Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-21 / 3. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. január 21. nyeresége az 1903. évi nyeremény áthozat levonásával 75,495 K. 88 f. volt. Alaptőkéje 240,000 K., tartalék és osztalék alapja 179,862 K. 89 f., összes vagyona 5,197.312 K. 71 f. Az igazgatóság f. év február 7-én tartandó közgyűlés elé terjesztendő jelentésében azt javasolta — bogy az összes tiszta nyereségként jelentkező 83.835 K 18 fillérből az alapszabályok 65 §-a értelmében levont jutalékok után megmaradt 64861 korona 21 fillért következőleg osszák fel : a) 1200 drb. részvény osztalékára á 30 K. 36000 K. b) 1200 drb. részvény szelvény bélyegére 153 K. 60 f. c) Tisztelet dijra 1000 K. d) Kegy- dijra 600 K. e) Jótékony czélokra a már évközben kiadott 70 koronán felül 1240 K. f) Rendkívüli tartalékalapra 10000 K. g) Osztalékalapra 3000 K. h) Intézeti szolgák jutalmazására 180 K. i) Nyeremény átvitel nj számlára 12787 K. 61 f. A mérlegnek, — amelybe a veszteség számlánál »háztatarozás* helyett sajtóhiba folytán »hú:tartozás» olvasható — figyelmes átvizsgálásából egy reális, nem erőltetett gyorsaságú, de biztos fejlődési! és feltétlen megbízhatóságáról ismert régi pénzintézet tiszta képe tárul akár a laikus akár a szakember elé. A dunaföldvári takarékpénztár mérlege. A vidék egy régibb, szolid alapokon nyugvó pénzintézetének, a Dunaföldvári Takarékpénztárnak XXXVl-ik mérlegét adta közre az intézet igazgatósága. Tiszta nyereség 17.184 K. 94 f. volt, melyből 200 K. névértékű részvényekre 25 K. javasol az igazgatóság kifizetni, tartalék alapra pedig 1720 K. helyeznek el alapszabályok értelmében. Az intézet alaptőkéje 80000 K., tartalék alapja 43300 K., külön tartalék alapja 21360 K. 96 fi Összes vagyona 1,577.427 K. 21 fi Kiemelendőnek tartjuk ezen mérleg ismertetésénél, hogy az uj igazgatóság lelkiismeretes és Ugybuzgó munkálkodása az intézetet biztos alapokon vezeti; a Török féle 29150 korona leírásával utolsó nyoma is eltűnt a régebbi időről az intézetre hárult veszteségnek. GAZDASÁG. fogyasztó részéről megtakaritható! A dolog tulajdonkép igen egyszerű. A község, vagy borvidék termelőszövetkezete felállítana egy borosboltot, a mely állandó és átmeneti kiállítás jellegével lenne azonos. Bárki, .legyen bár egy pohárka erejére vállalkozó, quaterkázó fogyasztó, legyen nagyobb, de még mindig korlátolt quantumot igénylő vásárló, avagy a helyi borkereskedelem factorai, avagy épen a világpiaczra dolgozó kereskedő, az illető község, vidék borait mind, eredeti minőségben együtt talá- landja. A pohárka számra dolgozó fogyasztó adás-vevési terrénuma a kostoló helyisége, mig a nagyobb vásároké a termelő és vásárló találkozó helye. Úgy a termelő, mind pedig a vevő, pláne a hivatásos kereskedő óriási fáradságoktól lenne felmenthető, s mig egyfelől a kereskedő rövid idő alatt, olcsó pénzen, nehány' fillérért az egész anyagról pontos áttekinthetést szerezhetne, addig más oldalról a termelő is könnyebben, biztosabban jutna vásárlóhoz. A boltban fizetendő árak, természetes, hogy csak a pohárkák í utján való eladásra terjednek ki, a termelő I tulajdonos önkény'es bemondása szerint; na- ! gyobb mennyiségre való üzletek a bodega helyiségén kívül directe a tulajdonossal bo- nyolittatnának le. Az sincs természetesen kizárva, hogy vásárok a bodegán kívül is köttessenek. Ha sikerült az alku, a bejelen- j tett borminőség azonnal törlendő. Mennyivel kerülne közelebb egymáshoz a termelő és a fogyasztó az ilyen üzletek által, kitűnik akkor, ha arra gondolunk, hogy mily en regényes utón kell néha a komoly vásárlónak keresztülvergődnie, mig végre keresett anyagát megtalálja, gondoljunk csak egy kisebb, bár vidékeken elég számottevő körülményre, midőn házi szükségletünket kielégítendő, kedvünkre való bor beszerzése czéljából útnak indulunk. Minden kétséget kizárólag találomra tapogatódzunk a labirinthusban. A bodega mindezen véletlenre alapított szerencséket eltörölné, bárkinek az ízlése szerint való italókat tálalna fel. Ezek volnának nagyjából a bodega rendszer támasztó pontjai, a milyeneken, ha nem is épen egybevágó hasonlatosággal, de általánoságban Németországban nem egy üzlet virágzik. És, hogy az ily'en borosbolt fenntartása, különösen vidéken, menny'ibe kerül, évi költségeiből a termelő egy hectoliterjére mennyi esik, mily csekély, azt nem is szükséges számolgatni. És ha valaha beállana az állapot, hogy a bodegá- nak anyag hiányában nem lenne mit hirdetnie, akkor kétségkívül, a fellendült helyi borforgalomnak az lenne a leghitelesebb pecsétje. Mindeme dolgoknak azonban alapja a feltétlen tiszta működés és a nyereség per- czentjének meghatározásában a szolidság. Ne képzeljék a termelők minduntalan, hogy az ő boruk épen directe az ő boruk, a tenné- szetnek valami csodás, ritka jelensége, a mit megfizetni, csak sziveségből vagy barátságból lehet, hanem, minden elfogultság nélkül jobb minőségű boraiknál is szabjanak elfogadható árakat, mert elvégre a természet rendje megunhatta már, hogy a szőlősgazda szőlőjével szemben ne legyen más, mint a legnagyobb uzsorás. (Tége.), Hudapeflt, 1904. dec*. 31. j A bortermelő hibái. — Borbodegák. Irta : Diczenty Dezső Tudomásom van arról, hogy nemes actio indult meg kitűnő boraink hírnevének visszaszerzése érdekében. A mozgalom mely most még legelső napjait éli, hazafias szellemtől ihletett practlkus eszmében fogant. Álljon ki a termelő maga a síkra, hogy a hamis kereskedelemnek, amely a külföldi bortörvények egisc alatt, a fogyasztó közönség félrevezetett Ízlésétől melengetve, gyöuyürüen fejlődhetik, véget vethessen. Védelmezze meg maga a termelő kincseit, úgy a hazai lelki- ismeretlen szállítók, mind pedig a külföldi közvetítők átkos házasitási üzelmei ellen. A nagy csata ouverturje egy bodega felállítása lenne, a mely hazai legkitűnőbb borainkat a legtisztább minőségben, normális áron értékesítené. Majd meglátjuk, nem fogja-e ismét visszahódítani a tért valódi nectárunk, a tokaji, ha színének aranyragyogását szüztiszta- ságában bonthatja ki, ha majd a nagy jury, a közönség asztalán, fünséges arromáját sugározva, versenyre hivja fel a borok királyait! Ha megcsinálhatjuk ezen bodega rendszert a külföldön, miért ne csinálhatnék meg szükebb periphaeriákban, itthon is. Számtalan község van már a mely italszükségletét szövetkezeti alapon maga elégíti ki. De nem erre akarunk most rámutatni, hanem azon kiállítás jellegű bodega rendszerre, a mely a termelők szövetkezetében testületileg, de meg egyes vállalkozó is, önállólag teljesíthetné borügyeit. Az ilyen borkóstoló pavillonok, állandó, helyiérdekű kiállítás színezetével tüntető borosboltok lehetővé tennék, hogy valamely község, szükebb körű borvidék, összes boranyaga felett világos áttekintés lenne szerezhető, a kóstolás potom pénzen lenne megejthető. Mennyi fáradság, mennyi pénz, menynyi improductiv idő lenne ezáltal úgy a termelő, mind pedig közvetítő, majd a közvetlen Szerkesztői üzenetek. érdeklődőnek. Hogy mikor lesz a szekszárdi rendezett tanácsból valami? — erre határozott feleletet nem adhatunk. Magán utón úgy értesültünk, hogy a belügymiuis ter kikérte vármegyénk főispánjának véleményét is. Ez a napokban ment el s az ügyre nézve kedvező. — A kérdezett állás bizony szerényen vau dotálva. K—ky. Ottó urnák. Sopron Sajnáljuk, de egész terjedelmében nem közölhettük. — Egyébként szívesen látjuk máskor is. 8—1. Frigyes urnák Hőgyészen. Kérünk mutatót. Ha közölhetőt kapunk, nagyon szívesen felhasználjuk. B—k. Endre urnák Szekszárd. A sajtó ilyen régi munkásával szemben csakis tévedésből történhetett s nem a szerkesztő a hibás. Most már pótoltuk. Csupán eredeti orosz csomagolásban kapható: Salamon Testvérek fűszer-, csemege-, tea-, rum-, cognac-, bor-, pezsgő- és ásványvíz-kereskedésében Garay-tér i br. Augusz-féle há.v Szekszárdon, K K III Hl ni U1 ni u] n U] n tr n y n ir n ír n ír m LT WÁGNER KÁROLY harang- és érezőn tödje szerszArd. Ajánlja szabadalmazott átlyukasztott harangjait, melyekkel bármely más haranggal szemben 25 százalék súly és ármegtakarítás éretik el, kitűnő jó hang és tartósságért 10 évi szavatolás. Ajánlja továbbá a forgatható és ingó rendszerű harang felszereléseket vasból, melyek a tornyot nem ingatják. Vas harangállványok. Régi harangoknak forgatható vas szerelésére való átalakítása, avagy azoknak feliiltizctés mellett' uj harangokkal való becserélése. Ajánlok továbbá községi tiizifccskcndőket, kerti fecskendőt, házi szívó és nyomó kutakat, borgépeket és hozzátartozó részeket. tQ Permetező gépek és szénkérw mm - - - ■ r ke2—2---------------------- w. ...w»wo.u Ifcpcik C5 sze ne gezök, malom és mezőgazdasági géprészek is szittetnek. — Ugyanott egy tauonez felvétetik ni Hl Hl n Hl UT Ül y S s ni in ni m ni m ül