Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
Isten ő szent felsége, hogy hamar meghalna, ha meg nem akar térni az istentelen ember. Nagyságodat alázatosan kérem, méltóztassék tudtomra adni, van-e valami reménység amicabilis compositióra • * 281 inter augustissimum et perduelles rebelles». Mikor e messziről jött levél Erdődy országbíró kezébe jutott, bátran válaszolhatta rá, hogy a ((lázadókkal» való békés megegyezés lehetősége kizártnak tekinthető. Nem az érsek jelentése, hanem a márczius 15-én Bécsbe visszaérkezett Bruyninx hollandi követ elbeszélése alapján, ki elmondta, hogy a magyarok mindenhol szívesen fogadták, látta, hogy az ország kívánja a békét. Bercsényi, kivel öt napon át értekezett, szintén örömmel fogadta, de a mikor a békére rábeszélni igyekezett, elmondta, feltétlenül megkívánják, hogy velők a közvetítők mint szabad nemzettel tárgyaljanak, hogy továbbá a római király kezességét a kormány Ígéreteinek megtartására elegendőnek nem tartják, végül megjegyezte, hogy ne vele, hanem egyenesen Rákóczival, a felkelők vezérével kell tárgyalni, s hogy megbízó levelök oly módon lenne megváltoztatandó, hogy illő czímezést vegyenek bele. Ezt Bruyninx megígérte, bár valószínűleg már akkor látta, hogy a garanczia felett nem fognak dűlőre juthatni az udvarral. A márczius végén kihirdetett második amnestia is annak a jele volt, hogy a kormány a békelárgyalást nem támogatja őszintén. 25 2 A két hétig tartó gyöngyösi első értekezlet alatt Széchényi megismerhette Rákóczi kiválóságát, az pedig az érsek hazafiasságát, de alkalmul szolgált egyúttal azon ellentétek megismerésére is, melyek a béke felé törekvő két fél útja közé gátat húztak. A Rákóczi állal 25 pontban megszövegezett kívánságok között csak a vallás szabad gyakorlatára és Erdély szabadságainak fentartására vonatkozót lehet újnak tekinteni, a többit Széchényi részint az előterjesztésekből, részint Rákóczi leveleiből már ismerte. E kívánságok jogosságát az érsek maga is vallotta, teljesülésüket is remélte. Csak azon feltétel volt súlyos, melyhez a felkelők a béke létrejöttét kötötték : a külföldi hatalom részéről való jótállás; Széchényi éppen a kezébe adott királyi levél alapján aligha hitte, hogy a kormány elfogadja. A király azon kívánságát, hogy fiát fogadják el közbenjárónak, a ki hallgatagon egyúttal az Ígéretek teljesülését is megígérné, viszont Rákóczi és tanácsa határozottan visszautasították.
