Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

TARTALOM MUTATÓ. BEVEZETÉS ... 5—6 I. FEJEZET. A SZÉCHÉNYI CSALÁD EREDETE. A család történetével foglalkozó irodalom 9—13. 1., észrevételek a család 1629-ik évi köznemesi és 1697-ik évi grófi oklevelében olvasható ellentmondásra 13—16.1., Szécsény helynevek az országban 16—17. 1. ; Nógrád megyében találjuk a középkorban Ipolyszécsényt. mely valószinűleg a Ilunt-Paznan nemzetségé 18. 1., Nagyszécsényt, mely a Kacsics nemzetségből eredő Széchényieké, 18—25. 1., végül Kisszécsényt, a később Alsó- és FelsőSzécsénykére oszlott falut, mely a Zách nemzetség régi birtoka, 26—35. Ez a gróti család őseinek otthona. Azonos eredetű a Gyürky és Péteri család is, vérszerinti rokonai a Széchényieknek. A Gyürky család eredete, 35—38. 1., a Zách nemzetségből való leszármazás bizonyítása, 38—51. I. A Gyürky és Széchényi család középkori története 52—68. 1., a Péterieké, 68—73. 1. A Széchényiek és Györkiek törzsfája 74—75. 1. ... 7—75 II. FEJEZET. AZ ÚJKORBAN ÉLŐ SZÉCHÉNYI CSALÁDOK. Szécsénykén a nemzetség egyrésze mindvégig megmarad, mások Gyöngyösön telepednek le 79—84.1. Széchényi Mihály veszprémi kapitány birtoka Szécsénykén, életrajza, 84—91. 1., Széchényi Márton a szécsényi vár védői között 92-—95. 1. A Szécsénykén maradtak, 96—101. 1., a Gyöngyösre átment családtagok és azok leszármazottai, 101—108. 1., a család egy része Csetneken telepedik meg, 108—113. 1. Nem kapcsolhatók össze a Széchényiek ezen ágazatával a Pozsony megyében, 113—117. 1., séma Biharban élt Széchényiek, 117—119. 1. Közelebbről nem ismeretes Széchényiek az újkorban 119—120. ... ... 77—120 52*