Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)
gítene ez a jó administrátión. Vissza nyerheti fő-ispányságod alatt Szabolcs vármegye régenti díszét és boldogságát és megszűnhet nálunk ez a' visszavonás' és felekezetesség lelke, melly Splényi alatt a' commissió ideje olta ebben a' vármegyében mirigyét elhintette, s mivel nem volt (: a mostani időkben olly igen szükséges :) bölcsességgel és kegyességgel párosított erős akaratú íő-ispányunk, csaknem már egy fél század olta, eddigelé nem orvosoltathatott. Nádudvarban p. o. és Polgáron szünet nélkül valódi anarchia uralkodik, kérdezzd-meg akárkit, s meg fogja neked mondani, hogy úgy van. Bizonyosan nagy bölcsesség kell kivált a' mostani időkben az illyetén megrögzött rossznak kiirtására, de egy a' törvény és igasság kiszolgáltatása mellett az országlószéktől pártfogolt fő-ispány, a' ki más részről a' stáíusok', a' birtokosok, és a' taksások' jussait hasonló buzgósággal védelmezi, lassan lassan minden törvényes jót kivihet. Nekünk Szabolcs vármegyében igasságos, törvényes, de erős kormányra van szükségünk. Ez most csaknem mindenütt úgy van az országban, — de a Tiszántúli vármegyékben talán még nagyobb mertékben, mert nálunk, talán nem igen sok kivételekkel, csaknem minden szélsőség, hol a' taksások', hol a' földesurak' részéről, hol pedig még a' magistratuséról is. En maholnap meghalok, — de tapasztalni fogod, hogy nem hazudok, és hogy emberséges ember voltam mindenkor. — Eötvös nagyon dicsérte Aurélt, ő most kedvencze a' kanczellárnak, adj Isten, hogy megtartsa kegyességét! A' grófnékat mindnyájan tiszteljük, — kegyes fő-ispányunkat s testvéreit nem külömben; én pedig szünet nélkül maradok a legszívesebb tisztelettel és barátsággal alázatos szolgád és barátod Pipsz. Egy ív víztől rongált levélpapíron, borítékja elveszett. 49. 1831. október 9. Debreczen. Gróf Dessewffy József levele gr. Teleki Józsefhez. Debreczen 9jk Oct. 1831. Felette tisztelt Barátom ! Vevém sept. 27-iki leveledet és köszönöm Neked, hogy érzed, miként ment túl a' mértéken gróf István.*) Nékie még inkább mint másnak a' mértékletesség korlátjai köz'tt kellett volna ma radnia, mert az Akadémia alelőlülője lett, azolta hogy *) T. i.: Széchényi István.
