Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

i»9 p

a

ui

e

r Gyula : Wesselényi Ferencz nádor és társainak összesküvése 1664—1679, Budapest 1876, 44—68, 140. stb. 1. 20

0 Történelmi Tár, 1888, 585. 1. 20

1 Pauler Gyula i. m. I. 179, 209, 220, 341, 393, II. k. 56—57. Széchényi közbenjárásának az elitéltekért érdekes, de mesébe illő elbeszélését olvashatjuk Csereinél: «Vala akkor Magyarországban esztergálni érsek Széchényi György, a ki külömben is kemény és reális ember vala teljes életében ; ki is noha annak előtte is sokat törekedett a rab urak szabadúlásában, de megértvén, hogy a császár is már subscribálta a sententiát, felette igen megbúsulván, minden audientia nélkül bemegyen a császárhoz és nagy haraggal azt mondja : Miért kell felségednek ártatlan vért ontani ? nem fél az Istentől ? A császár azt feleié : Apám uram ne szóljon kegyelmed többet mert nincsen haszna. Az érsek annál inkább felgerjedvén kezeit az égre felemelvén s nagy felszóval kiáltja : Száradtanak volna meg az én kezeim akkor, mikor a magyar coronát a felséged fejében tettek vala ! Valóban szép hire neve leszen felségednek az egész keresztény világ előtt. És el sem búcsúzván a császártól az ajtón nagy furiával kimegyen. I.obkovicz fejedelem a kezében levő pálczáját, utánna hanyítja az érseknek, az érsek megfordul és nagy sebességgel a pálezát felvévén, visszahanyítja épen a császár lába eleiben, s azzal lemegyen a szállására nagy szomorúsággal». Ujabb nemzeti könyvtár I. folyam, Pest 1852, 47—48. 1. Említi K. Papp Miklós : Caraffa és az eperjesi vértörvényszék, I. k. Pest 1863, 17—18. lapjain. 202 Orbán István levele csak veszprémi püspököt említ, a magyarázó ehhez hibásan tette Széchényi nevét zárjelbe, s ezen közlemény nyomán terjedt (1 az a hibás felfogás, hogy Széchényi volt a Bécsbe idézett, gyanúval terhelt főpap. V. ö. Századok 1869, 638. I. 20

3 Pauler Gyula : We selényi, II. k. 155—158. 1. 204 Egykorú másolat a családi levéltárban, I. kötet, 7. szám., 9 darab. 20

5 Kovacsóczy : Arpadia, II. évfolyam, Kassa 1835, 62—63. I. Érdekes, hogy Apafy ezen levelét ugyanazon mű 103—104. lapján újra közli, mint Szelepcsényi érsekhez Írottat. 20

6 Miller Jakab id. m. I. k. 22—24 1. ; Török János : Magyarország prímása, II. k. 161. 1. 20

7 Családi levéltár, I. kötet, 7. szám, 25. darab. 208 E

ze

n tárgyalások sikertelensége adta Széchényi ajkára azon elégületlenségét eláruló szavakat, melyeket Szirmay Antal : Hungaria in parabolis, Budán 1804-ben nyomtatott művének kéziratos példányában (Nemz. Múzeum kézirattára, Fol. Lat. 1700) olvashatunk. 83. §. Boldog Isten ! mire jutánk ! vo in adversitatibus e clamantis Hungari originem duc t a Georgio Szecheny prius Colocensium, dein Strigoniensi archi-praesule, qui dum post revolutionem Wesselenianam avitis libertatibus privarentur Hungari, ac frustra apud caesarem praesul intercessorem pro patria ageret, anno 1678 immaculatam hostiam ad aras Deo patrum nostrorum imolando cum lachrymantibus oculis B. I. mire jutánk suspiraret, eique minister famulus : Bizony ! elég ebül vagyunk, kegyelmes uram ! responderet,