Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

405 köntösbe öltözött, még most fogják — sok lévén az akadály, szem fájás s a' t. — nyomtatni, Jénában. Ugy volt nálam fel-téve, hogy én is, mint Háger Ur, a' Palatínus 0 Hertzegségének ajánlom tsekély munkátskámat; nem, mintha azt arra méltónak képzeltem vólna; hanem ezen bátorságomat fundáltam az 0 Hertzegsége Nemzetünk 's nyelvünk eránt való különös — a' mint értésemre esett — szereteténn. De már — óh fájdalom ! ezen kedves jó Palatínustól szerentsétlenül s véletlen megfosztatván édes Magyar Hazám, nem tudom mit tévő legyek: a Hely-tartó ifjú Hertzegnek-é, vagy pedig magának felséges és kegyelmes Királyunknak bátorkodjam ajánlani együgyű munkátskámat ? Itt a bátorság igen nagynak tetszik; amott a titulust sem tudom. Hanem reménylem, hogy a' Méltóságos Grófnak Nagyságodnak út-mutatását ittenn is — alázatosann ki kérvén azt — ki fogom nyerni. Illy reménység mellett, magamat továbbra is jó indulatiba ajánlván, vagyok — a' Méltóságos Grófnak, Nagyságodnak Erlángában 8. August. 1795. P. S. Ezen tzédulát is, a Gelly — egy Frantz Polgár — Ur részére ide zártam. alázatos szegény szolgája Beregszászi Pál m. k. A borítékon címzés: Méltóságos R. Sz. B. Gróf, s a' t. Teleky József Ő Nagyságának, par Nurenberg, Vienne a Bude (ez kihúzva s alája írva: Peste) — Franco Egy ív levélpapíron, borítékkal, mellékelve hozzá Pierre Antoine Gelly 1795. július 1-én Erlangenben kelt német nyelvű magánügyben írt cédulája. 34. 1796. január 10. Rév-Komárom. Mindszenti Sámuel levele gr. Teleki Józsefhez, melyben köszöni, hogy „a Magyar Litteraturában" való igyekezetét tsekély munkáiból számos exemplároknak megvételével segíti elő. 35. 1796. április 14. Radvány. Ambrosy Sámuel levele gr. Teleki Józsefhez, melyben írja: „Equidem dudum tres Rhenenses florenos Vindobonam misimus pictori exoptatam imaginem delineaturo numerandos; verum fisco nostro erogationibus in typographum exhausto, cum pervideamus, quo chalcographi operám redimamus, superesse nihil; excellentiam vestram maecenatem nostrum maiorem in modum oramus rogamusque, ut nobis hac in re pro sua in bo-