Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

50. 1831. december 9. Kalló. Gróf Dessewffy József levele gr. Teleki Józsefhez. Kálló, 9dikDec, 1831. Drága kegyes Tisztelt Barátom ! Engedd meg, ha hivatalos leveledre baráttságosan felelek, mert ollyakat akarok megemlíteni, mellyeknemazAcademiátilletik. A' mi Pestre felmenésemet nézi, az leheletlen, mind azért, mert fiam Emil beteg hurut hideglelésben, melly inny nyava­lyává könnyen változhatnék által, mind pedig az országos ki­dolgozásoknak a' ködök görcs miatt elhaladása és most itt ál­tal nézése tekintetibül. Itt legalább minden nap aggódó felesé­gemtől fiam Emil állapotjárul tudósítást vehetek. Egyéb eránt a' magam egéssége sem a legjobb és nagyon kér feleségem, ne hogy azt veszedelmeztessem. — Bé akarom hát itt végezni politikai életem pályája' utolsó stádiumát, meg emlékezvén Ho­rátz tanátsáról: Solve senescentem tandem maturus equum, ne Peccet ad extremum ridendus, et ilia ducat. Köd és sár közt tehát össze gyüjtögetém kiküldöttségi tár­saimat, a' mi nem kevés bajjal van itt nállunk öszve kötve, mivel nem szeretnek itt magoknak alkalmatlankodni az embe­rek a' közjó tekintetéből, de majd csak haladunk valamikép­pen. Valóban sajnálom, hogy e' lutskos időre esett mind fiam' betegsége' mind az országos kidolgozások átnézése, mind vég­tére az academiai gyűlés. Ide rekesztem annakokáért Kazint­ziné esedező levelét, esedezéséhez a' magamét is csatolván. Tudja mindenki férje érdemeit literatúránk iránt, akárki vagy akárkik lesznek azok, kik az érdemes apa miatt gyermekeinek segedelmet fognak nyújtani, hogy szép móddal és pirulás nél­kül a' reájok maradott adósságokból ki vergődhessenek, bizo­nyosan rá, vagy rájok áldást fog mondani a' jövendőség, mert literaturánknak nagy lökést adó férjfiu ártatlan maradékán fog, vagy fognak segíteni, úgy pedig, hogy maga a' literatura is hasz­nát veszi, mert sok szép dolognak birtokába jutand, vagy ju­tandanak. Ha valahol,. itt lesz helye a részt vevő betsnek', mellyet a' lélek szab a' léleknek, nem pedig kalmári boltos rő­fön mérődik. Szerencsések a' gazdagok, csak illyenkor irigylem őket és azért köszönöm ez alkalommal a' leghálásabb érzéssel, mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom