Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-27 / 21. szám
4 1905. május 27. sége tanítójának, mig ma a fonomimika vagyis hangutánzó módszerrel a tanítónak minden növendéke bizalmas barátja lesz. Hiszen már 3—4 hónap alatt megtanul a gyermek olvasni, holott eddig sokszor 1—3 évig is kinlódott a betűk képeinek felfogásán. De idegen nyelvű testvéreink sem teljesen okai annak, hogy hazánk nyelvét csak az utolsó évtizedben sajátítják el, mert az egyesületek is csak ekkor kezdték meg a módszernek azon alkalmazását, illetőleg bemutatását, mellyel a magyar beszéd tanításában már óriási haladást tettünk. Hiszen vármegyénkben a 242 iskolából ma már 231 tisztán magyar tannyelvű és csak 11 kétnyelvű, mig tiz év előtt még nagy része idegen volt. Tehát a közös érzést, az egyesülésben rejtett erőt fejtette ki vármegyénknek ügy- buzgó tanítósága, megértvén a szentirás intő szavát, hogy: ,. El vész a nép, mely tudomány nélkül van!“ Tauitsuk tehát tovább népünket a szükséges tudni valókra; teljesítsük úgy honfiúi kötelességünket, bogy a nép hálájára számot tarthassunk, s ha ezt megtesszük, meg vagyok győződve, hogy a mi fáradozásaink meg fogják teremni a gyümölcsöző sikert és e szeretett, e sokat szenvedett haza népének erkölcsi nagysága által leend hatalmas, virágzó és szabad! Tehát bátran, Istenben bízna, előre! A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után, áttértek a közgyűlés tárgy- sorozatára, igy: 1. Ács Lipót szekszárdi főgimuáziumi tanár bemutatta a szekszárdi izr. el. iskolában a vezetése mellett készült rajzokból rendezett kiállítást módszeri fejtegetések kíséretében. A közgyűlés az érdekes és módszeres fejtegetésekért az előadónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A kitűnő rajzokat mind megtekintették és az uj módszer alkalmazását be is fogják vezetni. 2. Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi toll- nok, egyesületi főjegyző olvasta fel ezután a múlt közgyűlés és 2 választmányi ülés jegyzőkönyvét. Ezekből kifolyólag elfogadta a közgyűlés a választmány azon határozatát, hogy a) a jövő pályatétel, 1. a tanitóegyesületi élet fejlesztése, 2. az egységes népiskolai törvény legyen, jutalma 40 — 40 korona, b) hogy a jövő közgyűlést Dombovárott tartják, c) hogy a Tihanyi alap 20 K. kamata Németh Márton fáczánkerti községi tanitó Dezső fiának adassék oda, ki a pécsi főgimnázium IV. éves növendéke. A közgyűlés Dory Pál alispánnak á terem átengedéséért és Wosinsktj Mór apát- plebánosnak a muzeum ingyenes megtekint- hetéseért köszönetét szavazott. A kitűzött pályadijat Perler Mátyás „A haza minden előtt“ czimü dolgozata nyerte el, a 40 koro nát nyomba át is vette. Dicséretet érdemelt még Geszlesi Péter dolgozata. Pénztárosnak Máté Józsefet, 11. aljegyzőnek Gesztesi Pétert választották meg. 3. Vitatétel Máté Károlytól. a) „A népiskolába járó gyermek ösztönszerii, utánzó és teremtő munkásságának felhasználása a nevelésben és tanításban.“ b) „A tanitóegyesületi élet fejlesztése.“ E tételekhez sokan hozzászóltak. Máté Károly azt ajánlotta, hogy ajánljanak a tanitók oly gyakorlati fogásokat az egyes tantárgyak tanításánál, melyek a gyermek ösztönszerü és utánzó ténykedése mellett a teremtő munkásságot és önálló gondolkodást fejlesszék. A tagok ezen gyakorlati fogások leirását 14 nap alatt küldjék be, s azt terjesszék fel a bizottsághoz feldolgozás végett. Ezt el is fogadta a közgyűlés. A tanitóegyesületi élet fejlesztésére nézve pedig elhatározta, hogy a tanítóegyesületek kamarává alakuljanak át és mint ilyenek lépjenek be az országos bizottságba. 4. Horváth Julia óvónő tartott 14 gyermekkel óvodai gyakorlati előadást. Igazán gyönyörűség volt nézni, hogy az ügyes kis gyerekek mint csináltak rövid idő alatt papírból, pálczikából és kukoriczából szép székecskéket. Az ügyes tanításért Horváth Julia óvónőnek köszönetét szavazott a közgyűlés. 5. Spitz Czeczilia gyakorlati előadást tartott a II. osztályban, a beszéd- és értelemKÖZÉRDEK I gyakorlatból. Az előadónak elismerését fejezte ki a közgyűlés. 6. König Géza szekszárdi izr. tanitó olvasmányt tárgyalt 8 harmadik osztálybeli növendékével. Mindenkit meglepett a tanulók szabatos, bátor, értelmes és hangsúlyozott J olvasása. Látszik, hogy kitűnő mesterük van, j jó kezekre vannak bízva. Könignek ezen valóban élvezetes és szakszerű tanításáért köszönetét szavazott a közgyűlés. 7. Butyka Károly dunafüldvári gazdasági szaktanító a baromfitenyésztésről tartott igen tanulságos előadást. Jegyzőkönyvi köszönetben részesült. 8. Schiller József indítványára Schneider István pécsi felügyelő igazgatót, a F. J. lovagját a közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta. 9. Elhatározták, hogy az elhalt és elköltözött tagok tagsági dijait leírják. 10. A jövő ülés tárgyai: a) A fono- mimikai módszerről gyakorlati tanítást tart Gyen is Antal, b) Földrajz, történelem és alkotmánytan együttes tanítása a népiskolában Weigl Lujzától, vagy Faits Iréntől, e) A zöldségtermelésről Butyka Károlytól. A szózat eléneklése után az érdekes közgyűlés déli 12 órakor ért véget. Utána délután 1 órakor a „Szekszárd Szálló“ nagytermében közös ebédre gyűltek össze a tagok. A fesztelen, jó kedvvel elköltött lakomán számos pohárköszöntő hangzott el. A legelsőt Tihanyi Domokos mondta, éltetve Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert. Fekete Ágoston tolnai prépost- plébános Tihanyi Domokos k r. tanfelügye löt, mint a magyarság valódi apostolát köszöntötte fel. Beiier Mátyás tolnai rk. kántor- tanitó Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi toll- nokot, mint a kir. tanfelügyelő jobbkezét éltette, kívánva, hogy jól megérdemelt előléptetése már mielőbb jöjjön el. Délután 3 órakor aztán a muzeum megtekintésére indult a tanítóság. Itt Kovách Aladár a muzeum néprajzi osztályának őre magyarázta a régiségeket. Általában feltűnt mindenkinek az ügyes, szakszerű elrendezés, a régiségek sokasága, szépsége és drágasága, örömmel konstatálták a megjelentek, hogy vidéki múzeumok között első helyet foglal el a szekszárdi Nem győzt. k dicsérni Wo- smsky Mór fáradhatatlan szorgalmát, buzgalmát és kiváló tehetségét. így folyt le a tanulságos de az egyúttal kellemes szórakozással is összekötött koz- gyűiés. Erre a szép napra bizonyára édesen emlékeznek majd vissza tanítóink s a közgyűlésen hallott érdekes dolgok felett elmélkedve, oda haza még nagyobb buzgalommal teljesitik a magyar nemzet boldogitására olyan fontos nemes hivatásukat. Sárgáit lapok Tolnavármegye történetéből. Jegyzőkönyv a Kubinszki-Peesovies világból.1 A paksi közbirtokosság irattára átnézése alkalmával megtaláltam Kaprinay András közbirtokossági ügyvéd 1839. julius hó 13-án kelt vallomását — a vallomást érdekes tartalmánál fogva a következőkben szószerint közlöm : „Alulirt Nmgu gróff Vay Ábrahám királyi Biztos Űr Eő excellentiájának kegyes meghagyása következtében a uékic feladott kérdő pontokra u. m. 1- ör Jelen volt-e a követ választó gyűlésen az azt megelőző és követett időkben Tettes Ns Tolna Vármegyében ? 2- or Ha jelen volt adja elő környülállá- sossan mit látott halott és tapasztalt V 3- or Jelesen az utolsó gyűlés alkalmával a Megyeház megtámadtatása kik és kinek vagy kiknek vezérletük alatt és mit1 Örömmel közöljük ezt az érdekes jegyzőkönyvet. a mely mintegy kiegészíti lapunk szerkesztőjének a Vasárnapi Újságban és lapunk 7 első számában megjelent ezen tigyre vonatkozó közleményét. soda botránkoztató kifejezésekkel élve ostro- moltatott ? 4-er Kit tud mást kinek a kérdéses esetben körülményes tudománya vagyon — nevezze meg ? — A következőleg terjeszti elő alázatos nyilatkozását — és ugyan : Az 1-re. A f. évi május 8-iki követ választó gyűlésen az alulirt jelen nem lévén — innen következtetve A 2-ra Arrul vallyon az miképen ment végbe tudománya nincsen — s a mit tud egyedül a Paksi Uraktul a midőn Sexardrul vissza jöttek hallotta — kiknek egy része a követ választást annak rende szerint történtnek mondotta — a másik pedig azt beszé- lette, hogy a voksolásba fortélyoskodás történt volna. Egyébiránt a választást megelőző időkben mint Ns. Tolna Vgyében kebelezett Paks mvárosi lakos tapasztalta, hogy valamint az egész megyében, úgy Pakson is két párt keletkezett — az egyik Döry és Pertzel, a másik pedig Bezerédy és Tahy urakat kívánván követeknek — tapasztalta és látta továbbá azt is, hogy ezen két párt Pakson is gyakrabban összve gyülekezvén, többrend- béli lakomát tartott — az egygyik mely Döry és Pertzelt tűzte ki, Sztántsics Ignátz paksi köznemes házánál — a másik pedig a zöldfa Vendégfogadóba — nem külömben látta az alul irt azt is a midőn a követ választást megelőző hétfőn a Bezerédy és Tahiánusok (másképp Kubinszkyak) mindannyian veres sapkákkal fedve Taliy Ádám Úr vezérlete alatt Pakson keresztül mentek s a mint hallotta Szt-györgyön — a másik felekezeti pedig mely fehér kalapokkal külöD- bözteté magát (és P. tsovitsoknak neveztetett) a Julia majorba jöttek öszve — azonban, hogy az illyes lakomák vagy összejövetelek alkalmával mirül folyt a tánátskozás vagy mitörtént, azt az alul irt, mivel mint hivatalban levő, neutrálisnak lenni tanátsosabbnak vélte, következésképen sein az egy, sem pedig a másik felekezeti illyes lakomáiban vagy tanácskozásaiban egyszer sem jelent meg, nem tudja. A 3-ra. Junius 17-én vagyis a relatio- nalis gyűlésnek hirdettetett utolsó közgyűlés napján volt, a midőn az alul irt, Széllé Károly Tábla Biró és hites ügyvéd Úrral jókor reggel indulván ki Paksrul, mintegy 1/2Í0-re érkezett meg Sexár dón — a hol is szokott szállásán által öltözködvén a nevezett Ügyvéd, és a reájok várakozó Tóth János paksi uradalmi peiceptor társasságában a vármegye Házába indult — ekkor muzsika szót halván, a mint az utczábul a megyeház előtti térre ért, látta, hogy a Kubinszkyak jönnek, kik véle éppen egyszerre érkeztek a megyeház kapujához, a hol is egy kevéssé meg álapod- ván s a muzsika elhalgatván, halottá, hogy Pertzel Moritz fő-Biró Úr Sándor és Miklós neveket említvén, ezután azt mondotta „most mi holet fogunk foglalni“ s ezzel a veres sapkások csendessen megindulván, velük az alulirt is, ki néhány lépésekkel előbbre vala, megindult s az Udvaron keresztül a földvári Tisztviselők szobáiban vezető kis grádics felé tartott — miután azonban a büntető törvény szék szobája előtt álló zöld asztalt minden részről körül foglalt fehér kalapos Petsovitsok közt Egerer János Urat, ki mint egy harmadik sorba állott, meg pillantotta, azzal mind ösmerőssével akarván szóllani, a felé indtdt — de mentében viszsza tekintvén látta, hogy a Kubinszkyak nyomába vannak és hogy a Petsovitsok között is mozgás történik — s ekkor hallotta, hogy Egerer János Úr bizonyos Martzit szólított fel „hogy állna elő“, mire egy nagy bajuszu, kit későbben Babosnak hallott nevezni, lépett elő — ezt azonban a veres sapkások azonnal elkapták, a földhöz vágták s kézrül kézre adván kezeikkel agyba főbe verték — azt mind azon által, hogy Babos ütött e vagy ütetett meg először s igy vallyon a verekedésre kiadott első okot a csoportossan előre nyomuló Kubinszkyaktul nem láthatván, meg mondani nem tudja. — E közben attul tartván az alul irt, hogy közel a tűzhöz meg égethetné magát, a fent is érintett gráditson az első emeletbe szaladt — a honnan is letekintvén, már ki vont kardokat és nagy darab hasáb fákat látott a küzködők kezeikben — s látta, hogy a két felekezeti egy-