C. Tóth Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290-1526) (Budapest, 2006.)

zésről szóló), illetve a másik, hogy az idők folyamán elkallódott a megyei hatóság által adott válasz. A külön listában, bár folyamatos számozású közlésüket az indokolta, hogy e megyéhez címzett mandátumok feltárá­sa korántsem egyszerű, habár igyekeztem közülük a lehető legtöbbet összegyűjteni, mégis könnyen előfordulhat, hogy a későbbiekben még kerülnek elő olyan oklevelek, amelyeknek akár az első, akár a második részben helyt kellett volna kapniuk. Az adatgyűjtésben legnagyobb se­gítségemre a Magyar Országos Levéltár által a Középkori gyűjteményei­hez (DL és DF) készített CD-ROM volt. 9 Az oklevéltár azonban nem tart igényt a teljességre, mivel újabb ismeretlen oklevelek bármikor előke­rülhetnek. Erre jó példa a 2000-ben az Országos Levéltár állományába bekerült Pastinszky levéltár, amelyben összesen 22 darab Ugocsa megye hatósága által kiállított oklevél található. Az oklevelek kivonatai előtti részben a megyei hatóság tagjai kap­tak helyet a tisztségek sorrendjében. így először az ispánok, az alispán­ok és a szolgabírák nevei és előfordulási éveik szerepelnek. A szolgabí­rák nevei után a közgyűlési esküdt ülnökök (1409-ből) és a megyei es­küdtek (1486-1490) általam ismert nevei kaptak helyet. Az oklevéltárban található kivonatok a Zsigmondkori Oklevéltár gyakorlatát követik, tehát a magyar szövegekben a bármilyen szem­pontból fontos szövegrészek eredeti nyelvükön, latinul szerepelnek; tel­jes szöveggel kaptak helyett azok az Árpád kori oklevelek, amelyek ed­dig kiadatlanok voltak, továbbá a megyei uniuersitas által kibocsátott oklevél is. Bár a kivonatolt oklevelek közül néhány már nyomtatásban napvilágot látott, azonban ezekről is teljes kivonatok készültek a munka természetéből adódóan. Az oklevéltár célja, hogy egyrészt segítse a megyei intézmény mű­ködésének kutatóit, másrészt alapot nyújtson a középkori Ugocsa me­gye történek megírásához és végül harmad-, de nem utolsó sorbim adato­kat szolgáltasson a család- és helytörténetírás részére. (Ezt szolgálja a rész­letes Hely-, családnév- és tárgymutató című rész.) E célt nagyban meg­könnyíti Szabó Istvánnak Ugocsa megye helységeiről és népességéről szóló kiváló munkája, valamint a rövidesen megjelenő Perényi család levéltára, amely ugyancsak sok Ugocsa megyei családra tartalmaz adatokat. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a kötet lektorának, Neu­mann Tibornak, aki a kötet apróbb-nagyobb hiányosságait és problémá­it segített megoldani: Továbbá ugyancsak neki és Tringli Istvánnak, aki rendelkezésemre bocsátotta a Perényi család levéltárának kéziratát, kell köszönetet mondanom azért, hogy az általuk átadott adatoknak köszön­hetően teljesebbé válhatott a jelen munka. Budapest, 2006. március idusán 9 A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa DL-DF 4.2. Zsigmond­kori oklevéltár I-VII. (1387-1420) Szerk. Mályusz Elemér és Borsa Iván. 2003. CD-ROM. Szerk. Rácz György. (Arcanum Digitéka.) - Ezúton is szeretném megköszönni Cikkelyné Nagy Erikának és Varga Jánosné Máriának, hogy az Adatbázisban még nem szereplő (DL 108216-108248) oklevelekről is elkészülhettek a kivonatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom