Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-27 / 21. szám

6 KÖZÉRDEK 1905. május 27. — Uj festmények. Fránek János szek­szárdi ipariskolai rajztanitó Nagy János Prantner szekszárdi gazda megbízásából si­került képet festett a remetei kápolna szá­mára. A kép a szent családot ábrázolja. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Fránek Já­nosnak egy másik képe is ki van állítva Fránek Jánosné divatáru üzletének kiraka­tában. Czime a képnek : A megtért bűnösök, — Disztornázás. A szekszárdi főgim­náziumnak a budapesti országos tornaver­senyen résztvevő diszcsapata f. hó 21-én mutatta be ügyességét a gimnázium udvarán előkelő közönség előtt. A csapat ügyessége mindenkit meglepett s a díszes közönség töbl mutatványt szűnni nem akaró tapssal jutalmazott, valamint az ifjúsági zenekar előadott darabjait is, a melyek az egyes tornamutatványok között kellemes mulatságul szolgáltak. A diszcsapat ruházata is végre : hosszas kísérletezés után eléggé sikerültnek i és mutatósnak mondható. A derékot kékkel | szegélyezett sötét vörös ing födi, a melyet kék öv körit. A sapka szintén kék. A kék színek egy kissé még most is élénkek A fekete nadrág térdig érő, gyöngyház gombok­kal díszítve. A harisnya ugyancsak fekete, valamint a könnyű tornaczipő is. A disz­csapat megjelenése kellemes benyomást kel­tett 8 meglehetős számmal láttunk arányosan fejlődött ifjakat. Volt köztük több olyau is, a kiknek mellét a kerületi torna verseny elten szerzett ezüst érem diszitette. Az első mutat- ! vány a szokásos szabadgyakorlat volt, a mely meglepő begyakorlottságról ügyes és ruganyos mozdulatokról tanúskodott. Óri­ási tetszést keltett a zene hangjaira eljárt tornatáncz (füzér), a mely Brebovszky Ele­mér tornatanárnak ez alkalomra készített specialitása. A füzér után a fiuk az egyes szereken: nyújtón, korláton stb. mutatták be ügyességüket, de a programmnak néhány pontja mégis elmaradt, mert a naponkint pontosan megtérő zivatar szétzavarta a disz- esapatot és közönséget egyaránt. Most már csak az volna hátra, hogy a budapesti ver­senyről a diszcsapat sok kitüntetést hozzon haza Szekszárdim. — Hírek a Dunáról. A vízállás folyvást magas, 5 méter körül ingadozik. A töltésen kivül eső fokokat és lapályokat elöntötte és a kaszálókat sok helyen megfutotta s a ter­mést iszapossá, használhatatlanná tette. A felső vizek azonban nem áradnak, a hideg idővel a havasok olvadása az Álpesekben megszűnt, bár a folytonos esőzés a mellék folyókat igen megduzzasztotta, annyira, hogy a jövő héten is állandóan magas vízállásra van kilátás. A dunai töltéseken holnap, va­sárnap lesz a fütermés eladva, az árverés iránt az egész vidék nagy érdeklődést mutat. — Alapszabály jóváhagyás. A belügy­miniszter a központi járási jegyzői egylet alapszabályait jóváhagyta. — Lengyel Pál gyásza. A Szekszárdi-ól Párisba költözött Lengyel Pálnak az Espe- rantó világnyelv szaklapja és egyéb kiadványai nyomdászának Jolánka nevű négy éves leánykája e hó 17-én elhunyt Párisban. — Kialudt a villany. Kedden este 10 óra tájban óriási vihar vonult át Szekszárdou. Valóságos felhőszakadás volt, amely bizony a hegyeken is sok kárt tett. Az orkánszerü szél összekavarta a villanytelep drótjait is s azok közül egy a most épülő Dicenty-ház állványát érintette. Ebben a pillanatban rövid zár támadt s kialudtak a városban levő összes villanylámpák. A villany telep munkásai a ret­tenetes időben nem tudták a baj eredetét kon­statálni, igy sötétségben maradt a város, j Másnap este azonban már ismét zavartalan volt a világítás. — A gimnázium mennyezete. Tudva­levő dolog' bogy a szekszárdi főgimnázium mennyezete a múlt évben több helyen le­szakadt. Hogy valamely bekövetkezhető ve- j szedelemnek eleje vétessék, Wigand János igazgató az államépitészeti hivatal tanácsa szerint a mennyezetet sok helyen leverette és kérte a minisztériumot, hogy az ügyben sürgősen intézkedjék. Hogy, hogy nem, a dolog sokáig húzódott, s csak most, épen egy esztendő múlva jött el Baumgarten Sándor miniszteri építész, a ki konstatálta, hogy a mennyezetet rosszul csinálták. Egy­úttal intézkedett, hogy a gimnázium építője felhivassék a meunyezet kijavítására. Hogy a gimnázium építője mit fog válaszolni a felhívásra, az természetesen bizonytalan, de az bizonyos, hogy a mennyezetet valakinek egyszer már meg kell csinálnia. — Halálozások, (ilatz András budapesti magánzó, Wosinsky Mór apátpjébános nagy­bátyja Nürnbergben hirtelen meghalt. Holt­testét Budapestre szállították s temetése e hó 21-én volt. A temetésen résztvett Wo­sinsky Mór apát plébános is. — Kohn Imre és neje Czéh Mária szekszárdi nyomda-gép­mesternek iker leánykái két hónapos koruk­ban e hó 20-án elhunytak. — Bokréta-ünnepség. A pénzügyigaz­gatóság és kir. adóhivatal uj hivatalhelyisé-1 gének szánt Dicenty-féle ház falainak épí­tését befejezték s ma tartják meg a szokásos bokréta-ünnepet. A tulajdonosok megvendé­gelik az épületen dolgozó összes munkásokat, a kiknek száma összesen 120. — Népesedési statisztika. A statisztikai hivatal közleményei szerint Szekszárdon már- czius hóban élve született 27, elhalt helybeli 20, vidéki 16 A meghaltak között volt 7 éven aluli 6, felüli 30, kik valamennyien részesültek orvosi gyógykezelésben. A halál oka: difteria 2, glimőkór 11, gyermekágyi láz 1, veleszületett gyengeség 1, guta ütés 1, szervi szivbaj 3, tüdőgyuladás 1, rosszindu­latú alképlet 3, egyéb természetes halálok 12, baleset 1 esetben. — Uj napilap Kaposvárott „Somogy vármegye“ czimmel uj napilap indul Kapos­várott. Főszerkesztője Bele Márton dr., fele­lős szerkesztője pedig Salgó Sándor lesz. Salgó Sándor 7 éven keresztül volt a Pécsi Naplónak segédszerkesztője. Az uj lap jövő hó 1-én indul meg. Részvénytársaság adja ki. Ez lesz Kaposvár harmadik lapja. — Vadászterület kivétel. A sióagárdi vadászterületet, az e hó 24-én tartott árveré­sen Barsi Mihály és társai vették ki 320 korona bérért. — Esküvő. Kogelbauer Ferencz vasúti állomási felvigyázó e hó 31-én tartja esküvő­jét Szekszárdon (terse ha Irén kével, Gerscha Henrik volt selyemgyári könyvelő leányával. — Évzáró vizsgák. Az őcsényi róm. kath. népiskolában az elmúlt kedden, az ózsák-pusztai népiskolában pedig szerdán volt az évzáró vizsga. A vizsgákon, mint elnök Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános volt jelen. — Kikövezik a vasúthoz járó gyaloyuiat. Mi akik az őszi, tavaszi (néha májusi) esős, sáros időkben térdig csatakosan keczmer- giink ki a vasukra — nem lévén kidobni való 1 K 60 fillérünk 5 percztiyi tiakerezésre — megkönnyebbülve sóhajtunk fel: Valafíára! De megéljünk egy kissé, hiba _ van a kréta körül, nem Szekszárd hanem Ocsény kövez­ted ki a vasúti járóját, már ki is írták a pályázatot, pedig nekik másfél kilométert kell kiköveztetni mig a mi állomásunk alig van 300 méterre. No lém Ocsény megelőzi Szekszárdot. Még csak az kell, hogy moz­galmat indítsanak az őcsényi rendezett tanács­ért s azt is hamarabb nyélbe üssék mint mi! — Asztalos sztrájk Szekszárdon A szekszárdi asztaloslegények közül tizenötnek eszébe jutott, hogy ők sztrájkolnak; ebbeli szándékukat annak rendje s módja szerint bejelentették a főszolgabírónál és az ipar­testületnél is. Nem kisebb kívánságuk volt, mint hogy naponként csupán 10 órát dol­goznak s ezért a mesterek fizessenek 3.60—4 korona napidijat, ami havonként 94—104 korona fizetésre rúgna; a heti vagy darab­szám szerint való fizetés nem kell nekik. A bejelentés után való napon az illetékes ható­ság megkísértette a békés utón való egyez­kedést, melynek eredménye azután az lett, hogy a sztrájkolok közül hatot azonnal el- bocsájtottak, a többit pedig vállalt munkájok bevégzése után fogják elbocsájtani. A szek­szárdi régi segédek nem tartottak a sztráj- kolókkal. — Megjöttek a Matyók. A borsódmegyei Matyó, — ez a sajátos testalkatú és arcz- tipusu nép, mely széles Magyarországon tán leghívebben megtartotta eredeti ősi faji jel­legét: az ázsiai mongol-tatár típust, felette szorgalmas és vállalkozó szellemű, hasznos mezei munkás. Leopold Sándor Ózsák pusz­tai nagybérlő már több ízben hozott le közü­lük egy egy nagy csoportot a késő őszig tartó mezei munkára. Az idén ismét megér­keztek 250-en ; némelyek családostul Ózsákra, hogy kivándorlás helyett itthon szerezzék meg a télire valót. — Uj jogtudor. Ifj. Hagymássy Károlyt, Hagymássy Károly paksi körjegyző fiát a kolozsvári egyetemen az államtudományok doktorává avatták fel. — Nyakszirtmerev8dés. Múlt heti szá­munkban megemlékeztünk már róla, hogy vármegyénkben is van már nyakszirtmere- vedéses beteg. Azóta a nagymányokin kivül még három eset fordult elő. így Dunaköm- lődön Fritsch József 15 éves molnárinas kapta meg a veszedelmes betegséget. Paksról pedig Somogyi Zngmond járásorvos két ese­tet jelentett be. Hangét Ignácz dr. főorvos a szükséges intézkedéseket megtette. — Hamis pénz. Nem csak minálunk, hanem máshelyen is sok hamis pénz van forgalomban, aminek oka az is, hogy senki sem akar károsodni s ha észreveszi is siet túladni a hamisítványon, a helyett, hogy a csendőrségnél feljelentené az esetet. Pedig sok kellemetlenségnek teszik ki ezáltal magu­kat az emberek. így most Uombováron nagy nyomozás folyik hamis huszfilléresek miatt; minap ugyanis Steinbock Aladár ujságárusitó azzal a panasszal fordult a járásőrmesterhez, hogy több hamis buszfilléres került a kezébe, melyeket az őrsön át is adott A járásőrmester kinyomozta, hogy a hamis pénzt ki adta Steinboeknak s az ille teltet feljelentette a bíróságnak, a hamis pénz eredetére nézve pedig folytatja a nyomozást. Vállalkozók védelme sztrájk esetén. A belügyminiszter 6369/904 ein. szám alatt egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint ha az állami és más közhatósági munkák vállalkozói a szerződésben kikötött határidőre a munkát sztrájk miatt be nem végezhetik, a sztrájk minőségéhez képest a munka bevég­zésére időhaladékot kapnak. Az időha­ladók taitárnát az a hatóság állapítja meg, a melynek a szerződés kötésére joga van ; ha pedig a szerződés jóváhagyást is igényel, akkor a halasztási időt a jóváhagyó hatóság állapítja meg. Ez a rendelkezés tehát meg­védi az állami és minden más közhatósági munkákra vállalkozókat a minden elfogad­ható oknélkül kitörő sztrájk miatt esetleg történhető nagyobb károsodástól; másrészt azt a sztrájkolási kedvet — amely egyene­sen a vállalkozók megboszantására és zseb- jére utazik — legalább a közhatósági mun­káknál korlátozni fogja Igen czélszerü lenne, ha a magánvállalatoknál is valami utón módon alkalmazni lehetne ezt a szerződéses viszonyt. Ha após kutya Schnelka Manó ;olna-mözsi állomás felvigyázónak kutyája e hó 22-én Szdcs János sióagárdi biró kezét, amint mellette elhaladt, elkapta és megha­rapta, s kezén négy sebet ejtett. A kutya harapós természetét tanúsítja az, hogy már ilyen módon négy embert megharapott. A tulajdonost az agárdi biró feljelentette mert a kutyát sem megkötve nem tartja, sem pedig szájkosarat nem tesz reá. — Nagy marhajárlat lopás. Ismeretlen tettesek még ápr. is hó 30-án betörtek a titeli adóhivatalba, honnan 225 kor 52 fii. értékű marhajárlat Űrlapokat loptak el. Az űrlapok számai 20261—20400-ig, 2501 — 20998-ig 20 filléres, 301—716, 6501-6600, 6901—7100 és 7501 7600 számú 12 fillé resek, összesen körülbelül 1500 darab. Az állattulajdonosok figyelmét felhívjuk a Bács- bodrog vármegyéből kerülő állatokra, hogy az ezen űrlapokon hamisított járlattal, lopott állatokat ne vegyenek. — Honvedsegély. A honvédelmi mi­niszter Gyalog József pinczehelyi lakos, volt 1848—49-ilei honvédnek a báró Haynau Gyula ^táborszernagy-féle alapítványból évi 12i K. 75 fii. alapítványi segélyt utalványozott. Öngyilkosság. Lengyelről vesszük a következő hirt. Gábor Márton Lengymli uradalmi mezőőr 21-én reggel fél 4 órakor szolgálati fegyverével főbe lőtte magát. Már előtte való nap öngyilkossági szándéka volt, de nem sikerült, akkor azt mondta, hogy tisztogatás közben sült el a fegyvere. Ön-gyil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom