Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

ságban lehetnek vele, hogy tőle is származnak, bebizonyítottnak nem vehető. Annak magyarázatául tehát, hogy a Széchényi főág ősének őt fogadjuk el, az szolgál, hogy mást Celénen kívül a XIII. században Gyürkiben nem ismerünk, s minthogy Gyürky Mihály fia Máté közeli rokonságban állóknak mondja Gyürky Pál, Ugrin, Elizeus és János fiait, fel kell tennünk, hogy dédapja Celen legalább testvére lehetett az említett Pál és rokonai ősének, bár nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy Pál és rokona Célén fiai voltak, a mely esetben Mihály utódait nem ismerjük. Mi az előbbi lehetőséget tartjuk valószinűbbnek. Hogy a Gvürky-Széchényiek egyébként már a XIII. században több őstől származtak, az is bizonyítja, hogy már a következő század elején olyan sok tagú családfa áll előttünk, melynek tagjai között a rokoni kötelék lazúltabb, nemzedékrendi és birtokjogi szempontból kevesebb kapcsolatot találunk köztük, mint a még csak kevés idővel előbb szétvált nemzetségben megszokott maradni. A dolog lényegét egyébként a feltételek közti külömbség nem érinti. Tárgyalási módszerünk az lesz tovább is, hogy az egyes ágak történetét levezetjük a középkoron keresztül. a) Széchényi Pál ivadékai. Ezen ág élén álló Pálról az 1351 és 1361-ik évi osztálylevelek tesznek említést, mint az abban részt vevő János és István atyjáról. Károly Róbert király idejére esik élete. Fiai közül 1351-ben és 1361-ben János és István van életben, kiket az előbbi oklevél még Gyürkyeknek nevez. Ekkor Széchényi Tamás országbíró előtt Ugrin fiának gyürkii birtokrésze miatt pereskednek Elek fia Tamással. Később Elek utódainak másik ágával gyűlik meg a bajok, mert kizárják őket az alsó-szécsénykei és péterii nemzetségi birtokokban való részvételből. Gyürky Máté többszörös hatalmaskodást követ el rokonai gyürkii népein, néhány jobbágy faházát széthordatja, többet közülök bántalmaz. Az országbíró azonban ezt nem tartja kellő oknak a rokoni kapocs megtagadására, a Széchényieket arra kényszeríti, oszszák meg Gyürky Mátéval birtokaikat. Széchényi János 1352-ben jelen van a Péterihez közei eső Pilis birtok megosztásánál, PilisiMiklós fia András és Pósafiai között. A budai káptalan ezen oklevele Péteri Pál fia Jánosnak nevezi.