Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

sége előtt meghajoltak, ele a megelőző lealázó kísérletezés után többet vártak tőle. Pedig Széchényi, a mikor azt írta, hogy a király a magyarok kívánságának megfelelő módon kész Ígéreteit biztosítani, átlépte megbízatása határait. Lipót a külföldi államok jótállását lázadó alattvalói javára nem fogadhatta el, habár feltehető, hogy az állam szorongatott helyzetében komolyan gondolt néha kormányrendszere megváltoztatására, és a nemzeten esett sérelmek orvoslására. Széchényi ilyen alkalmakkor tett Ígéreteit mégis felette nagy jóhiszeműséggel magyarázta, a király február 11-én kelt válaszából legalább ezt kellett kiolvasnia. A szentmiklósi tanácskozáskor megírt jelentéssel Visa prépost február elsején ért Bécsbe. A levél tartalmának két részlete keltett főleg visszatetszést : a biztosítás kérése, továbbá a felkelők éles állásfoglalása az idegenek ellen, a mit Bécsben Kollonics elleni törekvésre magyaráztak. Az országgyűlés egybehívásának felvetése se tetszett a tanácsnak. Mindamellett tehát, hogy a kuruezok Heister kinevezését az ausztriai falvak felégetésével fogadták, a király tanácsosainak ellenzése daczára is nagyon kedvező választ adott, melynek főbb engedményei voltak : hogy a jezsuitáktól elszedhetik a részökre elfoglalt javakat, továbbá magyar helytartótanács felállításának megigérése. Visa február 20 körül indult el vele Sümegre, de teljesen nem ismert„ okból csak Gyöngyösön a márczius közepén megindult béketárgyaláson adta át az érseknek ezen levelet. A király második leveléből megtudta Széchényi, hogy a nádor is hozzáfogott a békeközvetítés hálátlan munkájához, hogy Jeszenszky István nádori titkár szintén tárgyalt Bercsényivel, és írásba foglalt részletes jelentéssel számolt be útjáról. Lipót helytelennek találta ezen két, egymástól független követség működését, utasította tehát Jeszenszkyt, hogy Tholvay Gábor itélőmesterrel együtt jelentkezzék az érseknél, tőle kérjenek irányítást a tárgyalás továbbvitelére vagy megszüntetésére. Ez minden estre figyelmes eljárás volt Széchényi iránt, bár helyesebb lett volna az érsek által megelőző levelében már előre is eredménytelennek itélt közbenjárás egyenes megszüntetése. így olyanok kerültek melléje, kik nem tőle függvén, nem jártak el az ő szándékainak megfelelően. Megütközött ellenben a király azon, hogy,a magyaroka kőzve-