Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

meghagyja, hogy Péter mármarosmegyei Berezna birtokán elkövetett hatalmaskodások ügyében előtte jelenjenek meg. Dátum ugyanaz mint előbb. Átírja a leleszi konvent 1505. szeptember 19-én. I. Levéltár, Elench. XXIII. fasc. II. No. 8. 444. 1505. szeptember 19. A leleszi konvent II. Ulászló király 1505. augusztus 21-én Budán kelt parancsaira jelenti, hogy a nevezett várnagyokat és társaikat a király elé idézte. Dátum octavo die diei huiusmodi amonitionis et executionis prenotatarum (íeria sexta proxima post íestum nativitatis beate Marié virginis), anno stb. Víztől rongált papiroson, kívül rányomott vörös viasz zárópecsét helye. I. Levéltár, Elench. XXIII. fasc. II. No. 8. 445. 1505. szeptember 20. Kornis Benedek leleszi prépost és konventje előtt Eszenyi Csapi Albert íia Gergely Dolhai Pétert a néhai Csapi Ákos leánya Potenciána, Dolhai Ambrus özvegye után járó hitbér és jegyajándék megíizetése iránt nyugtatja. Dátum in vigilia íesti beati Mathei apostoli et evangeliste, anno Domini millesimo quingentesimo quinto. Kiadta : Petrovay : a Történelmi Tár 1909. évf. 517. lapján. Vízfoltos papiroson, kívül rányomott pecsét töredéke. I. Levéltár, Elench. XX. fasc. I. No. 19. 446. 1506. január 18. Buda. II. Ulászló király János váradi püspök kérelmére és Dolhai Péter viceíőlovászmester érdemeire való tekintettel úgy rendelkezett, hogy Péternek évenként, amíg él, 100 arany írt. árú só, „de cameris reginalibus Maromarusiensibus" adassék, minthogy azonban a királynői javak és jogok és „ipse camere Maromarusienses" Anna királynénak az országba való jövetelekor neki átadattak, a király ezen jövedelmeket csorbítani nem akarván, úgy intézkedik, hogy az évi 100 írt. ára sót, „ad cameram nostram regalem de Dees in partibus nostris Transsilvanis .... transíerimus." Meghagyja tehát Thelegdi István királyi kincstartónak, továbbá Czobor Imre erdélyi kamarásnak, hogy a szóbanforgó sót Dolhai Péternek vagy megbízottjának a dési sókamarából a király számlájára évenként adja ki. Dátum Bude, in íesto beate Prisce virginis et martiris, anno Domini millesimo quingentesimo sexto.