Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Váljon valószínűnek lartotta-e Széchényi azt, hogy a béke­tárgyalást ilyen kedvezőtlen helyzetben sikerrel felveheti ? alig hihető. Azzal, hogy a fejedelemtől személyes találkozásra kért alkalmat, inkább csak az lehetett a czélja hogy a béke ügyét megint előtérbe hozza. Április első napjaiban ért Egerbe. Most ugyan nem gyakorolt már Rákóczira olyan mély hatást a franczia király megbízottjának Des Alleurs tábornoknak megjelenése, mint azelőtt, a bécsiek ellenben az addig tapasztaltnál is merevebbek voltak, s az április 4-én leérkezett megbízottak, Visa, Szirmay és Okolicsányi semmi olyat nem hoztak az utasításban, a mi a tárgya­lás új, tehát felvehető alapjául szolgálhatott volna. Se Rákóczi, se Bercsényi nem gördített az alkudozás megkezdése elé akadályt, de erről most nem igen lehetett szó. Mindössze a foglyok kölcsönös kicse­rélésében tudtak megállapodni, a mire nézve a haditanács április 7-én küldött utasítást Szirmaynak. Maga az értekezlet április végén, mint a megelőzők mindegyike, eredménytelenül megszűnt. A hónap utolsó napjaiban Széchényi a királynak, s az intéző főbbek m ndegyikének megírta a tárgyalás hiábavalóságának okát : a kuru­czok úgy látják, hogy nincs meg a kellő biztosíték a törvény meg­tartására, s az Ígéretek teljesítésére. Világosan kimondja, hogy a felkelést garanczia nélkül nem lehet lecsendesíteni, a melyet ő se tart sérelmesnek, a király tekintélyére nézve megalázónak, hiszen Bocskay, Bethlen és Rákóczi György felkelései idejében is tárgyal­tak hasonlóról, s Bethlen kívánságára el is fogadtatott. 30 9 A milyen tiszteletre méltó volt Széchényi Pál nyilt őszin­tesége, olyan becsülésre érdemes abbeli törekvése, hogy ezen sze­rinte utolsó akadályt, a béke útjából elhárítsa. Az ország régi ellenségei azonban se a kuruczok közt szerzett tapasztalatainak nem hittek, se az ország ezernyi baján nem szánakoztak. Mikor Visáék Bécsbe értek, Lipót király utolsó napjait élte, környezete az uralkodásban beállható változások számítgatásaival volt eltelve, a békekövetekről azt se tudták, hol vannak. «Kegyelmes urunk ő felsége igen rosszul vagyon, írja Pálffy Miklós Erdődy György gróf országbírónak április 25-én, — tegnapi napon azt gondoltuk, hogy ítszakát által nem íli, de Istennek legyen hála, gróf Rapach uram tincturája után ma másodszor elaludt, s jobbadon vagyon. Az imádságok coram venerabili sacramento instituáltattanak min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom