Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

ben lévő mintaképét. És a Gyömrőn töltött idők nemcsak azért jelentettek nekem mindig lelki respiriumot, mert gondtalanul belemerülhettem a mult beszédes emlékeinek korlátlan élvezetébe, hiszen ezt máshol és máskor is megtehettem, de lelkem őszinte örömmel üdült fel, midőn látni és tapasztalni szerencsém volt munkás, szorgalmas és tiszta életű Családod minden tagjánál a munka megbecsülését, a tudományok hagyományos magasra értékelését, a minden szép és jó iránti élénk és állandó érdeklődést és — a Telekieket mindig jellemző lángoló hazaszeretetet. — Olyan tulajdonságok ezek ma, a melyeket nem lehet eléggé tisztelni és becsülni. Most, a mikor kedvenc gondolatom megvalósul, s a gyömrői levéltár régi írásairól szóló szerény munkámat útjára bocsáthatom, nem tehetem azt anélkül hogy boldogult Édes Anyád áldott emléke előtt mélységes hálámat és köszönetemet ki ne fejezzem. Hiszen a gyömrői levéltárba Ő vezetett be engem először. Őszinte és nagy hálával tartozom Neked is, Kegyelmes Uram, hogy szíves baráti jó indulatoddal annyi élvezetes napot szereztél nekem. Családod gyömrői ágának pedig, — és közöttük Neked is — őszinte szívvel köszönöm, hogy nagylelkű elhatározástokkal lehetővé vált gondolatom megvalósítása. Végül nem feledkezhetem meg Feleséged Ónagyméltóságáról, a nagy Széchényi István unokájáról, Gyömrő jelenlegi Nagyasszonyáról, a kinek mélységes tisztelettel és hálásan köszönöm azt a meleg érdeklődést, a melylyel e kötet készülését mindig kisérte. Mély tisztelettel kérlek, fogadd e sok és nagy szeretettel készült kötetet baráti jóságod szerény viszonzásául ! Kelt Szegeden, az Urnák 1931. esztendejében, március havában, a nagy Rend alapító, szent Benedek napján. Iványi Béla.