Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Isten nem ellenzi ugyan az igazságos háborút, de annak folytatását a kínálkozó béke elmellőzésével bizonyára, mert a hadviselés csak addig igazságos, a míg a jogtalanság megszüntetésére törekszik, nem egyúttal bosszúra is. Kéri Rákóczii, kinek kiválósága Európaszerte ismert, ha ugyanazon meggyőződést táplálja, támogassa őt ezen fontos törekvésében. Úgy gondolja, hogy a Bercsényivel folytatott eszmecserén felvetett kérdéseket tárgyalhatná azon országgyűlés, melyet Rákóczi hívna egybe, mivel Isten megengedte, hogy, kevés kivétellel minden megye meghódolt fegyverei előtt, ott lehetne szabadságukat megújítani és megerősíteni. Biztosítja, bár addig személyesen még nem találkozhatott is vele, hogy érzésben és törekvéseiben hű szövetségese és tisztelője. Rákóczi sietett kifejezést adni a kedvező hatásnak, melyet reá Széchényi levele gyakorolt, de aggodalmainak is. Örömmel olvasta ki, írja, leveléből hazája iránt övéhez hasonló szeretetét, a mi által valóban társára ismer benne. Mohón kapna ő is a királyi ház által nyújtott aranyos csalétek után, ha nem tudná, hogy a patikus is arany nyal burkolja az orvosságot, hogy a szemet megtévesztve, a száj keserűségét ne vehesse észre, ha példák százai nem mutatnák,hogy nem mind arany, a mi fénylik. Vájjon ki nem cserélné fel szívesen dárdáját az olajággal, ha bizonyosra vehetné, hogy az étel valóban csemege, a minek látszik ? De ha rágondolnak a sok esküszegésre, törvénysértésre, ártatlan vérontásra, üldözésre, úgy látják, győzniök vagy meghalniok kell, semhogy a levetett igát utódaik nyakába vessék. Nem tagadja, igazságos háborút csak méltányos békéért küzdhetnek végig, ha más czélt tűznek maguk elé, bűnösen vért ontanak a küzdő felek, de hát remélhetnek-e jó békét, a mikor a császár most is ellenök izgatja a törököt ? A mikor jutalmat tűznek ki gyilkosai részére, a midőn az érsek levelének tanúsága szerint is, annyi eskülevél megszegése után megint az országgyűlésen igérik az adósérelmek orvoslását; nem méltán tartanak-e attól, hogy az igazságtalanságot nem jóvátenni, hanem növelni fogják ? A királyi megbízott bemutatkozása tehát nem volt biztató a jövőt illetőleg. Rákóczi és tanácsosainak aggodalma az udvar szándékainak őszintesége felől indokolt volt, előttük az érsek megbízatása se jelentett forduló pontot a béke ügyében. Egyéni-