Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Fiát Györgyöt és özvegyét 1412 május 27-én Ocskay István Nógrád megye előtt biztosítja, liogy a tőlük elvitt ló árát nekik megadja, vagy lovukat visszaviteti. Az eddigi adatok alapján a Gyürkyek egyik ágának leszármazási táblája így alakult ki:

4

0 Gyürk él 1230 körül Gyürky Miklós János 1258 1258 (Nyögrői, Gyürky) Recsend 1341, 1363 Pál 1385, 1391 György 1412 Mely nemzetség tagjai voltak ezen Gyürkyek ? A kérdést úgy vélem, a budai káptalan tárgyalt 1258-ik évi oklevelének azon kitételét figyelembe véve kell megfejtenünk, hogy Garábsápon a Gyürkyeknek örökölt, illetőleg nemzetségi birtokuk is volt. A káptalan oklevele kizárja annak lehetőségét, hogy a családot a Szolnok nemzetséghez számítsuk, mert ezen fontos körülményt az oklevél aligha hagyta volna megemlítés nélkül. A feleletet tehát Garábsáp történetének kutatásától remélhetjük kérdésünkre. Sajnos, a Pest megye déli részére vonatkozó középkori emlékeinkből a török uralom idején felette sok elpusztult. A megye északi részéről, a volt Pilis megyéről is csak azért van több oklevelünk, mert az ott birtokos apáczák és szerzetesek gondosan megőrizték írásaikat. Garábsáp korai múltjára is csak egyetlen XIV. század adatunk ismeretes. 1347 szeptember 16-án Pál országbírót Berende fia Márton megbízottja által arra kérte, kényszerítse testvéreit Berendet és Gergelyt, hogy oszszák meg vele örökölt és szerzett birtokaikat. Az alperesek nem sokat szabadkoznak, az országbíró tehát kiküldöttje által három-három részre osztja fel a következő birtokokat : Nógrád megyében Ácsát, a hozzá tartozó Sykár, Szőreg, Rákászó és Béltek földekkel. Lőrincz 1258 Péter (Nyögrői) 1363 előtt f Dénes 1363