Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
lettel, de teljes őszinteséggel feltárta e levélben az udvar és a felkelők álláspontja közötti ellentétet, mely a garanczia kérdésében csúcsosodott ki. Szerinte a két közbenjáró is rontott a helyzeten, kiknek meghatalmazásában a kuruczok sértő kifejezéseket találtak. A tanácskozás sikertelenségét okozta az is, hogy a franczia szövetségben nagyon bíznak, a franczia király sok rendbeli Ígérete kissé nagyralátóvá tette őket. Ugyanakkor Lipótnak írt egy másik levele azon aggodalmat fejezi ki, hogy LIeister csapatainak kegyetlenkedésére a kuruczok hasonlóval fognak felelni a tárgyalással nem törődve. A nádor vállalkozását sikertelennek tartja. A József királynak, a pfalzi választónak, Scalvinioninak ugyanakkor keltezett levelek hasonló tartalmúak. Hogy Széchényi az értekezlet megítélésében tárgyilagos volt, Rákóczi nyilatkozata is bizonyítja : «Márczius vége felé elhagyám ostromló táboromat (Eger vára alatt), és testőreimtől kisértetve Gyöngyösre mentem az érsekkel értekezendő. Megparancsolám Bercsényinek és a felső magyarországi vármegyék főbbjeinek, hogy ők is ott megjelenjenek. Bercsényi gróf többször beszélt nekem ezen főpap szép tulaj donairó lés a haza szabadsága iránti buzgalmáról. Gyanús volt ő ez okért a bécsi udvarnál már elzáratásom előtt, csak azért küldetett Leopold császár által e háború alkalmával hozzám, hogy az ő személyében a szabadságnak barátját választván követül, ezáltal is meggyőzze a nemzetet arról, miszerint a békét őszintén óhajtja . . . Bercsényivel, leghívebb barátommal, ki legrejtettebb titkaimat tudta, arra törekedtünk, hogy külhatalmasságok garantiája által biztosított békét köthessünk, hogy azon esetre, ha a bécsi udvar szokása szerint nem tartaná meg a feltételeket : a biztosító hatalmaknak jogos czimök legyen bennünket segíteni. Nem nehéz eltalálni a bécsi udvarnak hasonló békekötéstől való idegenkedését». 28 3 A gyöngyösi első értekezlet anyagában, mint április 5-én Pálffy János bánnak írta, Széchényi egyetlen biztató mozzanatot talált : Rákóczi hajlandóságát az ellenségeskedés kölcsönös megszüntetésére. Ezt csak Stájerországra és Austriára értették ugyan eleinte, de az érsek ezen mentő kötélbe kapaszkodva, mint láttuk, már Budáról az általános fegyverszünet érdekében írt Rákóczinak. Bécsben mindig meg volt a hajlandóság a háború elodázására, ott
