének meghatározásában a szolidság. Ne képzeljék a termelők minduntalan, hogy az ő boruk épen directe az ő boruk, a tenné- szetnek valami csodás, ritka jelensége, a mit megfizetni, csak sziveségből vagy barátság­ból lehet, hanem, minden elfogultság nélkül jobb minőségű boraiknál is szabjanak elfo­gadható árakat, mert elvégre a természet rendje megunhatta már, hogy a szőlősgazda szőlőjével szemben ne legyen más, mint a legnagyobb uzsorás. (Tége.), ­Hudapeflt, 1904. dec*. 31. j A bortermelő hibái. — Borbodegák. Irta : Diczenty Dezső Tudomásom van arról, hogy nemes actio indult meg kitűnő boraink hírnevének visszaszerzése érdekében. A mozgalom mely most még legelső napjait éli, hazafias szellem­től ihletett practlkus eszmében fogant. Álljon ki a termelő maga a síkra, hogy a hamis kereskedelemnek, amely a külföldi bortör­vények egisc alatt, a fogyasztó közönség félre­vezetett Ízlésétől melengetve, gyöuyürüen fejlődhetik, véget vethessen. Védelmezze meg maga a termelő kincseit, úgy a hazai lelki- ismeretlen szállítók, mind pedig a külföldi közvetítők átkos házasitási üzelmei ellen. A nagy csata ouverturje egy bodega felállítása lenne, a mely hazai legkitűnőbb borainkat a legtisztább minőségben, normális áron érté­kesítené. Majd meglátjuk, nem fogja-e ismét visszahódítani a tért valódi nectárunk, a to­kaji, ha színének aranyragyogását szüztiszta- ságában bonthatja ki, ha majd a nagy jury, a közönség asztalán, fünséges arromáját sugá­rozva, versenyre hivja fel a borok királyait! Ha megcsinálhatjuk ezen bodega rend­szert a külföldön, miért ne csinálhatnék meg szükebb periphaeriákban, itthon is. Számta­lan község van már a mely italszükségletét szövetkezeti alapon maga elégíti ki. De nem erre akarunk most rámutatni, hanem azon kiállítás jellegű bodega rendszerre, a mely a termelők szövetkezetében testületileg, de meg egyes vállalkozó is, önállólag teljesíthetné borügyeit. Az ilyen borkóstoló pavillonok, állandó, helyiérdekű kiállítás színezetével tüntető bo­rosboltok lehetővé tennék, hogy valamely község, szükebb körű borvidék, összes bor­anyaga felett világos áttekintés lenne szerez­hető, a kóstolás potom pénzen lenne meg­ejthető. Mennyi fáradság, mennyi pénz, meny­nyi improductiv idő lenne ezáltal úgy a ter­melő, mind pedig közvetítő, majd a közvetlen Szerkesztői üzenetek. érdeklődőnek. Hogy mikor lesz a szek­szárdi rendezett tanácsból valami? — erre hatá­rozott feleletet nem adhatunk. Magán utón úgy értesültünk, hogy a belügymiuis ter kikérte vár­megyénk főispánjának véleményét is. Ez a napok­ban ment el s az ügyre nézve kedvező. — A kérdezett állás bizony szerényen vau dotálva. K—ky. Ottó urnák. Sopron Sajnáljuk, de egész terjedelmében nem közölhettük. — Egyéb­ként szívesen látjuk máskor is. 8—1. Frigyes urnák Hőgyészen. Kérünk mutatót. Ha közölhetőt kapunk, nagyon szívesen felhasználjuk. B—k. Endre urnák Szekszárd. A sajtó ilyen régi munkásával szemben csakis tévedésből történhetett s nem a szerkesztő a hibás. Most már pótoltuk. Csupán eredeti orosz csomago­lásban kapható: Salamon Testvérek fűszer-, csemege-, tea-, rum-, cognac-, bor-, pezsgő- és ásványvíz-kereskedésében Garay-tér i br. Augusz-féle há.v Szekszárdon, K K III Hl ni U1 ni u] n U] n tr n y n ir n ír n ír m LT WÁGNER KÁROLY harang- és érezőn tödje szerszArd. Ajánlja szabadalmazott átlyukasztott ha­rangjait, melyekkel bármely más haranggal szemben 25 százalék súly és ármegtakarítás éretik el, kitűnő jó hang és tartósságért 10 évi szavatolás. Ajánlja továbbá a forgatható és ingó rend­szerű harang felszereléseket vasból, melyek a tornyot nem ingatják. Vas harangállványok. Régi harangok­nak forgatható vas szerelésére való átala­kítása, avagy azoknak feliiltizctés mellett' uj harangokkal való becserélése. Ajánlok továbbá községi tiizifccskcndőket, kerti fecskendőt, házi szívó és nyomó kutakat, borgépeket és hozzátartozó részeket. tQ Permetező gépek és szénké­rw mm - - - ■ r ke­2—2---------------------- w. ...w»wo.u Ifcpcik C5 sze ne gezök, malom és mezőgazdasági géprészek is szittetnek. — Ugyanott egy tauonez felvétetik ni Hl Hl n Hl UT Ül y S s ni in ni m ni m ül

Next

/
Oldalképek
Tartalom