Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

pereskedik Porkoláb Simonnal és családjával, a mely azzal végződik, hogy Nagydiópásta felső-szécsénykei birtokrészbe a váczi káptalan mint pernyertestőt vezeti be. Ugyanazon évben már Tabi Gergelylyel és Szelői Imrével gyűlt meg a baja, kik fegyveres jobbágyokkaltámadtak felső-szécsénykei udvarházára, ellenség módjára ostrom alá fogták Széchényit és családját s ha vitézül nem védekeznek, személyökben ^s bántalmazzák őket. Szelői, ki valami atyafiságban is állott a panaszosokkal, még két ízben támadta meg őket: mikor Lőrincz napja körül Budán Bakács érsek helytartó házába igyekeztek ügyök eldöntésére, máskor pedig Perényi Imre nádor háza tájékán az utczán akarta bántalmazni. Az utóbbi esetben kardot is rántott Szelői, s Széchényit és vele menő fiait a jövő-menők mentették ki a dühösen támadó ellenfél kezéből. Lajos király az események hallatára, melyekről Széchényi fia István, a kisebb kanczellária jegyzője tájékoztatta, négy megbízást küldött egyszerre a váczi káptalannak, tartson a panasz felől előzetes vizsgálatot, s a támadókat sürgősen idézze meg. Fia befolyásának köszönhette Széchényi Imre a király 1517 október 22-én kelt oklevelének kiadását is, a melyben II. Lajos Balassa Ferencz nógrádi főispánnak különös pártfogásába ajánlotta Széchényi birtokait. 1525-ben Farnosi Imrétől és nejétől 23 arany forintért zálogba vett bizonyos szécsénykei birtokrészt. Valószínűleg Felső-szécsénvkén volt ez is, mert az 1542-ik évi .összeírás szerint Alsó-szécsénykén csak egy jobbágytelke volt, mely után 57 dénár hadi adót fizetett. fi) Széchényi Ugrin leszármazottai. Gyürky-Széchényi Ugrin a XIV. század első felében élt. 1342-ben két fiát említi meg a váczi káptalan oklevele: Dezsőt és Jánost, kik a Hont megyei Gyürki harmadrészét 25 márkáért eladják rokonuknak, Gyürky Elek fia Tamásnak. Ezen birtokrész miatt per támad Széchényi Pál fiai és Gyürky Tamás között, a mely 1351-ben, mint láttuk, azzal végződött, hogy Széchényi Pál fiai és Gyürky a köztük fenálló rokoni kapocs alapján egymás közt a kérdéses nemzetségi földeket megosztották. E két oklevél Széchényi Ugrin fiait is Gyürkynek írja s csak az 1361-ik évi itéletlevél nevezi Dezsőt Széchényinek, János már nincs ekkor életben. Ugyancsak Széchényi Dezsővel találkozunk 1352-ben a budai káptalan okleB. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 5