Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-20 / 20. szám
1905. májas 20, KÖZÉRDEK 7 Hőgyész. Óvoda bezárás. Hőggészen a kanyaró- járvány lépett fél az óvódás gyermekek között : ezért a simontornyai járás főszolgabirája a járásorvos előterjesztésére az ovodát hatóságilag bezárta. C SARKOKKét év miatt. Irta: Liszkayné Horváth Jolán. , S z eun élvek: Ella 30 éves özvegy. *'r Dénes, barátja. Dénes : Nos, feleljen a kérdésemre ! Ella : A felelet nehéz, barátom. Az igazság kényelmetlen, hazudni pedig nem tudok. Dénes: Maga a szavait simára tudja csiszolni, ki tud velők elképzelhetetlen fogalmakat fejezni — és most megakad ? Ella : Igaza van, várjon. Nem találom meg a helyes utat, homályos minden előttem. Istenem, miért is kérdez ? En adósa akarok maradni a felelettel. Dénes: Nem, szép asszony, azt nem teheti. Annyira kikövetelte a körülményekből ezt a helyzetet, hogy most szint kell vallania. Hiába keres utat a menekülésre. Akárhogy is akarom tudni és őszinte feleletet, kérek, miért nem megy Gerséhez ? Ella : Mert nem szeretem. Dénes: És miért utasitott engem vissza? Ella : Mert szeretem. Dénes: (gúnyosan mosolyogva) A maga módja szerint? Ella : (komolyan, lassú hangon). Igen, a magam módja szerint. Dénes: (meglepetve nézi, aztán keserűen kifakad) Hogy mondja ezt! Mintha igazán érezné, oly bensőséggel. Ella: (ünnepélyesen) Mint a hogy igazán érzem : olyan bensőséggel. Dénes: Dehát feleljen végre — miért nem akarja, hogy boldogok legyünk ? Ella: Mert nem lehetünk azok, barátom. Maga boldog lenne tán egy félévig, tán valamivel tovább — én addig sem, mert látnám a józan eszemmel a jövőt minden perczben. S aztán tovább, hogy lenne ? Mert én, ha érezném is egy kicsit, akkor sem bíznám a boldogságunkban. Bolondot tenne, ha elvenne, én meg bűnös lennék, ha feleségül mennék magához. A köztünk levő két — Dénes: (ingerülten) — év. .Tó jó. Tudom már . . . (mintha leczkét mondana tel) az óriási mélység egy asszony és a férje között, melyet nem lehet sem eléggé megszokni, sem szép szavakkal betömni, áthidalni meg épen lehetetlen. (Fáradtan) El ne mondja kérem még egyszer, ezerszer hallottam már. Ella: (szomorúan) És még sem érti meg! Nézzen reám ugye üde vagyok és nem is épen csúnya ? Dénes: No az épen nem! (gyönyörködve nézi.) Ella : Négy-öt év és vége mindennek. A hamvas arcz elránczosodik, legjobb eset ben rizsporra szorul, a karcsú ruganyos alak hízásnak, indul s magának ez nem lenne mindegy. Sokkal jobban gyönyörködik most bennem, mint hogy majd meg tudná bocsátani, hogy hervadok. Dénes: (heves, tiltakozó mozdulatot tesz, szólni akar.) Ella : Kérdezett barátom, hallgasson tehát nyugodtan végig. Lám én szépen akarok megvénülni, ha pedig a felesége lennék, ez semmi esetre sem sikerülne. Csak szaporítanám a számát azoknak a szánandóan hiú, ellenszenves alakoknak, akik a hajukat festik és kétségbeesetten kivágatják a ruháikat, nem riadnak vissza semmitől, ami egy kis ifjúságot Ígér. Az ilyen asszony szegény elfelejti, hogy szellemes is tud lenni, elfelejti hogy jó lelkű, elfelejti hogy okos és csak egyet nem felejt el, hogy az ura fiatalabb és folytonosan figyeli azokat a hölgyeket, akikre az ura tán csak véletlenül, de néha \ mégis rápillant. Tűrhetetlen az, mert nem { csak szomorú, de nevetséges is. Van még egy másik is, aki nem festi a haját, de becsületes őszinteséggel őszül, vénül szépecskén, korához illő unalmas szinü, ezélszerü ruhákban jár, gondozza a házat, az ura ruháit, türülgeti az ura fegyvereit és szivar- j tárezáit, jól főzet, persze csak az ura ked- | vencz ételeit és mindezekért mi a jutalma? Egy kis futólagos jóváhagyás, vállveregetés j „jól van öregem!“ „Köszönöm üregem!“ Én — én nem tudnék olyan igénytelen Tenni soha. Dénes: Micsoda képek ! Hisz valahogy csak meg kell öregedni, aztán én sem lesaek örökké huszonnyolczéves. . Ella: JGi'.-Van, jól, persze hogy maga “is meg fog vénülni, csakhogy egy kicsit ké- j sőhb. És itt a bökkenő! Nyugodjék bele. j Ha nem szeretném magát, nem a maga sor- I sán aggódnám és elfogadnám nyugodt lélek- j kel az ajánlatát. Dénes: De Ella mondja csak, most j jött mindezeknek a tudatára és akkor mikor I lépésről-lépésre hivott, vonzott maga után, | ebbe a hínárba, soha nem gondolt akkor ezekre ? Ella: (a napernyőjét idegesen becsukja) Hm! (lehunyja a szemét) Ha tudná, mikre gondoltam én akkor! Dénes: (megfogja kezét) Mondja el. Tudni akarom miért tette. Ella: (álmodozva) Miért, miért . . . j mert boldog akartam lenni. Irigyeltem a könnyelmű asszonyokat, láttam hogy mindig ! jó kedvűek. Láttam, hogy az élet gondját, buját mily könnyen viselik, fel sem veszik a rágalmat, lepereg róluk a megérdemelt megszólás s én vágytam arra, -hogy boldog legyek ilyen könnyű módon. Azt hiszi maga, ha egyik-másik tisztességes hervadó asszony élesen bírálja a könnyüvérü asszonyokat, csak az erkölcs beszél belőle, — dehogy, az irigység is. Aki maga nyugodt és megengedett, nem törődik más boldogságával. Én is igy voltam, mikor magával megismerkedtem, szerettem magát és elhatároztam^ hogy addig a meddig, de boldog leszek. És mentünk tovább és tovább. Már nem lehetett meg- állanom és a józanész, mely mindig ébren van, vagy a születésemtől belém nevelt erénynek nevezett szokás, vagy mit tudom én mi, visszatartott attól, hogy olyan módon boldoguljak. Pedig milyen jó lett volna, csak pár napig, vagy akár pár óráig boldognak lenni anélkül, hogy egy hosszú, szürke házasélettel fizessünk meg érte. Ne higyje, hogy azért álltam meg ott, ahol maga jónak látta a kezem megkérni, vagy mintha féltem volna a világtól. Nem azért. Hanem azért, mert nem akarom, hogy egy pár órai boldogságomért mindaketten szerencsétlenek legyünk egy egész életen át. Dénes: (kis idő múltán komoran) És maga azt szerelemnek nevezi, amit igy szépen leráz magáról, mint egy ruhájához tapadt virágszirmot s aztán szépen nyugodtan és mosolyogva itt hagy engem a láp közepén ? Ella : (könnyes szemmel, de mosolyogva nyújtja kezét) Nem barátom, itt a kezem, fogja jó erősen, kivezetem a lápból és majd keresünk valakit, aki magát tovább vezesse. Dénes : És maga ? Ella: (meggyőződéssel) Engem ne féltsen. Én nem maradok egyedül. Erős támaszom lesz egy tisztán maradt álom. TUDOMÁNY, IRODALOM. A Protestáns Pap. Lágler Sándor kölesdi ág. és Kálmán Dezső ev. ref. pap szakközlönyének májusi szarna a következő tartalommal jelent meg: Édes apám 50. születése napjára, Koritsánszky Ottótól, Akadályozzuk meg a kivándorlást, Reichert Gyulától, Áldozó csütörtöki egyházi beszéd, Lágler Sándortól, Pünkösdi egyházi beszéd, Lágler Sándortól, Pünkösdi beszéd, Pechy Árpádtól, Példázat a magvető emberről, Gödödéi Józseftől. Végül papválasztások. Halálozások. — A lap előfizetési ára egész évre 8 korona, mely Molnár Mór szekszárdi nyomdájához küldendő. Muzeum, közmtézetek ügyei. Ajándékok a múzeumnak. Fraknói Vilmos ez. püspök s a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelője, a könyvtári osztály számára „Szekszárdi apátság története“ czimü munkáját, — Deli Ferencz simontornyai lakos egy bronz karpereczet, bronz sarlót, kard és kés töredékeket, egy vasgolyót és egy vassarlót; Csankó Vilmos ózsáki tanitó egy barna edényt, Dömötör Sándor egy drb. érmet, Kiss Ferencz elaggott szabómester két drb. szabási mintákat magában foglaló könyvet, az országos főfelügyelőség egy kötet könyvet ajándékoztak a múzeumnak. TANÜGYI HÍREK. Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a györkünyi ág. ev. V. tanitó fizetésének kiegészítésére, — mig az iskolaszék 4000 korona kölcsönét 6 éven át ki nem fizeti, évi 600 korona — azontúl pedig évi 400 koiona államsegélyt utalványozott. BÍRÓSÁGI ügyek. Az 1905. évi junius lió 13-án kezdődd esküdtszéki ülésszakban a következő bűnügyek fognak tárgyaltatni: 1905. évi junius hó 13-ikán: a csalás és gyújtogatás bűntettével vádolt Szabó István elleni bünügy ; ugyanezen napon a halált okozott súlyos testi sértés bűntettével vádolt ifj. Varga Ferencz elleni bűnügy. 1905. évi junius hó lh-ikén : a halált okozott súlyos tosti sértés bűntettével vádolt Mihálkó János elleni bűnügy. 1905. évi junius hó 15-ikén : a rablás bűntettével vádolt Farkas János és társai elleni bünügy. Esküdtek kisorsolása. Az 1905 évi május hó 15-én Dr. Selcz József elnöklete alatt megtartott ülésen az esküdtszéki ülésszakra a következő esküdtek és helyettes esküdtek sorsoltattak ki: Rendes esküdlek: Perczel József bérlő Bikács, Kunczer Ferencz mészáros Báttaszék, Szániel János kereskedő Báttaszék, Debulai Imre lakatos Szekszárd, Adler N. János magánzó Szekszárd, Haya Nándor takarékp. pénztáros Szekszárd, Nits István borászati felügyelő Szekszárd, Fayerle Henrik föld- mives Alsónána, Pirnitzer Manó kereskedő Szekszárd, Dr. Szily Géza ügyvéd Tolna, Báró Schell József földbirtokos Katalin p., Dr. Csapó Dániel gazdász Kis-Tengelicz, Mutsenbacher Ödön fakereskedő Szekszárd, Seiner Lipót kereskedő Szekszárd, Tóth Gyula magánzó Szekszárd, Schneiderbauer József borkereskedő Szekszárd, Sziebelt Kálmán gazdatiszt Bátaszék, Schekszer Sándor főerdész Tolna, Kis Mór kalapos Szekszárd, Pleszky Antal gazdatiszt Fadd, Berényi László magánzó Szekszárd, Hoffmann Sándor főerdész Szekszárd, Hainrikffy Pál gazdatiszt Ujdombóvár, Weitzner József takarékp. titkár Bonyhád, Tiringer Mátyás kereskedő Bátaszék, Bún Lajos kereskedő Paks, Altdorfer Lipót gazdatiszt Kajmád, Széli Gáspár építész Báttaszék, Zsikó Péter N. földmives Alsónyék, Mayer Alajos borkereskedő Báttaszék. Helgettes esküdtek: Id. Tóth Pál czipész, Vatzek László rézműves, Fleischer Ödön fakereskedő, Grósz János bérkocsi tulajdonos, Bencze József bádogos, Fülöp Lajos torony órás, Simon Gyula festő, Wilhelm Ede kályhás, Mirth Gyula könyvelő, Steiner Eerencz Vesztergombi Szekszárd. A szekszárdi kir. törvényszék büntető osztályánál főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. évi május hó 23-ikán: Nav- reczki József ellen zsarolás miatt, Bádisz János ellen hatóság elleni erőszak miatt, Pesti János és társa ellen lopás miatt, Moródi Ferencz ellen lopás miatt, Pepcza Mátyás J ellen lopás miatt, Kender János ellen laksértés miatt, Aranyos Ferencz ellen súlyos
