Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-25 / 12. szám

6 1905. márczius 25. ottani iparosok között nagy a lelkesedés. Büszkék is lehetnek de büszke lehet Kapos­vár is, hogy a budapesti Iparművészeti tár­sulat az idén Kolozsváron és Aradon kívül, tehát Budapest után az ország két legna­gyobb és legfejlettebb városán kívül, Kapos­várnak nyújtott kezet az eszme keresztül­vitelére. — Kiszabadult sikkasztó. Kertész Sán­dort a gyönki takarékpénztárnak sikkasztó könyvelőjét Fiúméból, — hol elfogták, — a szekszárdi kir törvényszék fogházába szállí­tották. A takarékpénztár, — mivel az el­sikkasztott összeg megtérült, — feljelentését vissza vonta s igy az ügyészség nevezettet tegnap azonnal szabadon'bocsátotta. Hiszszük, hogy Kertésznek jó leczke volt ez a jöven­dőre nézve. — Az „Esperanto“ nyelv terjesztője. Az »Esperanto« nyelv a volapük világnyelv versenytársa és tán nagyobb szerencsével is terjed, mint a volapük. Szekszárdon is volt egy buzgó terjesztője Lengyel Pál, ki Abaffy Gyula volt szekszárdi ügyvéd irodájában dolgozott, de egyébként tanult nyomdász volt, s már 16—17 éves korában nagy feltűnést keltett a fővárosi lapokban megjelent csilla­gászati czikkeivel, úgy hogy legelőkelőbb tudósaink keresték fel leveleikkel, s dicsé­rettel halmozták el. Midőn főnöke az ügy­védi gyakorlattal felhagyott, Lengyel jó rész­ben a nyomdászattal kereste meg kenyerét; egy kis nyomtató gépet szerzett s apróbb nyomtatványokon kívül különösen az »Es­peranto« nyelv szakfolyóiratát nyomtatta; ezen a réven azután élénken levelezett az öt világrész valamennyi esperántistáival; az eu­rópai tudós tanárokon kívül kapott leveleket Amerikából, Ausztráliából gyakorta előkelő egyetemi tanárok, és tudósoktól. Az »Espe­ranto* nyelv szakfolyó-iratának ő volt a nyomtatója Európában, először egyedül azu­tán egy Seper nevű társat szerzett s ketten dolgoztak ; utóbb felkerekedett búcsút mondva az édes hazának Párisba költözött nyomdá­jával. Most ott él és dolgozik a szellemi élet egyik nagy központjában, s amint örömmel értesülünk, sorsa igep jóra fordult. Seper nevű társán kívül négy szedővel, egy írnok­kal és egy nyomdász tanulóval dolgozik, mint az »Esperanto« világ nyelv európai nyomdásza és terjesztője. Üdvözöljük a tá­volba szakadt honfitársunkat és törekvésének gazdag sikerét kívánjuk. — ösztöndíj adományozás. A várme­gyének közigazgatási-tanfolyam hallgatók ré­szére tett alapítványi ösztöndíjából a múlt évben pályázó hiányában megmaradt 100 korona segélyt Döry Pál alispán, Weil András gyönki illetőségű közigazgatási tan­folyam hallgatónak adományozta. — Közúti helyszíni bejárás. A keres­kedelemügyi miniszter a beruházási kölcsön­ből kiépítendő Lengyel—Kurd, Szekszárd— Lengyel és Hőgyész—Dombóvár útvonalak­nak helyszíni bejárását f. évi április hó 17-én d. e. 11 órára tűzte ki; összejöveteli helyül Kurd községházát jelelte meg. A bejárást Kikindai Gyula miniszteri főmérnök fogja vezetni. — Villanyvilágítás Dombóvárott. A ke­reskedelemügyi miniszter jóváhagyta Dom­bóvár községnek a villanyvilágítás tárgyában kötött szerződését; már most csak azt ki vánjuk a dombóváriaknak, hogy egy kicsit nagyobb világosság fényeskedjék nekik, ol­csóbb pénzen mint nekünk szekszárdiaknak elég drágán. — Megbüntetett orvvadászok. Múlt év­ben Tóth János, K. Csötönyi Pál, Balogh Ferencz és Ranga István ismeretes orvvadá­szok egy szarvasbikát és egy őzet lőttek tiltott időben tilos területen fegyver engedély nélkül. A központi járás főszolgabirája ala- ! posan megbírságolta őket, de felebbeztek a miniszterig. Azonban a főszolgabíró által szintén alaposan megindokolt Ítéletet sem a vármegye sem a miniszter nem változtatta meg sőt helyes indokainál fogva helyben­hagyta. Az ítélet szerint valamennyien tiltott időben való vadászatért fejenként 100—100 korona bírságot, — ezen kívül Tóth János szarvasbikának tiltott időben való elejtéséért 120 koronát, K. Csötönyi Pál igazolvány nélkül fegyvertartásért 100 koronát köteles fizetni. Vagyontalanságuk miatt azonban, aligha lehet majd a jól megérdemelt bírságot tőlük behajtani. — Lemondás. Bag gúla János várme­gyei irattári dijnok súlyosabb természetű betegsége miatt állásáról lemondott. — Korpótlék. A vallás és közoktatásügyi miniszter a némedii ref. I. és II. tanítók­nak 105—100 kor. évi államsegélyt utalvá­nyozott korpótlékul. — Kivételes nősülések. A honvédelmi miniszter ifj. Fiilöp József, és Lendvai Jó­zsef felsőnyéki, Ujj Lengyel János kajdacsi, Kanizsa György értényi. Mészáros György bölcskei, ifj. Szabó István őcsényi, ifj. Vődly Antal kisszékelyi, Borda István kölesdi, Schleicher János gyönki, ifj. Schenk Hen rik izményi és Főnyi András decsi lakosok nak a kivételes nősülést megengedte. — Élesztőgyár Szekszárdon. Reile Ist­ván Szekszárdon élesztő gyárat akar felállí­tani ; a hatósági engedélyt már megkapta. — Az állami számvevőszék kiküldötte Pécsett. Dr. Lengyel Vilmos osztálytanácsos, az állami számvevőszék kiküldötte napok óta Pécsett időzik s mindama hivatalokban és intézményeknél, ahol állami vagyonkeze­lést végeznek, hivatalos szemlét tart. — Esküvő. Schweiss Miksa f. évi áp­rilis hó 2-án d. u. fél 4 órakor tartja eskü­vőjét a szekszárdi izr. templomban Hirschfeld Margit kisasszonynyal, Hirschfeld Ármin leányával. — Halálozás. Eibach Ödön budapesti gyógyszerészt súlyos csapás érte nejének szül. Kramoliny Saroltának elhunytéval. A megboldogult úrnőnek holttestét Budapestről Bonyhádra szállították s ott általános részvét mellett e hó 20-án helyezték a család sír­boltjába, örök nyugalomra. A család a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Eibach Ödön gyógyszerész úgy a saját, valamint fiai : Kor­nél és Ödön, úgyszintén az egész rokonság nevében mérhetetlen bánattól lesújtva tudatja, hogy legforróbban szeretett, felejthetetlen neje, rajongással szeretett édesanyjok, nemes szivü, jó rokonuk Eibach Ödönné Kramoliny Sa­rolta életének 49 ik, zavartalanul boldog házasságának 25-ik évében, Budapesten f. évi márczius hó 17-ik napján délelőtt 9 óra­kor, hosszas szenvedés és a halotti szentsé­gek ájtatotos felvétele után jobblétre szende- rült. A drága halott hült tetemei folyó hó 19-én, vasárnap délután «3 órakor fognak Bu­dapesten, VI. kerület Andrássy-ut 53. szám alatt lévő lakásán, a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni és Bonyhádra szállíttatván, ott folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor, a róm. kath. templomban az Istenben elhunytnak lelkiüdveért tartandó engesztelő szent-mise után újból beszenteltetni és a kálvária hegyen lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Budapesten, 1905. évi márczius hó 17-én. Áldott emléke örökkön élni fog! — Hamisnak vélt valódi arany. Doszpod József agárdi lakos egy 20 koronás aranynyal akart fizetni a szekszárdi állampénztárnál de ott úgy vélekedtek, hogy a pénz hamis’ ennél fogva elkobozták tőle s az ügyet fel­jelentették. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy a pénz, ha nem egészen szinarany is de jó pénz, minélfogva a pécsi kir főügyész- j ség az eljárást beszüntette. — Hivatalos eskü. Gyük Ferencz a szekszárdi kir. törvényszék uj bírája e hó 16-án tette le a hivatalos esküt, de hivata­lát csak ápril 1-én foglalja el. — A Döry-ménes hírneve. A külföldön általánosan ismeretes már a Döry József-féle dombóvári jeles ménes, honnan a legmaga­sabb helyekre szoktak lovakat vásárolni. A folyó évben az orosz czár meghízottja két négyes fogathoz való anyagot 32000 koroná­ért vásárolt; a bajor állam megbízottjai pedig három méncsikót vettek 13000 koronáért. — Az első szalonka. Megjöttek a szalon­kák, a zömök, lapos fejű és hosszú csőrü madarak, a melyek oly kedvesek és kívána­tosak az igazi vadászoknak; megérkeztek de még csak gyéren mutatkoznak. Szekszárd Nimródjai abban a boldog reményben, hogy egy-kettő aggatékra kerül, szorgalmasan bújják az erdőket, de eddig nem sok ered­ménynyel. Mindazonáltal egy darabot mutató­KÖZÉRDEK nak mégis sikerült lelőni, Forster Zoltánnak, a ki a minap egy ritka fajtájú, rendkívül szép sólymot is lőtt, a mely kitömés után valószínűleg a múzeumba fog kerülni. — Kőnyomda vezető. A vármegyei kő­nyomda vezetésére Döry Pál alispán Tolnai János vármegyei dijnokot nevezte ki. — Népmozgalmi adatok. A m. kir. köz­ponti statisztikai hivatal a 10.000 léleknél népesebb városok és községek főbb népmoz­galmi és közegészségügyi viszonyairól szer­kesztett külön havi kimutatása részletesen ismerteti ezen városok és községek népmoz­galmának és közegészségügyi statisztikájának hónaponkinti eredményeit. A január hóról most megjelent kimutatásból közöljük a Szek- szárdra vonatkozó következő adatokat : szü­letett 30, elhalt 42, ebből 11 vidéki, 31 hely­beli. A fogyatkozás tehát 1. A meghaltak között 7 hét éven aluli, 35 hét éven felüli. Orvosi gyógykezelésben részesült 40, nem részesült 2. Ä halálokok a következők : hasi- hagymáz 1, giimőkór 4, gyermekágyi láz 2, egyéb fertőző betegség 1, veleszületett gyen­geség 3, agyvérzés, gutaütés 1, szervi szív­baj 2, tüdőgyuladás 3, rosszindulatú álképlet 2, egyéb terméssetes halálokok 21, öngyilkos­ság 1, gyilkosság 1. A kórházi választmány f. hó 22 én délután ülést tartott. Jelenvoltak : Wosinsky Mór elnök, dr. Hangéi Ignácz, Máthis Kál­mán, Módig Lász'ó, dr. Tanárky Árpád választmányi tagok, Hűlik Ádám gondnok, dr. Sztanó Sándor jegyző. A választmány abban a kérdésben döntött, hogy a község által, a Hirling-féle ház felől kívánt. 14 méteres ut kiszélesitését, már a főorvosi melléképületnél elkezdve és ezt beleértve eszközli-e ? minek ellenében a kórház által megvásárolt házak s az elmebeteg osztály mellett húzódó rövid utczát a község a sze­gény elmebetegek üdülhetése és foglalkoz­tatása végett átengedi; ezen utcza eddig is csupán a kórház által megvásárolt házak lakói által használtatott. Egy korábbi választ­mányi ülésen e tárgyban már nyilatkozott a választmány s a fentebbi ut kiszélesitését ugyan felajánlotta, de a főorvosi lak mellék- épületénél csak a közel jövőben.bekövetkező átalakításkor volt hajlandó kiszélesíteni az utcza bejárását. Mint halljuk, a választmány eredeti álláspontjából most sem volt hajlandó gazdasági szempontból engedni, mert ha ed­dig jó volt és nem volt közérdekű, a Hirling-féle ház melletti utcza bejárati kiszé­lesítése, pár évig még várhatott volna a kér­dés megoldása, mig t. i. rendszeres terv szerint a főorvosi lak és melléképülete át lesz épitve. Sjó többséggel hosszas vita után, tekintettel, hogy a régóta húzódó ügy végre lekerüljön a napirendről, elfogadta a választmány a község kívánságát és a Hirling házzal szemben a főorvos melléképü­letét is lebontatja. — Kis szökevény. Prantner János szekszárdi lakos 11 éves Juli nevű leánya a napokban eltűnt szülei lakásáról. A két­ségbeesett szülők már gyermekrablásról s egyéb ehez hasonló rémes históriákról alkottak maguknak rémképeket, a mikor ezukorsüte- ményeket tartalmazó csomagot kaptak leá­nyuktól, a ki Budapestre utazott egy ezelőtt Szekszárdon lakott ismerősükhöz. Attól való félelmében szökött meg, hogy csinjéért ki­kap s ahelyett, hogy kis bűnét megbánta volna, elkövette azt a nagyobbat, hogy szü­leitől jogtalanul szerezte meg az úti költsé­geket s nagy ijedtséget és szomorúságot oko­zott nekik. — Hirtelen 'halál. ÖzvJTSpitzer Sala­mon budapesti lakos f. évi márczius 20-án a paksi országúton, mikor arra elhaladt, hir­telen elszédült, össze esett és az országút melletti árokba esett, és nyomban meghalt. — Korcsmái verekedés, üóczi János zenész sárpilisi lakost Lengyel József ugyan­ottani lakos e hó 15-én a korcsmában egy székkel úgy fejbe ütötte, hogy 20 napon túl gyógyuló serüléseivel a „Ferenc“-közkórházba kellett szállítani. Késelés. Ifj. M. Varga György sárszentlőrinczi lakost, mikor e hó 16-án reggel 1/2 2 órakor tánczmulatságból haza felé ment, az utczán Pósa János és Pósa József ugyanottani lakos testvérek regi

Next

/
Oldalképek
Tartalom