Barabás Samu: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. I. 1206–1437. (Budapest, 1895.)

CCCLXXXI. (Kolosmonostoron) 1427. aug. 5. A kolosmonostori convent előtt István deák és Albert fia György a Suki János, fiai s rokonai nevében Zsigmond királyt Felekfark máskép Györgyfalva eladományozásától, Imre fia Pétert és Imrét s ezek rokonait pedig annak felkérésétől és elfoglalásától eltiltják. [CJonventus monasterii beate Marié virginis de Clusmonostra memorie commendamus, quod Stephanus [literátus] et Georgius filius Alberti familiares et iobagiones magistri Iohannis filii Elie de Swk in eadem Svvk commorantes in eiusdem Iohannis domini ipsorum, ac Benedicti et Michaelis filiorum eiusdem, necnon Ladislai de dicta Swk ac Michaelis, Dávid et Georgii filiorum eiusdem Ladislai, item Petri et Simonis dictorum Darabos de dicta Swk personis nostram veniendo in presentiam per modum protestationis nobis significare curarunt in hunc modum, quomodo serenissimus princeps dominus noster dominus Sigismundus dei gratia romanorum ac Hungarie etc. rex quandam possessionem eorundem Felekfark alio nomine Gewrgfalwa vocatam Petro et Emerico filiis Emerici ac Dominico dicto Henke, necnon utrique Blasio de eadem Gewrgfalwa in perpetuum dedisset, donasset et contulisset in preiudicium iurium eorundem nobilium de Swk et dampnum valde magnum. Unde facta huiusmodi protestatione iidem Stephanus literátus et Georgius filius Alberti nominibus et in personis quibus supra memoratum dominum nostrum dominum Sigismundum regem a donatione, collatione, perpetuatione, annotatos vero Petrum, Emericum filios Emerici, Dominicum Henke ac utrumque Blasium ab impetratione, occupatione, receptione, detentione, fruitione et conservatione prescripte possessionis Felekfark alio nomine Gewrgfalwa, usuumque fructuum et quarumlibet utilitatum ad eandem rite et legitime spectantium perceptione seu percipi factione, aut quovis quesito colore se in domínium eiusdem intromissione, eandemque sibi ipsis appropriatione vei appropriari factione quomodolibet factis vei fiendis prohibuerunt publice et manifeste lege regni requirente coram nobis testimo-