Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

honti vár hatósága alól kivett birtokokat, melyekbe Zelchéni Mátyás fia Gergely ispán királyi ember iktatja be őket. Kubinyi Ferencz : Magyar Tört. Emi. I. 17—18, 37. 1. 1260-ban az említett Vaczik fiai Kelena nevű földjének határai Zelchen birtokot érintik dél felől, a hol Födémesi Jakab birtokrészével szomszédosak. Knauz Nándor : Monumenta ecclesiae Strigoniensis, I. 458—459. 1. 1274-ben IV. László hiveinek Hunt fiai Ders és Demeternek adja Drágul (Drégely) földet, a melyet Szelcsényi (de Selchen) Mátyás fia Mórocz (Morouch) mint a honti vártól elvett földet birt, de tőle a hónokkal való szövetkezés miatt elvette. Kubinyi eml. műve, II. 12—14. 1. 1281 július 1-én a sági konvent előtt Csitári István és rokonai között Drégely és Berneczepataka birtokokra nézve a Hunt-Paznan nemzetségbeli Jakab és Paznannal Szelcsényi Gergely, Esztergári Dedács stb. felosztást eszközöl. Knauz eml. műve, II. 147. 1. 1328-ban a sági konvent előtt Inancsi Márton fia János inancsi birtokrészét átengedi rokonának Laczki (de Lachky) Jánosnak. Beleegyeznek Szelcsényi Morócz fia László ispán, Keszői Miklós fiai István és Miklós, Kóvári Miklós fia László rokonok és birtoktársak. Hártya eredeti a Kubinyi család kóvári ágának levéltárában a Nemzeti Múzeumban. 1367-ben Parócza birtok határának megjárásában mint királyi megbizott eljár Szelcsényi Miklóls. Dl. 28084. sz. 1392-ben a sági konvent előtt Palásthy Péter és rokonai a Kőváriaktól osztályként kapott szelényi lf% birtokrészt ugyanazoknak 33 forintért elzálogosítják, majd a következő évben végleg átengedik. Kubinyi eml. műve II. 348—352. Palásthy Pál: Palásthyak, I. 1890, 168, 309. o. E helyeken említtetnek : Szelcsényi György (Palásthy Széchen-nek írja) Miklós (Palásthy Ilona) Verona Ambrus Zsigmond Ózsvár 1437 1437 1437 1437 1430—1450 közt több pert folytat SzelcsényiÓzsvár. AKubinyi-család kóvári ágának levéltára a Múzeumban. 1417-ben Fedémes birtok bejárásánál királyi ember Szelcsényi László fia János. Rhédey család levéltára a Múzeumban. 1481. Inancs birtok átadásánál hasonló minőségben eljár Szelcsényi György. Kubinyi levéltár. 1491-ben a Hont megyei Szőllősön u. ő. Dl. 19778. és 19779. sz. 1495—1506 közt Szelcsényi Pál leányai Erzsébet és Ilona (az utóbbi Győrődi Péterné,) ellentmondásokkal akadályozzák meg, hogy II. Ulászló Hrussó várát és a Nyitra megyei Szelcsényt a Verebélyi családnak adja. A per később adoptió folytán Zabláti Salczer Lőrinczre száll, a ki mellett a Zerdahelyiek és Onoriak is számot tartanak a fiágon kihalt Szelcsényiek vagyonára. Dl. 21629., 23303., 20436., 20444., 20489. sz. Az a Szelcsényi Jakab tehát, a ki 1566-ban Érsek Dorottya és Borbála beiktatásánál Darázs és Szelcsény birtokok részeibe mint Garády László