Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

nincs rá fedezet. Sennyey Lékán él boldogan, ha bejönne Sopronba, s őszintén bevallana mindent, ő nem háborgatná tovább. A megegyezés a kincstár és az örökösök között 1711 május 28-án jött létre, Eleonora királyné a következő feltételek mellett hagyta jóvá : 1. az örökösök lemondanak minden követelésükről a kincstár ellenében, 2. tartoznak Széchényi György gróf által 1000 aranyat annak átadni, a kit a király erre kijelöl, 3. a végrendeletbe nem foglalt alapítványokat is teljesítik, 4. a hagyatékot terhelő adósságot, az udvarnépet kifizetik, 5. a brucki ágostonrendieknek átadják az elhunytnak 1706 október 2-án adósságként átengedett Beniczky-féle birtokot 8000 forintban, a hátrálékos 2000 forintra pedig megegyeznek, 6. a családot illető okiratok lajstromát a kamara állítja ki, s a benne foglalt darabokat a család visszakapja, 7. a brucki rendházat a Beniczky javak elvesztése esetén a kincstár hasonló értékű más birtokkal kárpótolja. A rokonoknak Széchényi most már vagy készpénzben, vagy kötelezvényekben kiadta a nekik hagyott összegeket, csupán a Vizkeletyekkel volt még unokájának is baja, a kik 1748-ban azon alapon pereskedtek, hogy Pál érsek nem osztotta ki azt az összeget, mely anyjokat a prímás hagyatékából megillette volna. Nagy Sára, Sennyeyné örökösei is perrel fenyegetőznek 1720-ban, ha nem kapják ki anyai jussukat, pedig kevés reményök lehetett a per megnyerésére. A hagyatékban maradt, s az atyafiaknak jutott ezüstneműeket 1720 deczember 20-án osztották szét 8 részre, 77 lat jutott egyre-egyre. Ebergényi részét, két lóra való szerszámot és egy nagy ezüst tálczát a dasztifalvi bírónál hagyták, írja neki Széchényi Zsigmond.

39

0 Sennyeyék ellen a király 1711 május 27-én adott ki Tholvay előterjesztésére vizsgálati parancsot: a pozsonyi káptalan júliusi3-án a felől tartott kihallgatást, igaz-e, hogy az elhunyt érsek haldoklása óráiban behatoltak szobáiba, feltörték szekrényeit, hogy Pozsonyból Sennyey a maga elhatározásából elvitetett ládákat, s váljon ezek közt volt-e az a vörös bőrláda, mely az érsek lábánál, rendesen íróasztala alatt állott, a melyben a készpénzét tartotta, s váljon e ládákat átadta-e Széchényi Györgynek feltöretlenül ? Ugyanazon évi július 31-én Pásztori Imre országbírói jegyző tartott vizsgálatot, melynek főbb kérdései arra irányultak, mondta-e az érsek a végren-