Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

el, 408 testet hánytak egy verembe. Az a hír járja, hogy a németek jönnek megbosszulni a vereséget. Kéri az érseket, írjon Károlyinak, tartsa vissza katonáit a pusztítástól. Ilyen körülmények között Széchényi kedvetlenségét fokozta, hogy bár a béke ügyében fáradozott, távolléte idején javait nem kímélték. Hogy Heister mennyi kárt okozott neki, később látjuk. 1706 február 26-án kelt, Ebergényinek írt levelében elmondja, hogy a szentgotthárdi parancsnok, Ordony József a Sikkingen-ezred alezredese elfogatta tiszttartóját, Petrákot, porkolábostól, kulcsárostól, az első pusztulás után megmaradt gabonáját, lovait elbitangolta, a pénzt is elszedte tőlök. Megmondta Szirmaynak, ha kell, jelentse be a királynak is, írt Till titkárnak, Herberstein gr. vicepraesesnek, Wratislawnak, Sinzendorfnak, támogassa ügyét ő is. Két esztendejénél több, hogy abékemiatt fáradozikmindenfizetésnélkül, mégis elkövetnek minderit rajta. Másnap valóban írt Wratislawnak az ügyben, kérte pártfogását a hatalmaskodó ezredes ellen. Sógorának azon válaszára, hogy kérjen az elpusztult apátság helyett más anyagi kárpótlást, esetleg a biztosabb helyen fekvő s jövedelmező győri püspökséget kérje, elutasítással felel: «Az győri állapotbúi (jóllehet kedvesen vettem az kegyelmed üdvözlését) semmi sincsen, nem is tudom egyébaránt, ha tanácsos volna-e csöbörből vödörben hágnom, s ha szinte ugy lenne is, semmiképen el nem bocsátanám Szent-Gotbardot. Mihaszna az sok változásnak ilyen szűk üdőben, mi oly puszta lévén, mint az én püspökségem, költséget szaporítanom magamnak, jobbat is adhat Isten maholnap annál, elgyőzöm várni, melyrűl azomban magamnak kívánok securitást tennem. Vétettek valamely csekély fiskalitást 8000 forintig, s készpénzt 2000 forintot adtak in defalcationem liquidarum mearum praetensionum, aztat is az 2000 forintot ki nem tudom várni az kamarátúl, eleget verekedem érette» írja 1706 október 15-én Ebergényinek. Életrajzíróinak igazat adunk abban, hogy észrevétlenül élt a kuruczokkal való béketárgyalása idejéig, hogy e nagy lélek népszerűségének kulcsát szorosan nem tudjuk megjelölni. Rákóczi szabadságharczának kitörése előtti időre alig találunk egy-két iratot nyilvános működése vagy magánéletére a családi levéltárban, egyéb helyen még kevesebbet. Jóformán be se iktatták még veszprémi püspökségébe, a