Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-08 / 14. szám
1905. április 8. 3 a szivattyú kétannyi belvizet is meggyőzött volna — fent pedig Szekszárdon és óc-ény- ben nem csak a rétek, hanem még a szántók is viz alá jutottak. Nagyobb károsodástól mégis sikerült megmenteni a birtokosságot azzal, hogy rögtön ideiglenes árkolásokat, mellékcsatornákat létesítettünk a veszélyeztetett vidéken: jelesül Ebesen — Hosszuéren, Bá- tamezején a Kortosokon, Kigyóstón stb. melyekkel a szétterült belvizeknek gyorsított lefolyását a főcsatornába sikerült elérnünk. A tavaszi esőzésekkel a vadvizárkok tisztántartása is sok munkát adott. A szekszárdi és őcsényi szőlőhegyek fclrigolozott talaját rengeteg iszap alakjában hordják le a vadpatakok a lapságra. Ezt a sok iszapot évenként ki kell tisztogatnunk a medrekből, nehogy a szántó földeket öntse el a vadvíz. A Csatári árkot 5 — 6, a Sédet pedig 8—10 kilometer hosszban kell az iszaptól tisztán tartanunk. A szabályozási terv szerint ezek a vadpatakok a holt Sárvíz 10—13 km. hosszú kanyargós medrén vezettettek végig, hogy igy mielőtt a főcsatornába jutnak, iszapjuktól megszabadulhassanak. Ma már a Sárvíz mély medre, melyen 50 év előtt gabonás hajók jártak — de még 8 év előtt is 4—5 méter mély holt meder volt — színig megtelt iszappal, sőt néhol töltések közé fogva vonul felettük a patak. így szükség szerint iszapos viz jutott a főcsatornába, melynek fenekén le egész Bátáig 10—20 néhol 30 ctm. vastagságban rakódott le. Ezen eliszaposodás volt tehát az oka a fentebb említett azon körülménynek, hogy a főcsatorna nem győzte meg a felsőrészi belvizek tovább szállítását. Szerencsére oly száraz nyár következett, hogy még a főcsatorna is végig kiszáradt és a fenekén talált iszapréteget teljesen eltávolithattuk. Mégis csak maga ezen főcsatorna kitisztítás 27 kilométer hosszban 6000 koronán felüli költséget okozott! Sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk a Lajvérral szemben, bár ez a legnagyobb vadpatak és ez hozza a legtöbb iszapot, mégis alig van rá költségünk: nem kell iszapot kotornunk! Itt ugyanis az úgynevezett felsankolási (feliszapoltatási) rendszert alkalmazhatjuk az alsó-nyéki és bátaszéki 2000 kát. holdat meghaladó közlegelőkön, a mély fokok és lapályok feliszapolásávH csak hasznot teszünk és dús mezőséggé változtatjuk a tófenekeket. A szekszárdi és őcsényi határokban ilyen alkalmas iszapfelfogó területek sehol sincsenek. Mindezek folytán a csatornahálózatunk fenntartására szükséges költségek erősen megnövekedtek, az előirányzott 14,000 korona nem volt elég és azt 3826 K. 71 fillérrel túlléptük. Ha az előző évek ily irányú kiadásait szemügyre vesszük, kitűnik, hogy itt is Amint lovaikra ugrottak s köszöngettek a leánynak, távolabb egy lovas alakja tűnt fel, fegyverrel vállán s a mily sasszemeik vannak a puszta lakóknak, meg is láthatta, hogy a leány kint búcsúzik valami uriforma vendégektől, a mit pedig senkivel nem tett meg. A magános lovas sarkantyúba kapta lovát s ügetve haladt a csárda felé. A két vadász útja Szegedébe ugyanarra vitt, s igy csakhamar találkoztak. Szép, fiatal parasztlegény volt a lovas, a ki komoran nézte végig a két urlovast és csak alig emelte kezét kalapjához. Amint elhaladt a két lovas, komor gyűlölettel telt tűz villant meg a betyár szemében s fegyveréhez kapott, mintha két gyors lövéssel le akarta volna őket teriteni. Majd daezosan felkapta fejét, füttyentett lovának ■ vágtatva haladt a csárda felé, a hol a piroa rózsa várta, de nem oly kedvvel, mint egyébkor. — lameri ? Kérié ae ügyész. — Hogyne, ee vált Siger Csicsa Pista! — Az a gyilkos betyár ? — Ab. — Eat el kallett velea fogni. — Még nem — felelt Klemm — a k ormány biztos ur mag vár valamit. az 1900-ik esztendő volt a legköltségesebb csaknem másfélannyi kiadással! És pedig egyenként felsorolva, kiadtunk csatornák fen- tartására : 1900 ban 26543 K. 51 fi, 1901-ben 13703 K. 53 f, 1902 ben 11038 K., 1903-ban 15827 K. 47 fi, 1904 ben 17826 K. 71 fillért. Úgy, hogy a csatorna hálózat fentartása 3—4-szer annyi költséget okoz, mint a viz- szivattyuzás, holott az érdekeltséget a viz- szivattyuzás elviselhetetlen nagy költségeitől való félelem tartotta vissza sok ideig a bel- vizszabályozás keresztülvitelétől. Másik fontos munkálat volt a nagy- méltóságu földmivelésügyi minisztériumnak 1904. évi 102277 számú rendelete szerint, a bátai töltésnek 16 kim. hosszban, fél méterrel felmagasitása és padkázattal megerősítése. A költségek 100,000 koronában lőnek megállapítva, mely ősszeg 5 évre felosztva, évenként 20,000 koronával lett előirányozva inség- munka jelleggel, hogy a nép legszegényebb osztálya téli keresethez juthasson. November elején kezdtük meg az építést és igen kedvező viszonyok közt, a két hó alatt másfél kiléméter hosszú töltést építettünk fel a leggyöngébb alsó szakaszon. Kiadtunk e czélra az év végéig 11215 koronát 68 fillért. A bátai hegyfok 3 kiálló ormát hordattuk el kocsival, az előirányzatnál 20°/o-al olcsóbb árban. A fuvarosok kerestek naponta 5 koronát, a gyalogmunkások pedig másfél koronát. És ezen szerény keresettel a szegény nép igen meg volt elégedve: nem kellett munka keresés végett kivándorolnia A baja—bátaszéki vasúti összeköttetés és a Dunának áthidalása a kivitel stádiumába kerülvén, annak közigazgatási bejárásánál a társulat érdekeinek képviseletében megjelentünk és örömmel jelenthetem, hogy társulatunk kívánalmai minden irányban kellő figyelemben részesültek. A pálya szintje úgy a töltés, mint a csatornák átszelésénél kellőleg felemeltetett, a hidak kivánat szerinti méretekkel állapíttattak meg, az anyagödrök töltéseink lábazatától 100 méterre távolittattak, a Duna áthidalásánál általunk kért nyilás- szélesbitéseket legnagyobb részben teljesítették, sőt még töltéseink felmagasitására is jegyzőkönyvben kötelezték a m. kir. államvasutakat az esetben, ha a dunai hid létesítésével 15 cm.-nél nagyobb vizszinduzzasztás következnék be. Társulatunk múlt évi pénzügyi helyzetét illetőleg ismét örvendetes anyagi fejlődésünkről adhatunk számot. Bevételeink nagyobb része az előirányzatot meghaladó módon folyt be- Csak a fiitermésből, elhasznált rozsé és a töltéshez közel álló fák értékesítéséből 11856 kor. 64 fillért vettünk be, a 8000 kor. előirányzattal szemben. Kiadásainkban igaz, hogy több tételnél, beleértve a csatornák többKÖZÉRDEK — Kár, mert az a valami jó aligha lesz. És aztán oda megy ? — Oda ám, a piros rózsához. — Ej, nem hittem volna. Hát a szeretője? — Az ám három év óta, de meg a bűntársa is. — Ne mondja Jusztin. Maguk sok mindent ráfognak valakire. — De ez sem valaki ám, mint az ügyész ur mondta csak nem rég. — No csak nem valami gonosz ? — Elég, ha a nevét megmondom. — Hát mondja. — Tnrcsányi Tóth Orzse. — Hihetetlen. A ki aegitett egy bérlőt megfojtani. S ez volna az a leány. — Az ám, de még több is van. Benne van ez nagyon ügyész nr. Különben azt a fojtogatást Siger Csrcsa eszközölte, hogy jobban magához kösse. — No lássa ? — Látom, de mondtam, hogy több is van még. Látja azt az arany nyaklánczot, a mit a maga kedvéért tett fel, a midőn bérért kiment, azt is ismerem. Tudora honnan lopták, de nem tudtam, hogy Siger Csicsa meg Tárcsán yi Tóth Erese voltak a tolvajok. Most már eat is tudom. Még ma bejelentem a kormánybiztos urnák. Asért siettettem az eljövést, meg aatáu megtudtam a kis legényköltségét is, összesen 5443 kor. 63 fillérrel az előirányzatot túlléptük, de viszont egyéb tételekben megtakarítottunk 9159 korona 68 fillért. A társulat készpénz vagyona volt, beleértve az összes alapokat 184840 kor. 29 fill. Az azelőtti évben volt 137353 kor. 53 till. Vagyon fogyás 2513 kor. 24 fill. Ha ezen összeget a bátai töltés munkálataira előirányzotton kívül elköltött 11215 kor. 68 fillérből leütjük, kitüüik, hogy az 1904. év 8702 kor. 44 fillér vagyonszaporo- dással záródott. Összes forgalmi pénzbevétel volt 124209 kor. ^9 .till., összes kiadás volt 122000 kor. 95 fill. Összes forgalom 246210 korona 44 fillér. Ezen forgalmi bevétel és kiadással szemben tényleges bevétel volt 81793 kor. 01 fill. Tényleges kiadás 84336 kor. 50 fillér. A bevételek közt legnagyobb tétel az állami adó visszatérítés összege 62396 kor. 52 fillér, a kiadások legnagyobb tétele a földhitelintézeti kölcsön évi amortizáeziója: 19 ezer korona. Összes terhe a társulatnak ezen földhitelintézeti 400,000 koronás kölcsön, melyből a törlesztési táblázat szerint a múlt évben 3062 kor. 36 fillért törlesztettünk és a még fent levő adósság összege 385191 korona 53 fillért tesz. Végül a társulat nyugdíjalapjának állásáról jelentem, hogy a közgyűlés által e czélra kiutalványozott 5000 korona alaptőke az év folyamán a befizetésekkel és kamatokkal 5621 .kor. 95 fillérre emelkedett. Kérem ezen jelentésem tudomásul vételét és az hogy előirányzathoz viszonyítva el nem költött összegnek a folyó évre átutalását elrendelni méltóztassék. Kelt Szekszárdon, 1905. április 3-án. Tóth Károly társulati igazgató főmérnök. A muzeumpark. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy elismerésünket fejezzük ki a város elöljárósága iránt, hogy végre tesz valamit a város szépítése érdekében. Igaz, hogy ezt már régebben is megtette: létesítette a mu- zeumparkot és tavaly fákat ültetett a fő- utczára. Fájdalom, a kellő gondozás hiánya miatt a muzeumpark is pusztulásnak indult, a főutczai fák nagy része is kiszáradt. Most azonban úgy látszik, hogy a város is belátja, bogy a létesített dolgokat fönn is kell tartani. A főutczai kiszáradt fákat újakkal pótolják, és javítják a muzeumparkot. Hogy a muzeum körül elterülő kert jókarban tői, hogy eljön a Pista, pedig még nem szabad hozzányúlnom. — No hallja Jusztin, én magával többet nem megyek vadászni. — Nem baj, csakhogy ez sikerült — felelt nagy elégedetten a mindig csendbiztos Klemm. És aztán az ügyész, meg a piros rózsa két hó múlva viszontlátták egymást. Siger Csicsa Pista még előbb belekerült a csillagbörtönbe, néhány napra sok lopott holmival egyetembe Turcsányi Tóth Erese is, a pusztai piros rózsa. Eltemette a szép piros rózsát a csillag- ! börtön vastag fala, a honnan még nem i szökött meg senki. Az 1872. január hóban egy gyermeknek, Anna nevű leánynak adott életet a fegyencznő. Az anya makacsul ragaszkodott gyermekéhez, maga szoptatta azt, bár a börtön rosst levegője már nspos korában betegséget hintett el az ártatlan gyermekben. Siger Csicsa Pista midőn meghallotta, hogy szeretőjének gyermeke van, s hogy at beteg, megtört, minden bűnét bevallotta, és sirva kérte a kormánybistost, hogy engedje megnézni gyermekét. A Tóth Mór szobájába host* fel a hajdan piros rózsa, most már halvány rózsa, még halványabb kis gyermekét. A. vad Siger Pista sirva csákóigatt* a meglátogatott. És aztán ki tudja, hátha én is kérek majd valami szívességet.
