Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

sége előtt meghajoltak, ele a megelőző lealázó kísérletezés után többet vártak tőle. Pedig Széchényi, a mikor azt írta, hogy a király a magyarok kívánságának megfelelő módon kész Ígéreteit biztosítani, átlépte megbízatása határait. Lipót a külföldi államok jótállását lázadó alattvalói javára nem fogadhatta el, habár fel­tehető, hogy az állam szorongatott helyzetében komolyan gondolt néha kormányrendszere megváltoztatására, és a nemzeten esett sérelmek orvoslására. Széchényi ilyen alkalmakkor tett Ígéreteit mégis felette nagy jóhiszeműséggel magyarázta, a király február 11-én kelt válaszából legalább ezt kellett kiolvasnia. A szentmiklósi tanácskozáskor megírt jelentéssel Visa prépost február elsején ért Bécsbe. A levél tartalmának két részlete keltett főleg visszatetszést : a biztosítás kérése, továbbá a felkelők éles állásfoglalása az idegenek ellen, a mit Bécsben Kollonics elleni törekvésre magyaráztak. Az ország­gyűlés egybehívásának felvetése se tetszett a tanácsnak. Mind­amellett tehát, hogy a kuruezok Heister kinevezését az ausztriai falvak felégetésével fogadták, a király tanácsosainak ellenzése daczára is nagyon kedvező választ adott, melynek főbb engedmé­nyei voltak : hogy a jezsuitáktól elszedhetik a részökre elfoglalt javakat, továbbá magyar helytartótanács felállításának megigérése. Visa február 20 körül indult el vele Sümegre, de teljesen nem ismert„ okból csak Gyöngyösön a márczius közepén megindult béketárgya­láson adta át az érseknek ezen levelet. A király második leveléből megtudta Széchényi, hogy a nádor is hozzáfogott a békeközvetítés hálátlan munkájához, hogy Jeszenszky István nádori titkár szintén tárgyalt Bercsényivel, és írásba foglalt részletes jelentéssel számolt be útjáról. Lipót helyte­lennek találta ezen két, egymástól független követség működését, utasította tehát Jeszenszkyt, hogy Tholvay Gábor itélőmesterrel együtt jelentkezzék az érseknél, tőle kérjenek irányítást a tárgya­lás továbbvitelére vagy megszüntetésére. Ez minden estre figyel­mes eljárás volt Széchényi iránt, bár helyesebb lett volna az érsek által megelőző levelében már előre is eredménytelennek itélt köz­benjárás egyenes megszüntetése. így olyanok kerültek melléje, kik nem tőle függvén, nem jártak el az ő szándékainak megfelelően. Megütközött ellenben a király azon, hogy,a magyaroka kőzve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom