Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

minden clenodiumból az elmúlt háborús időnek mostohasága miatt teljességgel kipusztíttatott». 39

4 Fogalmazvány a családi levéltárban, I. k. 3. sz. I. cs., 68. darab ; a bruckiak részére tett alapító levél másolata ugyanott, I. k., 7. sz., II. cs., 14. és 15. darab. 39

5 Eredetije az Országos Levéltárban N. R. A. fasc. 45. nr. 20.; csal. levélt. I. k. 3. sz. I. cs. 58 db. 39

6 A családi levéltárban, I. k. 3. sz. I. cs. 69. darab. A Széchényi Pál érsekre vonatkozó irodalom : Miller és Simonyi többször idézett munkáin kívül a következő : Pados János : Sz. P. kalocsai érsek életrajza, Pest 1862. Paur Iván : XI. Innocent bullája 1678 (a pécsi püspöki kinevező oklevél), hasonmás, Pest 1864. Hattyúfy Dezső : Sz. P. kalocsai érsek menlevele, Székesfehérvár (lap) 1871. évf. Lánczy Gyula : Sz. P. k. é. s a magyar nemzeti politika 1642—1710. Megjelent a Századok 1882. évf. 273—299. 1. Thaly Kálmán érszevételei ugyanott 479—482. 1., Lánczy válasza 682—699. 1. Thaly viszonválasza 789—790. 1., Lánczy végszava 868—869. 1. Megjelent a Történelmi kor és jellemrajzokban is, Budapesten 1890-ben (Századok 1890, 668—674. 1.) Márki Sándor: Sz. P. k. é. Pozsony 1884, a Magyar Helikon 27. füzete. (Századok 1884, 472. I.) 39

7 Ebergényi László iratai a gróf Csáky-család szepes-mindszenti levéltárában, 101-ik fasciculus. V. ö. Századok 1875, 93. stb. 1. 398 Károlyi Sándor levelei (126 darab) Ebergényihez ugyanott., fasc. 102. nr. 199. 39

9 Hunyady László 12 levele Ebergényihez 1711—1721 közti időből, ugyanott, fasc. 102 nr. 199., Pálffy Miklóséi fasc. 102 nr. 182. 40

0 Győr megye jegyzőkönyvei ; Történelmi Tár 1905, 85, 245. 40

1 Családi levéltár, I. k. 1. sz. I. cs. 3. darab ; v. ö. Országos Levéltár N. R. A. fasc. 76. nr. 26. V. ö. a 183. jegyzettel. Benkó Imre szerint (Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt, 110. 1.) a Pest megyei Gellén-család egy része ment fel a XVII. sz. végén Nyitrába, s azonos az ott Gellénfalvi Gellén néven szereplő családdal. Annyi bizonyos, hogy a Gellének az Alföldön igen elterjedtek a török idők elején is, 1600 táján Kecskeméten él több Gellén nevű (Hornyik : Kecskemét története, II. k. 96. 1.), 1642—1643. közt Szeged főbírája volt Gellén János (Századok 1900, 628—640.1.); Losonczon és Gyöngyösön is találkozunk Gellénekkel a XVII. században ; 1660-ban Miskei István felesége Gellén Kata, 1663-ban Gellén Márton és feleségének leányát Erzsébetet keresztelik meg stb. Ez utóbbiak is nagy valószínűség szerint rokonai Gellén Juditnak. 40

2 Nem azonos a családdal a Gallin, melylyel Dunántúl találkozunk, főleg Vas megye nemesei közt (Balogh : Vas megye nemes családai). Győrben magában is élt Gallin Judit, Miklóssy János, majd Kajári N. prédikátor felesége, ki 1682 márczius 1-én a káptalan előtt kéri (Sopron m.) házát 400 forintért eladja Halasi Nagy Istvánnak és neje Török Máriának. A káp-