Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma - Urbárium episcopatus vesprimiensis anno MDXXIV. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spectantes. (Budapest 1993. Új Történelmi tár 4.)
a különleges értékű forrás kiadását. Ellenkezőleg: gazdag anyagának sokoldalú és széles körű hasznosítása éppen közlését kívánja. Közreadásával azoknak az egykorú vagy közel egykorú középkori urbáriumoknak a száma gyarapszik, amelyek már napvilágot láttak. 2 1 * A forrás szövegét lehetőség szerint betűhíven adjuk. A kis- és nagybetűk használata, valamint az egybe- és különírás terén tapasztalható következetlenségeket nem vettük figyelembe. Az ún. hosszú 5 betűt és az y betűn levő két Szerk.: Kovacsics József. Bp. 1963. 74, 104; Uö: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). Bp. 1966. 193. Vö. Solymosi: Adólajstrom 131; Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti demográfiája. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének Történeti Demográfiai Füzetei 10. Bp. 1992/1. 37-38. A helytörténeti irodalom több esetben hasznosította az urbáriumnak egy-egy adott településre vonatkozó adatait. 2 1 A gazdag és főként a világi birtokra vonatkozó anyagból megjelent (némelyik nem is egyszer) a vásárhelyi (1511), a kisvárdai (1521), a beckói (1522), a szenyéri (1524), a világosvári (1525) és az előbbiektől eltérő szerkezetű gyulai (1525) urbárium. Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém 1923. 55-58. (A magyar nyelvű forrás korábbi kiadásainak felsorolását lásd uo. 58-59); Zichy Okmánytár XII. 343-364; Marsina, Richard-Kusík, Michael: Urbáre feudálnych panstiev na Slovensku I—II. Bratislava 1959. I. 41-68; Fekete Nagy Antal: A szenyéri uradalom urbáriuma, 1524. Agrártörténeti Szemle 1 (1957) 26-36; Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1524-i összeírása. Somogy Megye Múltjából 12 (1981) 29-46 (bilingvis kiadás); Prodan, Dávid: Domeniul cetátii Siria la 1525. Anuarul Institutului de Istorie din Cluj. Tom. III. 1960. 37-102; Veress Endre: Gyula város oklevéltára 1313-1800. Bp. 1938. 87-95. A sárvári és a kapuvári uradalom 1492. évi urbáriuma magyar fordításban jelent meg. Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához I. Szerk.: Lederer Emma. Bp. 1964. 234-268; Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. Szerk. és a jegyzeteket készítette: Bolla Ilona és Rottler Ferenc. II. Bp. 1967. 149-193. (Az utóbbinak több kiadása van.) Maksay Ferenc a sárfenéki uradalom 1500-ra datált német nyelvű urbáriumának egy részletét közölte. Agrártörténeti Szemle 4 (1962) 20-21. Sajnos, a század elején indult és ma is folytatódó Österreichische Urbare sorozathoz mérhető hazai forráskiadványok nem állnak rendelkezésre. Az újkori urbáriumok számos darabját kiadta az említett szlovák munka és Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI XVIII. század. Bp. 1959.
