Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
hogy a kormány nem riadt vissza a törvénytelen eljárástól akkor se, a mikor a nemzet éppen az é vszázadok óta elszenvedett hasonló sérelmek miatt íogoll fegyvert, s éppen Széchényit mellőzte a méltóság betöltésénél. A hiba jóvátevése akart lenni az, hogy a király február 16-án közölte az új primással, kész más országok példájára az esztergomi és kalocsai érsekségek jelenlegi viselőinek a birodalmi berezegi czímet megadni, a mire nézve az okleveleket nemsokára kiadja. Később, május 22-én egyenesen Széchényihez írt József, rendkívüli szolgálatai elismerése mellett biztosította, minden lehetőt elkövet, hogy a legközelebbi bibornokválasztásnál a jelöltek közé bejusson. Nem a mellőztetés miatt neheztelve, hanem mert a kormányban őszinte béketörekvést nem tapasztalt, Széchényi nem ment fel a bécsi tanácskozásokra. Illésházy Miklós február 22-én hívja az udvarhoz, mert a király minden áron békét-akar. A terv csakhamar módosult, márczius végére halasztották az összejövetelt,melyre csak Szirmay ment fel. Bakos János jelenti Bécsből Erdődy Györgynek márczius 23-án, hogy «Szirmay uram ő nagysága elérkezett tegnapelőtt estve betegesen, tegnap is vala sessiója érsek úrnál ő eminencziájánál, méltóságos püspök úr (Erdődy Gábor gróf győri püspök) is jeleii lévén mindenkor. Rabutin generál ő excellentiája itt vagyon, most teszen mindenekről relatiót, akarna tovább is Magyarországban commandérozni, elválik, noha vannak szószólói, Haister uram is itt vagyon». A háborús párt éledőben volt, hiszen a francziákat nagy vereségek érték Olaszországban, a király hadai bevonultak Milánó, Cremona és Mantua erősségeibe. «Ha ezek a hírek igazak : vigyázzanak magukra a jó kuruezok, akkor romiunk meg mindnyájan, mit fog használni hívségünk» írja Pálffy János bán szintén Erdődynek. 3' 3 A nagyszombati béketárgyalások ideje óta a felkelők és Széchényi közt nemcsak térben, hanem az érzelmi közösségben is nagyobbodott a távolság. Rákóczi a felkelés sorsára nézve életbevágónak látta, hogy a francziákkal szövetséget köthessen, a mi a királyi háztól való nyilt elszakadáshoz volt kötve. Bár a felkelés, mint említettük, már József trónralépésekor forradalmi térre lépet t, a kibékülés lehetőségét az ónodi országgyűlésen zárta el teljesen maga elől. A következetesség elve alapján a másik párton levő
