Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-14 / 2. szám

1905. január 14.

KÖZÉRDEK

5

számadásra vonatkozó jelentése. 5. Egyéb indítványok.

— Vasúti állatorvos — szakértői eskü.

Lővenbein Samu bátaszéki állatorvost a bátaszéki vasútállomásra helyettes szakértőül rendelték ki, s hivatalos esküjét is már letette.

— Előléptetés. A m. kir. igazságügyi miniszter a szekszárdi kir. törvényszék iroda- igazgatóját: Diczenty Lajost a IX. fizetési osztály 3.__ fokozatába léptette elő.

— Ösztöndíj. A pécsi kereskedelmi és iparkamara Halász Béla, Uduardy Géza és Klein István felsőipariskolai tanulókat 100— 100 korona ösztöndíjban részesítette.

— Műkedvelő előadás. A kath. kör derék műkedvelői holnap vasárnap, január 15-én este pont 8 órakor a kath. kör dísztermében közkívánatra megismétlik a „Munkácsi rabok“-at. Helyárak: I. hely 1 K 40 f. II. hely 80 f. Állóhely 40 f. Diák- és gyermekjegy 20 f. Jegyek előre válthatók: Árva J. könyvkereskedésében és az Elnökségnél.

— Tolnamegyei fiatalember az idegenek dandárában. A kölesdi születésű Kanilzer Oszkár, kinek atyja Dombóváron kereskedelmi üzletvezető, műegyetemi hallgató volt, mikor besorozták s önkéntes évét a haditengerészetnél kiváló sikerrel végezte. Ezen év alatt annyira megkedvelte a kalandos életet, hogy nem volt többé kedve az Íróasztalhoz és a körzőhöz, tehát ténylegesittetni akarta magát. Miután azonban a tengerészeinél az önkéntesekét csak altisztté nevezik ki, csak mint altisztet akarták elfogadni az érettségit tett, műegyetemet hallgatott és tiszti vizsgát tett jelentkezőt. Kanilzer ekkor a gyalogsághoz, majd a csendőrséghez folyamodott, de mindenütt elutasították. Erre más államok haditengerészeténél jelentkezett, persze hiába, miután az osztrák-magyar haditengerészet tartalékosa. Végül a hollandi kereskedelmi tengerészet szolgálatába lépett, mely szolgálat azonban nem felelt meg regényes hajlamainak, s igy ott vállalt szolgálatot, a hol nem kérdezik kilétét: a »Legion des Étran- gers*-nél. Elég szomorú, hogy egy magyar fiatalember, akinek kedve van a katonai pályára, csak a kalandorok nemzetközi csapatában talál helyet!

— A várdombi római lelet. A múlt év

folyamán tudvalevőleg Várdombon a szőllő- munkások egy nagyobb római temetőre bukkantak, s azt feldúlták. A muzeum igazgatósága későn értesült a dologról, s csak igen kevés tárgyat tudott megszerezni. Most, újabban Wosinszky Mór muzeum-igazgatónak sikerült a széthordott régiségek egy másik részét is megszerezni, a melyek között több bronz fibula, fű, kapocs és egyéb értékes bronz tárgy van.

— Pályázatok. Kánya község jegyzői állására — mely állás lemondás miatt üresedett meg — a tamási járás főszolgabirája pályázatot hirdet f. évi január 24 iki határidővel. — Dunaföldváiron három községi irnoki állás üresedett meg lemondás miatt í a pályázati határidő: február 9-én délután 5 óra.

— Eltörött gyászkocii. Múlt vasárnap a Tauszig Adolfné temetésére érkező gyász- kocsi, ahogy a kocsis a gyászházba a hídon keresztül be akar hajtani, a keskeny hídról az árokba- zökkent s első rugói eltörtek. Itt az ideje, hogy a foutezát dísztelenné tevő fahidak felett vizsgálatot tartson az elöljáróság s kötelezze a házigazdákat, hogy a dísztelen rozoga alkotmányok mihamarabb kijavíttassanak, vagy újakkal cseréltessenek ki, úgy, hogy a fuvarozók és járókelőknek testi épséget minduntalan ne veszélyeztessék.

— Ingatlanok forgalma. Steiner Károly haktai szőllőjét megvette Jischoff Mór 7000 koronáért. Dánay J. telekkünyvvezető baklai szőllőjét pedig Szondy István gyógyszerész vásárolta meg.

— A harmadik gyógyszertár ügye. A

belügyminiszter jóváhagyta a vármegye törvényhatóságának a Szekszárdon felállítani kért harmadik gyógyszertár ügyében hozott azon határozatát, hogy a harmadik gyógyszertár felesleges, sőt a két létező gyógyszertár fen állhatását veszélyeztetné.

— Vadászat. E hó 6-án ózsák és József pusztán sikerült vadászat volt. Összesen

76 nyúl esett. Ózsákon Leopold Sándor gazdag reggelivel, József pusztán pedig Vilczek Sándor fényes ebéddel vendégelte meg a jókedvű vadásztársaságot.- Az utolsó — hajtás jóval túl tartott éjfélen.

— Vasúti mérnökök. A dombóvár—bátaszéki vasútvonal elsőrendűvé való átalakítására kirendelt mérnökség, minthogy Szekszárdon iroda használatra egyéb alkalmas helyiséget nem kapott, a vallás és közoktatási miniszter engedélyével a főgimnázium egyik üres szobáját foglalta el.

— Hidasbonyhád-szekszárdi vasút. A

kereskedelmi miuiszter Csik József bonyhádi gőzmalomtulajdonos és Török Emil budapesti mérnöknek az államvasutak Hidasbonyhád állomásától kiindulólag Bonyhád, Kakasd és Agárd községek, valamint Paradicsom és Szentgál puszták érintésével, Szekszárd álló- másig vezetendő szabványos, nyomtávú gőz és motorüzemü helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

— Tolnavármegyeiek az Akadémiában. (Az Akadémia 1905-i Almanachjából) Gróf Ápponyi Sándor igazg. tag. szül. Párisban, 1844. jan. 19. Bubics Zsigmond tt. szül. Ozorán 1821. márcst 17. Galgóczy Károly lev. tag. szül. Lápafőn 1823. jan. 27. Tormay Béla lev. tag. szül. Szekszárdon 1839. okt. 10. Lehr Albert lev. tag. szül. Sár-Szent- Lőrinczen 1844. ápril 25. Wosinsky Mór lev. tag. szül. Tolnán, 1854. márcz. 28. Hollós László lev. tag. szül. Szekszárdon 1859, jun. 18.

— A falu rossza. Félelmetes alak volt Dombóváron Kettl utkaparónak siketnéma fia. Nem múlt el hét, hogy valami bajt ne csinált volna, de a hatóságok tehetetlenek voltak vele, mint „beszámíthatatlan“ emberrel szemben. Végre sikerült ártatlanná tenni: amikor egyik éjjel kiszúrta Fekete vasúti hordárnak szemét, az ügyészség vette pártfogásába és az őrültek házába csukatta. De csakhamar méltó utódja akadt Gergő nevű öccse személyében, akit hét hónapi börtönbüntetésének kitöltése után hazaeresztettek a katonaságtól. Azóta minden vasár- és ünnepnap felverik a csendőrséget azzal, hogy verekedik a Gergő s ilyenkor nem egy

' jífrőr, hanem az egész őrség kivonul, hogy a a borzasztó erejű legényt megfékezze. így történt múlt vasárnap éjjel is, amikor Niebl Ádám korcsmájában négy markos csendőr csak bajjal tudta megbilincselni s targonczán bevitetni a községi fogházba, ahol egy csendőrt hagytak őrizetére. A legény azonban annyira dühöngött a zárkában, hogy a csendőr attól tartva, hogy a netán kitörő hatalmas embert egymaga nem tudja megfékezni, vagy pedig az önmagában tesz kárt segitségért ment az őrsre. Ezen időt Kettl arra használta fel, hogy feltörve a nehéz, megvasalt ajtót, megszökjék s azóta nyoma veszett. A dombóváriak azonban biztosra, veszik, hogy nemsokára újra megjelenik a község rémülete, sőt azt is beszélik, hogy a siketnéma bátyját is hazaeresztik nemsokára s akkor igazán fegyvertelenül nem lehet az utczán járni. Igazán a közérdek kívánná, hogy valamit tegyenek azok, akiket illet, a Kettl család ellen a dombóváriak védelmére, mielőtt újból valakinek a szeme, vagy talán az életo esnék áldozatul!

— Ellopott Óra. Dr. Leopold Kornélnak a Tolnavármegye szerkesztőjének aranyóráját Budapesten e hó 8-án valami ügyes zsebmetsző lánczostól együtt elemelte.

— SzerencsetDnül járt járási orvos. Piringer József tamásii járásorvos lábát eltörte, úgy hogy helyettesítéséről kell gondos kodni.

— Guczi primás meghalt! ... Ki ne

ismerte volna szegényt, — főleg Szekszárdon és Tolnán; ki ne hallotta volna rozoga hegedűjének hangjait? . . . Ott húzta ő utcza sarkokon, üzletek előtt; — néha spárgával volt hangolva húr helyett a hegedűje, de ő azért húzta . . . húzta! — S a jó szivü emberek szívesen csúsztattak egy-két krajcárt a Guczi primás zsíros kalapjába. Ha megunta a dicsőséget Szekszárdon, át rándult Tolnára s folytatta amit ott elhagyott. Most is Tolnán volt lányainál s ott érte utol a halál, 70 éves korában . . . Temetése f. hó 7-én ment végbe — közköltségen. A tolnai

két első zenekar bánatos nótáival kisérték utolsó útjára az öreg Guczit, ki valamikor jó hegedűs hírében állott. Ezelőtt valami 18 esztendővel valóságos szerelmi regényt komponáltak a szekszárdi újságok róla, mert már akkor is elteijedt halálának hire. Szép szavakban megírták felőle, hogy reménytelen szerelem bomlasztotta meg az eszét; hegedű versenyre hívta ki vetélytársa s az lett a győztes. Egy távolba elszakadt, ismert poétánk szép verset is irt a régi hires prímásról. Pedig nem a szép szemekbe való elmereűgés volt a szegény ördögnek a végzete, hanem a — pálinkás és boros üveg ... A többi mese, ez az egy valóság !

— Öngyilkosság. Palacski Márton őcsényi, szőllőhegyi lakos, gazda, iszákos természetű ember volt s feleségével sokat veszekedett. A múlt héten is meg akarta verni az asszonyt, de ez a szomszédokhoz menekült. Úgy látszik Palacski Márton sokat beszedhetett a jóból, mert nagyon elkeserítette a feleségével való szóváltás, bement tehát lakásába, fogta lancaster fegyverét és szivén lőtte magát. Ott találták halva. A hivatalos vizsgálat alkalmnval dr. Dragics Imre az öngyilkosságot állapította meg.

— Italmerés titokban. A szekszárdi csendőrség jelentést tett a központi járás fő- szolgabirájának, hogy Pongrácz Mihály szekszárdi lakos titokban bort mór. Egy bünvizs- gálat esetéből jött erre rá a csendörsóg s Pongráczot tetten érte, amikor Pacskó Gábornak bort szolgált ki. Pongrácz aztán be is ismerte, hogy Szabó József, ifjú Szabó József, Szabó Mihály, Vig József, Ágoston György, Ranya István, Szeremlei Szabó József, Búzás József valami 5 korona ára bort ittak nála. Pongráczot jövedelmi kihágás miatt feljelentették a pénzügyigazgatóságnak, a csendőrségnek pedig a főszolgabíró erélyes intézkedését kérte ki, mivel az ily zug korcsmák veszélyeztetik a közbiztonságot.

— Felgyújtotta a présházát. Güttlinger György szőlőhegyi lakosnak nem tetszett a kopottas viskója, szeretett volna szebbet, egy kissé tágasabbat szerezni, de oly kép, hogy pénzbe se kerüljön. Gondolt nagyot és merészet, jó be „sekuráltatta“ aztán egy söté- tes estén feipörkölte. Számításában azonban csalódott, mert a csendőrségnek feltűnt a túlbiztosítás és most Göttlinger uram a leégett viskóban szorongó szívvel várja ama napot, amikor a bíróság, mint gyújtogató felett Ítéletet mond.

— Tolvaj cselédlányok. Hirsch János szekszárdi bérlő Sipos Rozália és Müller Katalin nevű cselédei azalatt mig ő és neje nem voltak otthon, feltörték szekrényét és abból 40 koronát kilopták. A könnyű módon szerzett pénzen vígan vásárolgattak és éltek úgy, hogy mire a gazda rájött pénze eltűnésére, már csak 13 korona 83 fillér volt meg belőle. A inegtóvelyedett leányokat feljelentették, akik most a pár napi vig farsangi napért, szomorú böjt elé néznek.

— Áruló fegyver. Simon Lajos vármegyei dijnok szent karáésony reggelén a azon szomorú valóra ébredt, hogy kamrájából ellopták disznó húsát és a szép mosolygó sonkák helyett rozoga puskát hagytak hátra valami zajtól megriadt éjjeli látogatók. Ez a fegyver vezette a csendórséget nyomra, akiknek sikerült Ranga István Csilus, Szabó József Szeremlei és Vigh Józzefben a disz- nóhus kedvelőit megtalálni.

— Kivándorlás Amerikába és Németországba. Mióta az útleveleket a vármegyék alispáni hivatala állítja ki, egy-egy vármegye területéről történő • kivándorlásokat sokkal nagyobb figyelemmel lehet kisérni, mint az előtt s ezen közvetlenebb tapasztalat tanúsítja hogy Tolnavármegye területén hihetetlen nagy azoknak a száma, kik munkakeresés végett részint Amerikába, részint Németországba utaznak. A múlt év augusztus havától kezdve deczember hó végéig tehát öt hónap alatt ezeren kértek és kaptak útlevelet Még sokkal fokozottabb a kivándorlók száma most az idén; e hó 15-éig 200-on felül érkeztek be útlevél lapok az alispáni hivatalhoz, az egyes községek pedig honnan a lakosok kimenni szándékoznak rövid egy hét alatt négyszázan fejül kértek utlevéllap és cheque űrlapokat. Ha ez az arány igy nőve-