Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-08 / 14. szám

1905. április 8. 3 a szivattyú kétannyi belvizet is meggyőzött volna — fent pedig Szekszárdon és óc-ény- ben nem csak a rétek, hanem még a szántók is viz alá jutottak. Nagyobb károsodástól mégis sikerült megmenteni a birtokosságot azzal, hogy rögtön ideiglenes árkolásokat, mellék­csatornákat létesítettünk a veszélyeztetett vidéken: jelesül Ebesen — Hosszuéren, Bá- tamezején a Kortosokon, Kigyóstón stb. me­lyekkel a szétterült belvizeknek gyorsított lefolyását a főcsatornába sikerült elérnünk. A tavaszi esőzésekkel a vadvizárkok tisztántartása is sok munkát adott. A szek­szárdi és őcsényi szőlőhegyek fclrigolozott talaját rengeteg iszap alakjában hordják le a vadpatakok a lapságra. Ezt a sok iszapot évenként ki kell tisztogatnunk a medrek­ből, nehogy a szántó földeket öntse el a vad­víz. A Csatári árkot 5 — 6, a Sédet pedig 8—10 kilometer hosszban kell az iszaptól tisztán tartanunk. A szabályozási terv szerint ezek a vadpatakok a holt Sárvíz 10—13 km. hosszú kanyargós medrén vezettettek végig, hogy igy mielőtt a főcsatornába jutnak, iszapjuktól megszabadulhassanak. Ma már a Sárvíz mély medre, melyen 50 év előtt gabo­nás hajók jártak — de még 8 év előtt is 4—5 méter mély holt meder volt — színig megtelt iszappal, sőt néhol töltések közé fogva vonul felettük a patak. így szükség szerint iszapos viz jutott a főcsatornába, melynek fenekén le egész Bátáig 10—20 néhol 30 ctm. vastagságban rakódott le. Ezen eliszaposodás volt tehát az oka a fen­tebb említett azon körülménynek, hogy a főcsatorna nem győzte meg a felsőrészi bel­vizek tovább szállítását. Szerencsére oly szá­raz nyár következett, hogy még a főcsatorna is végig kiszáradt és a fenekén talált iszap­réteget teljesen eltávolithattuk. Mégis csak maga ezen főcsatorna kitisztítás 27 kilométer hosszban 6000 koronán felüli költséget okozott! Sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk a Lajvérral szemben, bár ez a legnagyobb vadpatak és ez hozza a legtöbb iszapot, mégis alig van rá költségünk: nem kell iszapot kotornunk! Itt ugyanis az úgyneve­zett felsankolási (feliszapoltatási) rendszert alkalmazhatjuk az alsó-nyéki és bátaszéki 2000 kát. holdat meghaladó közlegelőkön, a mély fokok és lapályok feliszapolásávH csak hasznot teszünk és dús mezőséggé változtat­juk a tófenekeket. A szekszárdi és őcsényi határokban ilyen alkalmas iszapfelfogó terü­letek sehol sincsenek. Mindezek folytán a csatornahálózatunk fenntartására szükséges költségek erősen meg­növekedtek, az előirányzott 14,000 korona nem volt elég és azt 3826 K. 71 fillérrel túlléptük. Ha az előző évek ily irányú kiadá­sait szemügyre vesszük, kitűnik, hogy itt is Amint lovaikra ugrottak s köszöngettek a leánynak, távolabb egy lovas alakja tűnt fel, fegyverrel vállán s a mily sasszemeik vannak a puszta lakóknak, meg is láthatta, hogy a leány kint búcsúzik valami uriforma vendégektől, a mit pedig senkivel nem tett meg. A magános lovas sarkantyúba kapta lovát s ügetve haladt a csárda felé. A két vadász útja Szegedébe ugyan­arra vitt, s igy csakhamar találkoztak. Szép, fiatal parasztlegény volt a lovas, a ki komoran nézte végig a két urlovast és csak alig emelte kezét kalapjához. Amint elhaladt a két lovas, komor gyűlölettel telt tűz villant meg a betyár sze­mében s fegyveréhez kapott, mintha két gyors lövéssel le akarta volna őket teriteni. Majd daezosan felkapta fejét, füttyentett lovának ■ vágtatva haladt a csárda felé, a hol a piroa rózsa várta, de nem oly kedvvel, mint egyébkor. — lameri ? Kérié ae ügyész. — Hogyne, ee vált Siger Csicsa Pista! — Az a gyilkos betyár ? — Ab. — Eat el kallett velea fogni. — Még nem — felelt Klemm — a k ormány biztos ur mag vár valamit. az 1900-ik esztendő volt a legköltségesebb csaknem másfélannyi kiadással! És pedig egyenként felsorolva, kiadtunk csatornák fen- tartására : 1900 ban 26543 K. 51 fi, 1901-ben 13703 K. 53 f, 1902 ben 11038 K., 1903-ban 15827 K. 47 fi, 1904 ben 17826 K. 71 fillért. Úgy, hogy a csatorna hálózat fentartása 3—4-szer annyi költséget okoz, mint a viz- szivattyuzás, holott az érdekeltséget a viz- szivattyuzás elviselhetetlen nagy költségeitől való félelem tartotta vissza sok ideig a bel- vizszabályozás keresztülvitelétől. Másik fontos munkálat volt a nagy- méltóságu földmivelésügyi minisztériumnak 1904. évi 102277 számú rendelete szerint, a bátai töltésnek 16 kim. hosszban, fél méterrel felmagasitása és padkázattal megerősítése. A költségek 100,000 koronában lőnek megálla­pítva, mely ősszeg 5 évre felosztva, évenként 20,000 koronával lett előirányozva inség- munka jelleggel, hogy a nép legszegényebb osztálya téli keresethez juthasson. November elején kezdtük meg az építést és igen ked­vező viszonyok közt, a két hó alatt másfél kiléméter hosszú töltést építettünk fel a leg­gyöngébb alsó szakaszon. Kiadtunk e czélra az év végéig 11215 koronát 68 fillért. A bátai hegyfok 3 kiálló ormát hordattuk el kocsival, az előirányzatnál 20°/o-al olcsóbb árban. A fuvarosok kerestek naponta 5 ko­ronát, a gyalogmunkások pedig másfél koro­nát. És ezen szerény keresettel a szegény nép igen meg volt elégedve: nem kellett munka keresés végett kivándorolnia A baja—bátaszéki vasúti összeköttetés és a Dunának áthidalása a kivitel stádiumába kerülvén, annak közigazgatási bejárásánál a társulat érdekeinek képviseletében megjelen­tünk és örömmel jelenthetem, hogy társula­tunk kívánalmai minden irányban kellő figye­lemben részesültek. A pálya szintje úgy a töltés, mint a csatornák átszelésénél kellőleg felemeltetett, a hidak kivánat szerinti mére­tekkel állapíttattak meg, az anyagödrök töl­téseink lábazatától 100 méterre távolittattak, a Duna áthidalásánál általunk kért nyilás- szélesbitéseket legnagyobb részben teljesítet­ték, sőt még töltéseink felmagasitására is jegyzőkönyvben kötelezték a m. kir. állam­vasutakat az esetben, ha a dunai hid létesí­tésével 15 cm.-nél nagyobb vizszinduzzasztás következnék be. Társulatunk múlt évi pénzügyi helyze­tét illetőleg ismét örvendetes anyagi fejlődé­sünkről adhatunk számot. Bevételeink nagyobb része az előirányzatot meghaladó módon folyt be- Csak a fiitermésből, elhasznált rozsé és a töltéshez közel álló fák értékesítéséből 11856 kor. 64 fillért vettünk be, a 8000 kor. elő­irányzattal szemben. Kiadásainkban igaz, hogy több tételnél, beleértve a csatornák több­KÖZÉRDEK — Kár, mert az a valami jó aligha lesz. És aztán oda megy ? — Oda ám, a piros rózsához. — Ej, nem hittem volna. Hát a szere­tője? — Az ám három év óta, de meg a bűntársa is. — Ne mondja Jusztin. Maguk sok mindent ráfognak valakire. — De ez sem valaki ám, mint az ügyész ur mondta csak nem rég. — No csak nem valami gonosz ? — Elég, ha a nevét megmondom. — Hát mondja. — Tnrcsányi Tóth Orzse. — Hihetetlen. A ki aegitett egy bérlőt megfojtani. S ez volna az a leány. — Az ám, de még több is van. Benne van ez nagyon ügyész nr. Különben azt a fojtogatást Siger Csrcsa eszközölte, hogy jobban magához kösse. — No lássa ? — Látom, de mondtam, hogy több is van még. Látja azt az arany nyaklánczot, a mit a maga kedvéért tett fel, a midőn bérért ki­ment, azt is ismerem. Tudora honnan lopták, de nem tudtam, hogy Siger Csicsa meg Tár­csán yi Tóth Erese voltak a tolvajok. Most már eat is tudom. Még ma bejelentem a kormánybiztos urnák. Asért siettettem az eljövést, meg aatáu megtudtam a kis legény­költségét is, összesen 5443 kor. 63 fillérrel az előirányzatot túlléptük, de viszont egyéb tételekben megtakarítottunk 9159 korona 68 fillért. A társulat készpénz vagyona volt, bele­értve az összes alapokat 184840 kor. 29 fill. Az azelőtti évben volt 137353 kor. 53 till. Vagyon fogyás 2513 kor. 24 fill. Ha ezen összeget a bátai töltés mun­kálataira előirányzotton kívül elköltött 11215 kor. 68 fillérből leütjük, kitüüik, hogy az 1904. év 8702 kor. 44 fillér vagyonszaporo- dással záródott. Összes forgalmi pénzbevétel volt 124209 kor. ^9 .till., összes kiadás volt 122000 kor. 95 fill. Összes forgalom 246210 korona 44 fillér. Ezen forgalmi bevétel és kiadással szem­ben tényleges bevétel volt 81793 kor. 01 fill. Tényleges kiadás 84336 kor. 50 fillér. A bevételek közt legnagyobb tétel az állami adó visszatérítés összege 62396 kor. 52 fillér, a kiadások legnagyobb tétele a földhitelintézeti kölcsön évi amortizáeziója: 19 ezer korona. Összes terhe a társulatnak ezen föld­hitelintézeti 400,000 koronás kölcsön, mely­ből a törlesztési táblázat szerint a múlt évben 3062 kor. 36 fillért törlesztettünk és a még fent levő adósság összege 385191 korona 53 fillért tesz. Végül a társulat nyugdíjalapjának állá­sáról jelentem, hogy a közgyűlés által e czélra kiutalványozott 5000 korona alaptőke az év folyamán a befizetésekkel és kamatok­kal 5621 .kor. 95 fillérre emelkedett. Kérem ezen jelentésem tudomásul véte­lét és az hogy előirányzathoz viszonyítva el nem költött összegnek a folyó évre átutalását elrendelni méltóztassék. Kelt Szekszárdon, 1905. április 3-án. Tóth Károly társulati igazgató főmérnök. A muzeumpark. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy elismerésünket fejezzük ki a város elöl­járósága iránt, hogy végre tesz valamit a város szépítése érdekében. Igaz, hogy ezt már régebben is megtette: létesítette a mu- zeumparkot és tavaly fákat ültetett a fő- utczára. Fájdalom, a kellő gondozás hiánya miatt a muzeumpark is pusztulásnak indult, a főutczai fák nagy része is kiszáradt. Most azonban úgy látszik, hogy a város is belátja, bogy a létesített dolgokat fönn is kell tartani. A főutczai kiszáradt fákat újak­kal pótolják, és javítják a muzeumparkot. Hogy a muzeum körül elterülő kert jókarban tői, hogy eljön a Pista, pedig még nem szabad hozzányúlnom. — No hallja Jusztin, én magával töb­bet nem megyek vadászni. — Nem baj, csakhogy ez sikerült — felelt nagy elégedetten a mindig csendbiztos Klemm. És aztán az ügyész, meg a piros rózsa két hó múlva viszontlátták egymást. Siger Csicsa Pista még előbb belekerült a csillagbörtönbe, néhány napra sok lopott holmival egyetembe Turcsányi Tóth Erese is, a pusztai piros rózsa. Eltemette a szép piros rózsát a csillag- ! börtön vastag fala, a honnan még nem i szökött meg senki. Az 1872. január hóban egy gyermeknek, Anna nevű leánynak adott életet a fegyencznő. Az anya makacsul ragaszkodott gyermekéhez, maga szoptatta azt, bár a börtön rosst levegője már nspos korában betegséget hin­tett el az ártatlan gyermekben. Siger Csicsa Pista midőn meghallotta, hogy szeretőjének gyermeke van, s hogy at beteg, megtört, minden bűnét bevallotta, és sirva kérte a kormánybistost, hogy engedje megnézni gyermekét. A Tóth Mór szobájába host* fel a haj­dan piros rózsa, most már halvány rózsa, még halványabb kis gyermekét. A. vad Siger Pista sirva csákóigatt* a meglátogatott. És aztán ki tudja, hátha én is kérek majd valami szívességet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom