Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

jöttét oly czélból, hogy bebizonyítsa a kereszténység előtt, őszintén akarja az ország jogait szerződés útján biztosítani, a sérelmeket orvosolni s a jövőre nézve azon lesz, hogy büntetés nélkül katonái mit se követhessenek el az ország szabadsága ellen. Megengedve már most azt, hogy a felkelők a fegyverszünet megkötésére sem az időt nem találják alkalmasnak, sem szükségesnek nem látják, abból a szempontból, hogy a háború folytatása keresztények vérontásával, ártatlanok elnyomásával és megölésével, templomok és magánházak elpusztulásával s más elő nem számlálható kárral jár, viszont hogy az uralkodó ezen őszinte jóakaratától, külföldi hatalmak közbenjárásától jó, erős biztos békét méltán lehet várni, ez utóbbi érvek az időszerűség és szükségességnél többre becsülendők. Ismétli ezen levelében is, az igazságos háborúnak nem lehet más czélja, mint a törvények megtartását és a szabadságot állandó békével biztosítani. Mihelyt erre kilátás van, senki sem vetheti fel a szükségesség elvét a háború folytatására. De hát van-e remény jó, erős és biztos béke megköthetésére ? Nem tapasztalás nélkül mondja, csak akkor, ha hozzáfognak, ha tárgyalják ; létrejöhet ugyan fegyverszünet nélkül is, de azzal könnyebben Úgy véli, hogy a fegyverszünet a következő feltételek mellett volna megköthető : 1. Két vagy három hónapra terjedjen, de a szükséghez képest közös megegyezéssel tovább is kiterjeszthető legyen. 2. Az ostromolt helyektől a kuruczok körülbelől egy mértföldnyire vonulj anak vissza. 3. A felkelők megbízottai ellenőrizzék, hogy a király seregeinek élelmen kivül egyebet se szállítsanak. Nem látja azonban indokoltnak ruhaszállítások megtagadását, mert ha az élelem elfogy, s az erőssége miatt vagy más okból a kuruczok kezébe kerül, a ruházat is övéké lesz. 4. Arra nézve, hogy a felkelők csapatai csak a négy felvidéki megyére szoríttassanak, módosításul azt ajánlja, hogy Forgách ezrede visszahivatván, Rákóczi Dunántúl s a Duna innenső tájékát a Yágig hagyja szabadon. 5. Azon várakba, me'yek ezidőszerint a király hűségén vannak, a járáskelés teljesen szabad legyen. A fegyverszünet kimondása után mindkét fél nevezze meg biztosait, a kik a béke tárgyalásának helye és idejére nézve megegyezni igyekezzenek. A garancziát elfogadhatónak tartja, a mennyiben a béke szilárdságára s biztosítására vonatkozik, ha garancziának, szövetségnek, vagy közbenjárásnak nevezik is, nem a